A bevándorlási miniszter még valamikor márciusban megbízta Michael Knight, ismert ausztrál politikust, a sydney-i olimpia egykori főnökét a diák-vízum program felülvizsgálatával. Erről már írtam áprilisban.
A vitairatból:
Sokan vélik úgy, hogy a nemzetközi oktatás Ausztrália harmadik legnagyobb export-ágazata, csak a szén és a vasérc előzi meg.
Az elmúlt 5 évben az egykori diákok tették ki a családi bevándorlás 6-9%-át és a szakképzett bevándorlás 14-22%-át.
Sajnos a diákok egy részének a szándékai nem tekinthetők valódinak. Azért jöttek Ausztráliába tanulni, hogy állandó lakosi vízumot szerezzenek, de eszük ágában sem volt a tanult szakmában dolgozni.
A nem-valódi diákok létszámának növekedését olyan ügynökök is segítették, akiknek a módszerei kétségesek vagy esetenként törvénytelenek voltak.
2010-ben a kormány olyan intézkedéseket hozott, amivel gyakorlatilag elvágta annak a lehetőségét, hogy bizonyos tanfolyamokon tanulók majdnem biztosan állandó lakosi vízumhoz juthattak. Ez drámai létszám-visszaesést okozott. A nem-valódi szándékkal beiratkozó diákok bizonyos fajta tanfolyamokra (szakács, fodrász, szociális munkás) jelentkeztek. Nem csak ezek létszáma esett vissza, hanem a valódi tanulmányokat folytató diákoké is.
Abban mindenki egyetért, hogy bizonyos iskolák és ügynökeik úgy manipulálták a rendszert, hogy bevándorlási célt, nem pedig oktatásit érjenek el vele. A szabályokra felügyelő hivatalok nem tudtak lépést tartani ezzel a fejleménnyel. Nem számítottak rá.
A kormány intézkedéseinek hatására a nem-valódi tanulási szándékkal beiratkozók száma jelentősen visszaesett. Ez jellemzően a következő szakmákban történt:
- HM – Hospitality Management (üzletvezetés)
- C – Cookery (szakács)
- H – Hairdressing (fodrász)
- W -Welfare Studies (szociális munkás)
Ha a vonalakat meghosszabbítjuk, akkor világos, hogy valamikor 2011 elején elérték a padlót.
Az elmúlt két évben sok szakiskola bezárt. 2009-ben 16 iskola, 5795 diákkal, 2010-ben 33 iskola 5891 diákkal.
Sajnos a diákok egy részének a szándékai nem tekinthetők valódinak. Azért jöttek Ausztráliába tanulni, hogy állandó lakosi vízumot szerezzenek, de eszük ágában sem volt a tanult szakmában dolgozni.
A nem-valódi diákok létszámának növekedését olyan ügynökök is segítették, akiknek a módszerei kétségesek vagy esetenként törvénytelenek voltak.
Bob Birrell, a melbourne-i Monash Egyetem népességtudományi kutatója válaszol a felvetésre:
Knight nem ismeri el, hogy az egymást követő kormányok csinálták meg ilyenre a szabályokat és az egésznek végül ez lett a következménye.
Michael Jones, sydney-i bevándorlás-jogász ezt írja a blogjában:
A diákokra kenni az egészet, az a legkönnyebb dolog.
Nem a korrupt ügynökök hozták létre a 885-ös és a 886-os vízumokat {a külföldi diákok letelepedését elősegítendő}, hanem az ausztrál kormány.
A kormány volt az, amely megengedte a gyors meggazdagodásra törekvő üzletembereknek, hogy az ország harmadik legnagyobb export-ágazatává növeljék ezt az ágazatot. A feltörekvő indiai, kínai, nepáli és vietnami családok megtakarításukból és hitelekből pénzelték az egészet.
A Bevándorlási Hivatal válasza
A Bevándorlási Hivatal válasza itt olvasható
Magyarországról is nagy számban jöttek ide szakképzésre, hiszen potom két évnyi tanulással meg lehetett szerezni az állandó lakosi vízumot. A tanulóidő alatt heti 20 órát lehet dolgozni. A vízum-szerzési lehetőségnek gyakorlatilag vége van, a heti 20 óra maradt csak. Vissza is esett a diákok száma, de nagyon. A pillanatnyi helyzetre csak következtethetünk, mert a legfrissebb statisztika is csak a 2010-es helyzetet mutatja. Az elmúlt években egyszerre ennyi magyar születésű diák volt Ausztráliában:
| 2006. június végén | 324 |
| 2006. szeptember végén | 389 |
| 2006. december végén | 389 |
| 2007. március végén | 459 |
| 2007. június végén | 412 |
| 2008. június végén | 540 |
| 2008. december végén | 621 |
| 2009. június végén | 588 |
Mit tanultak?
Magyar születésű diákok Ausztráliában a 2009-10-es pénzügyi évben
Amint a statisztika mutatja, szinte kizárólag angolt, aztán pedig szakács- illetve fodrász-szakmát. Mást alig-alig. Tudtommal a jelenleg érkezők angol-tanulásra jönnek, abban a reményben, hogy aztán majd csak lesz valami.
A Knight-jelentésre adott hivatali válasz nem sokat segít rajtuk, de ha lehet, inkább csak ront a helyzetükön. A hivatal ugyanis a következőket tervezi.
Szerintem ebben a tervben csak olyan könnyítések szerepelnek, amelyek a 3. világból érkező diákok jelentkezési esélyeit javítják. Pl. a 3. és a 4. kockázati kategóriába tartozóktól nem követelik meg, hogy jelentős megtakarítást mutassanak fel. Hát ez a magyarokra nem vonatkozik, mert szakma- vagy angol-tanulás esetén Magyarország a 2. kockázati kategóriába tartozik.
A kockázati kategóriák (assessment levels) felülvizsgálata is elkezdődött. Egy érdekes új szempontot vezetnek be:
The government recognises that high-quality, low-risk education providers operate across all education sectors, including those outside the university sector. Considering a provider-based risk management . . .
Vagyis a hivatal nem csak azt nézné, hogy a diák melyik országból jön és mit akar tanulni, hanem azt is, hogy a kinézett iskola magas-színvonalú, kis-kockázatú intézmény-e. Na, erre illik a közmondás, hogy szegény embert az ág is húzza. A magyar diákok jó része ugyanis alacsony-színvonalú, nagy-kockázatú iskolába iratkozott, mert a lényeg nem a tanulás, hanem a munkavállalási lehetőség lett volna.
Ha az iskola-ügynök valami jobb iskolába íratja be a diákot, hát az felháborodva fordul hozzám – még jó, hogy nem mindjárt a Bevándorlási Hivatalhoz – mert megtudta más diákoktól, hogy léteznek kamu iskolák is és azok a jók, neki is olyan kéne.
Mint látjuk, a Bevándorlási Hivatalnak más a véleménye.