Amint a mellékelt hőmérsékleti minimumok és maximumok átlagát mutató görbék is tanúsítják, Sydneyben általában nincs sem olyan meleg, sem olyan hideg, mint Budapesten. Ezek persze csak átlagértékek, rövidebb-hosszabb ideig lehet és van is eltérés tőlük. Annyit viszont biztonsággal elmondhatok a sydney-i időről, hogy fagy soha nincs, még a leghidegebb téli hajnalokon sem. Elméletileg előfordulhat az, hogy szélcsendes helyeken vékony jégkéreg nő a tócsákon, de ez valóban ritka dolog.
A nyári délidő sem igazán meleg, nincsenek igazi kánikulák, bár az előfordul, hogy a kontinens belsejéből száraz, forró szél jön és rövid időre – egy, esetleg két napra – akár 35 fokra is felviheti a hőmérsékletet. Indiaiaktól hallottam, hogy a Nap itt más, mint a trópusi Indiában. Ott meleg, itt pedig inkább szúró a fénye. Valóban, az Európában tapasztaltakkal is így vethetném össze. Itt a nap mintha világosabban, szikrázóbban sütne. A meleget és az esetleg előforduló hideget is jobban el lehet viselni, mint az európai nagyvárosok betonkatlanaiban. Az ausztrál városoknak csak egy igen-igen kicsi hányada, a city, az ahol nincs minden ház előtt és mögött zöld kert, árnyas fákkal, öntözött pázsittal. Mindenütt másutt, a nagy- és a kisvárosokban egyaránt, kertvárosi elrendezésűek a lakókörzetek. Az ausztrál hagyomány a negyedholdas (majdnem pontosan 1000 négyzetméteres) telek, azon egy 100-300 négyzetméteres családi házzal. Nagyon zöld, nagyon szellős a város. Árnyas fák alatt pedig könnyebb kibírni az esetleges 30 fokot.
Kikerestem az ausztrál, az új-zélandi és a magyar meteorológiai intézetek adatbázisaiból a minket érdeklő számokat. Ezek pedig a napi hőmérsékleti maximumok és minimumok átlagai. Ilyen hideg a hajnali leghidegebb általában és ilyen meleg a déli legmelegebb általában. Hat hónappal eltoltam Budapest adatait, hogy a megfelelő évszakok egymás alá kerüljenek. Ez azért kellett, mert itt Ausztráliában a Föld déli féltekéjén vagyunk és az évszakok éppen az északiak fordítottjai, vagyis júliusban van tél és decemberben van nyár. Az adatokat egyetlen közös táblázatba rendeztem és különféle összehasonlító grafikonokat rajzoltattam belőlük. Az alábbi linkek mutatnak rájuk. Mindegyik Excel formátumban van, tehát szükséged lesz olyan programra, ami nyitja az Excel fájlokat.
- Sydney három sarka. Három különböző éghajlat egyetlen városon belül.
- Ausztrál szélsőségek.
- Az összes adat egyetlen grafikonba zsúfolva.
- Az összes számadat egy google-táblázatban. Ennek a megnyitásához nem kell külön program.
A tél Sydneyben olyan, kb. mint egy nagyon jól sikerült magyarországi szeptember vége – október eleje. Mindig süt a nap, soha nincs fagy, nincs hó.
A tavasz olyan, mint a májusvég, a nyár pedig olyan, mint a nyár. A tenger egész évben alkalmas a fürdésre, még télen is lehet látni hullámlovasokat szép számmal. Legalább 5 hónapon át a legpuhányabb alakok is bátran bemerészkedhetnek a vízbe. Sok lakókerület egyenesen a fövenyes strandra néz.
Az ősz még mindig kellemesen meleg, a magyar augusztus-véghez hasonló. A helyi növényzet örökzöld, de a mérsékelt égövi fák sem hullatják még ilyenkor a leveleiket, inkább csak a tél végén. Gyakori, hogy tavasszal már újak sarjadnak, holott a régi még le sem hullott teljesen.
Általában süt, sőt ragyog a nap. A csapadékmennyiség a számok bizonysága szerint nagyobb ugyan, mint Budapesten, az esős idő mégis ritka és rövid. Jön egy felhő, leesik az eső, kiderül és már vége is az egésznek. A tartósan borult idő szerencsére nem gyakori.
