A letartóztatás

Japán vadászbombázók valahol Hawaii fölött. Mennek elsüllyeszteni a Pearl Harborban állomásozó amerikai hadiflottát. Másnap Ausztráliában le kell tartóztatni egy magyar zsidó újságírót.

1941. december 8-án, kicsivel éjfél előtt, éppen befejeztem a kéziratot, amit az ABC (az ausztrál közszolgálati rádió) másnapi hírmagyarázatába szántam, amikor kopogtak a lakásom ajtaján.

– Itt vannak hát. – gondoltam, miközben lecsaptam az írógép fedelét.

A másik szobából Vica kérdezte, hogy ki az, de elcsuklott a hangja. Ő is tudta, hogy ki az.

– Rendőrség! – hangzott a válasz. Egy zseblámpa fénye vágott be a bejárati ajtó üvegén és megvilágította a keskeny előszobát.

– Őrület. – gondoltam, Vicát félretolva kisiettem, felkapcsoltam a külső lámpát és ajtót nyitottam. Fiatalos,  megtermett, civil ruhás férfi állt a küszöb előtt, kezében egy papírt lengetve. – Internálási parancs. – mondta. – Csomagolja össze a holmiját kérem és induljunk! –  Tiltakozni próbáltam. – Valami tévedés lehet. Nézze, éppen most fejeztem be ezt a kommentár az ABC számára a Pearl Harbor elleni támadásról. – Még csak a mondat felénél tartottam, de már éreztem, hogy ostobaság volt még megpróbálni is.

A detektív csak vállat rántott.

– Maga Dr. Barcs Imre? –
– Igen, de . . .  –
– Sajnálom testvér, be kell hogy vigyem. –

Megmutattam neki a kézirat első lapját. Nagy meglepetésemre, érdeklődve végigolvasta. – Érdekes. – mondta, a telefonért nyúlt és hívott  egy számot.

Jellegzetes art-deco stílusú lakóházak Coogee kerületben, a Glenwood utcában. Ez Sydney keleti része, közel a tengerhez. Jó környék volt akkor is és jó ma is, bár a házak, amelyek akkoriban divatosnak és korszerűnek számítottak, már nem igazán azok. Egy ilyen házban lakott Barcs a letartóztatásakor.

A könyvben néhány kép is található. Ezt itt beszkenneltem és elmentem lefotózni az eredeti helyszínt. Az utca rövid, alig néhány házzal, nem volt nehéz megtalálni azt az egyet, amelyiknek ugyanolyan ablakai vannak. Barcs Imre egy barátjának a kisfiával az alacsony, legömbölyített szélű téglakerítésen üldögél. Ennek a kerítésnek a maradványa még mindig megvan, ott látható a színes kép bal alsó sarkában. Azt a részt, ahol ők ültek, egy parkoló kiépítése miatt lebontották azóta és egy magasított parkkal pótolták. Nem tudtam pontosan abból a szögből megismételni a fotózást, mert a bal szélen látható élősövény mindent eltakar. Ebben az utcában az épületek az eredeti állapotukban vannak ma is, csak a növényzet változott.