Manka, nyelvész, Budapest, 2007
Nyelvészéknél általánosan elfogadott nézet, hogy következetesnek kell lenni a nyelvhasználatban, mert azzal segíted a kicsi nyelvfelismerését: ha anya mindig magyarul beszél, magyar kérdésekre válaszol stb., akkor a gyerek előbb-utóbb tudni fogja, hogy anyához magyarul beszélünk (és egyébként nő a magyar szókincse).
Ha mindkét szülő magyar, akkor nem ajánlatos az egyiknek angolul beszélni hozzá, még akkor sem, ha nagyon profi az angolod, mert a gyerek ösztönösen érzi, hogy nem az az anyanyelved + hiányoznak a szókincsedből olyan gyereknyelvi szavak, amiket ő az oviban már a harmadik nap felszedett. Jobb az ovira, angol barátokra, tévére, környezetre bízni az angol nyelv tanítását. Simán jobb lesz az akcentusa, mint a tiéd.
Akár hallgatsz Mankára, akár nem, majd a gyereked helyre tesz. Rád szól, hogy azt nem úgy kell mondani. Az akcentusa nem csak hogy jobb lesz, mint a tiéd, hanem az angol lesz az első nyelve, mondhatnánk, hogy az anyanyelve.
A gyereknek az a fontos, hogy rend és következetesség legyen körülötte. Akkor fejlődik jól a gondolkodása. A családban magyarul, az iskolában angolul.
Jól tudnak magyarul az egykék, aztán az elsőszülöttek és a lányok. A legjobban persze az egyke lányok. Néha olyan jól, hogy azt hinnéd, hogy Magyarországon nőttek fel. Legrosszabbul a kisebb testvérek tudnak majd, mert ők már a nagyobb testvéreiket tekintik nyelvi mintának és azok majd otthon is angolul beszélnek a kicsivel. Gyakori, hogy a kistestvérek már nem is értenek magyarul.
Meg szoktam kérdezni a fiatal bevándorlóimat, hogy megtanítják-e az itt született gyereküket magyarul. Azt szokták rá válaszolni, hogy igen, otthon mindig magyarul beszélnek majd vele.
Hmm, az bizony édeskevés. A nyelvet manapság az oviban, az iskolában és a tévéből tanulja a gyerek. A szülőtől alig hall valamit. Nem az édes jó anyja nyelve számít, hanem az iskola nyelve. Hiába mondod el százszor, hogy: – Édes fiam, nem megmondtam százszor, hogy vedd le a sáros cipődet mielőtt végigcaplatsz az új perzsaszőnyegen! – Ettől még nem tanulja meg azt, hogy: – Mostan színes tintákról álmodom. –
Ha szeretnéd, hogy a gyerek tudjon magyarul, akkor 2-5 éves kora között kell megtanítani, de jól, mert később már késő. Rengeteg magyar mesét kell hallgattatni és nézetni vele. Magyar mese-kazikat, magyar mese-mozikat, magyar gyerekdalokat, verseket, mondókákat. Ez az a módszer, ami működik. Ezekről a helyekről tölthetsz le mindenfélét:
Angol nyelvű fórum, rendezett tudásbázissal az e-könyvekről.
Modern magyar könyvek, köztük jó mesék is
A többi mind mese habbal. Semmit nem érnek az itt szervezett hétvégi magyar iskolák. Nagyobb gyerekeket kár is összehozni egy helyre, úgyis angolul beszélnek majd egymás között. Csak megerősödik bennük az a tudat, hogy magyarul nem beszél senki, még az úgynevezett magyar pajtásaik sem.
A játszóházaknak még van valami értelme, főleg a szülők számára, mert összejönnek néha.
Magyar nyelvű rádióadás gyerekeknek: Picur Rádió
Magyar internetes iskola, skype-on, egyenesen Magyarországról: Intersuli
A magyarországi tankönyvek ingyen letölthetők inne
Az itt felnövő gyerek számára a magyarság vagy a magyar nyelv egyértelműen a szülőjét jelenti, nem többet. Ha jó a viszonya veled, akkor jó a viszonya a magyarsággal is, bármit értsünk most ezen kifejezés alatt. Ha rossz, akkor meg rossz.
A kétnyelvű gyerekek sikeresebbek az iskolában. Jobban megy nekik a matek és az angol. Igen, az angol!
Van itt a témáról egy nyelvészi szakvélemény : Felicitász blogja, 10 dolog
Éva Amerikából egy szélsőséges esetet mesélt el:
Az itteni professzorom (aki a disszertációmért is felelős volt) lengyel. Szüleivel került nyugatra még a háború alatt. Mint általában a lengyelek, nagy patrióta volt és gondolom, hogy elképzelhetetlen lett volna számára nem lengyel nőt feleségül venni. Ehhez talán még azt is hozzá lehetne tenni, hogy nagyon csúnya ember volt szegény. Aztán valamikor a 60-as evek elején ellátogatott Lengyelországba és visszatért egy nagyon csinos, kedves, szőke feleséggel. Hamarosan lett is három gyerek.
Amikor én megismertem őket, a gyerekek még egészen picik voltak. A legidősebb talán 8 éves. Egy alkalommal nagyon megsajnáltam a szegény kislányt. A feleség eljött meglátogatni engem a tengerparton a kislánnyal és szegény kislány bepisilt. Ott előttem szégyenítette meg szegényt. Borzalmasan éreztem magam a kislány miatt. Aztán azt is tudtam jobbára, hogy ha ilyen idős korban ilyen problémákkal küzd a gyerek, ott valószínűleg elég komoly pszichológiai problémák is fennállnak.