A környezet az európai viszonyokhoz képest csodálatosan tiszta. Még Sydney belső kerületeiben is jobb a levegő – visszalátogatók szerint – mint Magyarország legtisztábbnak számító hegyvidékein. A kellemes időjárásnak kellemes következményei is vannak. Egész évben van friss gyümölcs és zöldség, lényegében változatlan árakon. A prímőr itt ismeretlen fogalom.
Nem kell kabátot, csizmát húzni, kevesebbe kerül az öltözködés. Ha nem esik az eső, akkor minden nap kirándulóidő van. Mivel nincs hó, nem kell sózni az utakat, tehát a kocsikat sokkal kevésbé bántja a rozsda. Nincs fagy, nem kell számolni a felfagyással majd az egyenetlen olvadással járó veszélyekre az építkezéseknél. Nem szükséges mély alapokat ásni, elég egy betonlap, sőt a régebbi házak lényegében alap nélkül készültek. A vízvezetéket elég csak bekaparni egy ásónyom mélységben, nem fog télen megrepedni. A vízóra ott ketyeg a pázsiton, a kert sarkában, nem egy másfél méter mély fagymentes aknában.
Olcsóbb az építkezés is, itt egy négyzetmétert kevesebből építenek meg, mint Magyarországon. Fűteni alig-alig kell, lényegében csak a rosszul tervezett, szigeteletlen házakban, azokban se sokat. Kémények nincsenek, csak a nagyon régi épületekben.
Ahogy haladunk északnak, szubtrópusiba majd teljesen trópusiba vált az éghajlat. Többen is érdeklődtek az iránt, hogy nem előnyösebb-e pl. Brisbane-be költözni, mert ugyan a város kisebb, az időjárása mégis kárpótol a különbségért. Háááát, én éltem egy évet Brisbane-ben és elmondhatom, hogy ott a meleggel már meg kellett küzdeni.
Arrafelé legalább 6 hónapos a nyár, az embernek folyton arra kellett ügyelnie, hogy ne mozogjon túl gyorsan, ne sétáljon a tűző napon, nyisson ki ajtót-ablakot és egyáltalán, tegyen meg mindent, hogy elkerülje a túlhevülést.
Gyuri írta Brisbane-ből:
Queensland trópusi vidékein folyamatosan szerelik föl az összes iskola tantermeit légkondival, mi itt Brisbane-ben csak szubtrópusiak vagyunk. Ezzel együtt, harmincfokos melegek az év felében gyakoriak itt is.
Nyár Queenslandben, virágzik a poinciánia
A gyerekeim általános iskolája könnyűszerkezetes (fa), a tantermek két ellentétes fala teljesen üveg- és fémlemez lamellákból van és nyitható. Légkondi csak a napközi termében és az igazgatói irodában van, másutt (a tanáriban is) mindenhol plafon-ventillátorok működnek. Minden gyereknek az asztalán van egy vizes-palack, amiből akkor iszik, amikor akar. Mi a gyerekeinknek nagy melegben éjjel befagyasztjuk a szigetelő kabátos vizes-palackot, és ezzel kora délutánig hideg vizük van.
Tib írta a brisbane-i nyárról:
Az eső itt nem olyan szörnyű dolog, mint otthon. Nem esik hetekig, nincs hideg és szürkeség. Nem is tartunk tőle annyira. Itt jó, ha esik, kicsit felfrissül minden, ebből iszik ember, állat, növény. Gyorsan és sok jön, aztán újra napsütés. Esőkabátunk meg nincs, esernyőnk van egy, de még nem volt nyitva, ha jól emlékszem. Néha kollégákkal röhögve rohanunk a szakadó esőben a parkolóházhoz, sokszor pont 5-6 körül jön a vihar. Kocsiban aztán hazafelé megszárad. Gyerekként ki nem szeretett tócsába mászkálni, pedig tiltották, nem is volt nagyon élvezetes hideg vizes zokniban mászkálni. Itt néha jó felfrissülés belemenni papucsban a tócsába az utcán.
Perth
Timi írta a perthi télről:
2004. június 6. Hát beköszöntött a `tél`. Se hó, se fagy, se Tél Tábornok. Eső annál inkább. Nagyon érdekes és szokatlan ez az időjárás nekem. Normál, eső nélküli reggelen inkább tavasz érzésem van, amikor kilépek az utcára, süt a nap, hűvös van, de nem az a csípős, csontig hatoló hideg, csak hűvös.