Kitűnt, hogy a kislány délután háromig az angol nyelvű iskolában tanult. Ezután pedig az anyjával le kellett ülnie és az egész első-, második-, harmadik osztályos anyagot kellett neki elsajátítania Lengyelországból importált tankönyvekből.
Hogy mi történt közben, nem tudom, mivel nem tartottuk a kapcsolatot. Ellenben pár évvel ezelőtt arra lettem figyelmes, hogy a pisilős kislány a Time magazin lengyelországi tudósítója. Úgy látszik, valóban sikerült neki remekül megtanulni lengyelül. De milyen áron?
Pompéry Judit írta:
Berlinben élek 27 éve. Férjem “bennszülött”, aki a bekerítési hadműveletek idején elkezdett magyarul tanulni, ma kitűnően beszél. Gyermekünk, Zsófia 18 éves. Születésétől fogva én csak magyarul beszélek vele. Amikor a barátok gyakran és nagyszámban jönnek hozzá, akkor bizony terhes mindenkinek elmagyarázni, hogy a magyar nyelv egymás között nem a vendég iránti udvariatlanság, hanem családi szokás, szabály, és garantáltan megismétlek minden mondatot németül. Ennek ellenére kialakul a környezeti hatás nyomására a legkisebb ellenállás törvénye, amikor a gyerek szívesebben válaszol a környezet nyelvén, hisz óvoda, iskola miatt ez dominál, tehát könnyebben esik. Nagy konzekvenciát követel, hogy ezt legyőzzük, továbbá pedagógiai készséget, hogy az iskolatársak csúfolódása esetén megértessük vele, ez nem furcsa, hanem több. (BZ megjegyzése: Ausztráliában az iskolatársak ezen nem csúfolódnak, mert ők arabul vagy kínaiul beszélnek otthon.)
Az eredményhez hozzátartozik az is, hogy ne hordjuk véres kardként a mi vagy nagyszülők korosztálya társaságába Magyarországon, mert az ellen legkésőbb a pubertásban komoly ellenállás alakul ki. Annál fontosabb viszont, hogy sikerélményei legyenek magyarul vagy magyar tudása révén és legyen magyar társasága a saját korosztályában.
Zsófi idén érettségizik a berlini Francia Gimnáziumban. Anyanyelve magyar, apanyelve német, munkanyelve francia. Tud még továbbá elég jól angolul (+ latin, spanyol). Környezetében a kétnyelvűség természetes, ezért jobb helyzetben van, mint azok, akik egynyelvű környezettel állnak szemben. Kiverekedte Strassbourgban, hogy a francia Baccalauréat (érettségi) során második idegen nyelvként magyarból vizsgázhasson. Szeretne később egyetemi tanulmányai során 1-2 félévet Magyarországon tanulni.
Az eredmény igazolja a befektetést időben, türelemben, következetességben.
Kezdő többnyelvű szülőnek javaslom, hogy ne hagyja magát lebeszélni holmi alternatív pszichológusok által: nem igaz, hogy a többnyelvűség a gyerek fejlődésének árt. Tapasztalat szerint 3 nyelvig működik a dolog. A gyerek pontosan tudja, hogy kihez milyen nyelven kell szólni. De ehhez kell a következetesség: t.i. csak úgy működik a dolog, ha a nyelv konkrét emberhez kapcsolódik. Vétkes hiba, ha a szülő hol így, hol úgy szól a gyerekhez.
További jó tanács: ne akarjuk kicsikarni a gyerekből, hogy minek érzi magát: magyarnak vagy (a mi esetünkben) németnek. Ez a dilemma csak a felnőtt korban távozottakat foglalkoztatja, a gyereknek ez a kettősség természetes. És ne akarjuk belesulykolni, hogy az egyik vagy a másik a jobb. Ma, hála istennek nem kell döntenie, egyszerre lehet mindkettő.
Gergő, Hollandia
Sokan azt hiszik, hogy ha magyarul beszélnek a gyerekkel, akkor annak gondja lesz az iskolában és később az életben, nehezebb lesz az előrejutása, mert a másik nyelvre kevesebb energiája marad. Hát ez egyáltalán nem így van, és ezt a hivatalos nyelvoktatási és nyelvtanulási eredmények tükrében is állíthatjuk, nemcsak személyes tapasztalatok alapján. Hollandiában például vannak óvodák, ahol eleve három nyelvre tanítják a gyerekeket párhuzamosan, és ez nemcsak egy új nyelvet ad a gyereknek szinte ingyen, ajándékba, hanem az IQ-ját is bizonyítottan növeli.
Attól nem kell felni, hogy az agya kifárad. Szerintem sokszor szülői LUSTASÁGON múlik a dolog, vagy azon, hogy a hazalátogatáskor rongyot ráznak, hogy ők a “maradi magyart” nem tanítják meg a gyereknek. Én viszont rengeteg olyan másodgenerációs magyarral találkoztam, akik felnőtt fejjel bizony a szüleik szemére vetettek, hogy annak idején elhanyagolták az anyanyelv megtanítását.
Katalin, Ontario, Kanada
En is probalkoztam a magyar nepmesekkel, stb. amikor a lanyom kicisi volt, borondszamra hoztam otthonrol a konyveket… De tudod mit? Nem ertette. Nem erdekelte. Amin en noltem fel az nekem anno teljesen mast jelentett, mint neki. A mai napig vannak magyar mesekazettek is, Matyas kiraly tortenetek stb, az sem kototte ot le. Es ugyan ezt tapasztaltam a fiamnal is. Most azon gyozkodom a 14 eves lanyomat, hogy olvassa vegre el a Tom Sawyer kalandjait (angolul), mert nekem ez volt a kedvenc konyvem – elkezdte, de annyira tavol all tole a tema, hogy kinlodik vele.