Tél a Hattyú-folyó völgyében, Perth környékén
A nap viszont melegít, ha kiteszi az ember magát az érzésnek. Délelőtt marad a reggeli hőmérséklet, és melegedni általában délután kezd, 2-3 körül tetőzik a meleg. Később, bár a nap lemegy, nem zuhan annyira le a hőmérséklet. Általában 20 fokig melegszik fel az idő napközben, kellemes. A kellemetlen rész az eső. Bármikor elkezdhet esni, de nem ám esőfelhők gyülekeznek, dörög, villámlik. Felejtsétek el!! Lehet napsütés is, de egyszer csak, hopsz, égi áldás. Az esetek többségében csak úgy rákezdi, de mintha zuhanyt nyitnál meg, állatmód esik, 1-2 perc alatt (míg előkotrod az esernyőt, nem mintha nekem lenne :-)) teljesen át- és elázol. Ha szél is színesíti a programot – márpedig ez szinte mindig így van – akkor minden elképzelhető irányból bír esni. Én még ilyet nem láttam! Van, hogy 5 percig tart, kis szünet után megint esik, van hogy 1-2 órát is nyomul, váltakozó erősséggel. A levegő pedig páradús, a lakásban a szekrényajtókat néha nyitva hagyjuk egy napra, mert olyan nedves érzése van a ruháknak. Eddig a leghidegebb éjszakán 4 fok körül volt, de reggelre nem volt vészesen hideg. Fűtés a legtöbb lakásban nincs, nekünk olyan légkondink van, ami fűt is, tehát tudunk vele élni, ha nagyon szükséges. Szerencsére reggel és egész délelőtt besüt a nap az ablakokon, így melegen marad a lakás, és a szelet is inkább a másik oldala kapja az épületnek, ami a folyóra néz. Ahova nem süt nap (pl. a suli déli oldalára), ott meg lehet fagyni tapasztalatom szerint. Ami még megzavarja az embert évszakilag, az az, hogy sok örökzöld növény van, nincsenek még most sem kopasz fák, max. aranyszínben pompáznak, a kertekben rózsa virít, madarak csivitelnek a fákon. És bár tornyosulnak felhők az ég egyik részén, a másik tiszta, gyönyörű kék, fehér felhőpamacsokkal. Hihetetlen! Az emberek viszont itt teljesen `betelesedtek`: felugrottak a sálak (néha papuccsal a lábon, vicces látvány), lódenkabátok, kesztyűk (!!!) és mamusz-csizmák. Szeretném én látni, amikor ezek megtapasztalják a jó ropogós hideget, hóval, metsző széllel…. nem tudom, mit vennének magukra.
Melbourne
Zoo elköltözött a négymilliós nagyvárosból a százezres kicsibe
Én úgy jöttem Ozisztánba, hogy itt majd mennyivel jobb idő lesz, mint otthon. Mondta mindenki a “Melbourne-ben egy nap alatt 4 évszak” szlogent, de valahogy mégsem arra számítottam, ami lett, mégpedig: Nyáron nagyon szemét meleg tud lenni. Simán van 40 fok, és száraz és perzsel, télen meg hajnali fél négykor, mikor dolgozni jártam, csontig hatoló szél és nulla fok.
Melbourne télen
A dolog titka a baromi erős napsugárzás. Amikor elbújik a nap, fázol. Amikor kisüt, éget. És nekem sehogy se volt jó. És én utáltam a 42 fokot is, meg a nullát is, főleg ezért költöztem fel Cairns-be végül.
Hayim maradt Melbourne-ben
Zoo az igazat mondja, de azért a szélsőségeket. Magyarországon is van néha 42-43 fok, és mínusz 20. Melbourne-ben minden nyáron előfordul egy-két napig, hogy 40-45 fok van. De aztán jön a deli szél, és kisöpri a kánikulát a városból. Na ilyenkor tud előfordulni, hogy két óra alatt húsz fokot esik a hőmérséklet, és a 22 fok vérfagyasztóan kevésnek tűnik. A tél enyhébb, mint Magyarországon, éjszaka legfeljebb plusz 5 fokig megy le a hőmérséklet, de többnyire csak közelíti a fagypontot. Ez nyilván nem vigasztal reggelente, amikor az ember tényleg majd megfagy a plusz 5 fokban. Én se szeretem kifejezetten, de meg mindig sokkal jobb, mint a magyar. Szóval az időjárás enyhébb, mint Magyarországon (leginkább a tél), de nem a pálmafás melegről híres Melbourne (kivéve nyáron néhány napig).