Tv
Angolul 5 nagy műsor fogható minden fővárosban. Kisebb városokban és vidéken csak 1-2 vagy még annyi se.
Az állami ABC a BBC itteni leányának tűnik. Angol sorozatok, angol nagyfilmek, angol humor, a királynő bevonulása a Westminsterbe. A híradó a helyi politikát igyekszik brit méretűre nagyítani. Aránytévesztés, önértékelési gondok. Rengeteg sport. Reklám nincs.
A multikulturális SBS angol feliratozású külföldi filmeket – köztük magyarokat – és az európai ízlésnek megfelelő híradót ad. Délelőttönként egész híradó-Bábel: több kínai, egy-egy görög, német, lengyel, olasz, francia, amerikai és 97 februárja óta immár heti egyszer egy félórára magyar is, egyenesen a Duna Tv-től átvéve. Ez a tévé igen kellemes meglepetés volt számomra, a tengerre és a napfényre számítottam, de erre nem. Amúgy a brazil családsorozatok és a német krimik kedvelőit is kielégíti. Sport = foci. Reklám csak a műsorok között, ott se sok.
A három kereskedelmi adó tiszta amerikai töltelék, szerencsére gyakran megszakítják reklámokkal. Éjszaka és hajnalban amerikai híradók, délután ausztrál és amerikai családsorozatok. A helyi hírekben csak üres szenzációk és sport. Rengeteg sport: rögbi, krikett, golf.
Most fektetik a kábelt, azon tucatszám lesz ugyanaz, mint bárhol másutt a világban és a fentebb felsoroltak megtöbbszörözve. Az ausztrál ízlés szerint nem csak CNN, hanem BBC News is, nemcsak angol nyelvű, hanem más nyelvű filmek is, feliratozva.
Műholdak? Azok bizony nincsenek. Vagyis vannak, de leginkább a Föld északi fele fölött keringenek és innen bizony nem látszanak.
István írta Sydney-ből, 2004-ben:
Van 5 földi sugárzású TV csatorna, és ezek már digitális műsorokat is szórnak nemcsak SD, hanem HD minőségben is, és mindezt ingyér! Csak egy megfelelő vevő készülék meg egy sima szoba, vagy tetőantenna kell hozzá.
Mivel úgyis régen, még Magyarországon szerettünk volna DVD-lejátszót venni de a pénzt inkább félreraktuk a nagy útra, ezért úgy gondoltuk hogy na, majd most! Az ebay-en meg találtam egy Samsung DTB-D700F vadonás új DVD-lejátszót hirdetve, amely egyben digitális adásokat is képes venni. A lejátszó bontatlan dobozban volt még, és a hivatalos ára $599 lett volna, amit sosem adtam volna érte. De az utolsó nap még csak $220-nál járt a licit, így beszálltam én is, és a végén enyém lett a darab $290-ért! Azóta fogunk 27 TV és 3 rádió csatornát on-the-air! A TV adások digitális, DVD minőségben, kristálytiszta, éles képpel, 5.1-es hanggal jönnek.
De persze valójában nem 27 különböző műsor-csatornáról van szó. Az SBS-nek pl. 3 csatornája van, és mindegyiken más adás jön, de pl. a Ten-nek a 6 digitális csatornáján ugyanazt a műsort szórják. Azonban a jövőben mindegyik gyártó el kívánja látni ezeket a csatornákat más-más adásokkal. Tehát a 27 valójában jelenleg ~10 különböző műsorcsatornát jelent.
A szép, hogy minden műsorhoz feliratot is lehet kérni, és így a híreket, filmeket, stb. feliratozva is lehet nézni, ami sokat segít feleségemnek a lényeg megértésében. És mivel a DVD kölcsönzők tele vannak magyar hanggal ellátott filmekkel, ezért ha már nagyon unja az angolozást, akkor legalább ki tud venni egy-egy filmet és magyarul megnézni.
Duna-tv
Ausztrália és Új-Zéland területén DTH (Direct to home) szolgáltatás keretében fogható a Duna Televízió.
Zsolt írta Melbourne-ből:
Most nemrég szereltünk be egy Duna TV műhold vevőt egy ismerősnél, mindössze $300-ért. Ha valakit érdekel, hogy lehet olcsón beszereltetni a Duna tv-t és vállalkozó kedvű, akkor itt van a lehetőség:
1. A computer swap meet-en nagyon olcsón lehet dekódert és parabola-antennát venni. A dekóder IRDETO2 kompatibilis kell legyen, az antenna 75-85 cm (offset típus). Az egész cucc kábellel együtt nem került kb. $260-ba. Ehhez meg antenna-állványt is adtak, de ez sajnos nagyon gyatra volt. Az internetről rendelt jó antenna-tartó postaköltséggel együtt $40 volt (ha az ember nagyon utána néz ez olcsóbban is kijöhet ez). Ez eddig ~$300.
2. A beszereléshez kell a vállalkozó kedv és néhány nap. Az antenna behúzás, bekötés, felszerelés nagyon egyszerű. A nehezebb probléma a hangolás. A jó hír hogy erre nem kell költeni, csak egy kis türelem kell hozza. Az embernek el akarnak adni mindenfele satelite finder-t, de nincs rá szükség. A legtöbb dekóderben van egy vételi erősség jelző, ez megfelelő.
Az antennát az Optus B3-ra kell hangolni, paraméterek itt megtálalhatók: http://www.lyngsat.com/optusb3.html
A beállításhoz egy iránytű elegendő, várostól függően más függőleges és vízszintes irányt kell az antennán állítani. Irtózatosan érzékeny a beállítás, mivel egy apró pontot keresünk az égen. Az iránytű a körülbelüli állításhoz kell, a továbbiakban csak kézzel próbálgatjuk forgatni. A trükk a beállításban, hogy a dekódert a “tuning” csatorna paramétereire kell állítani, egy TV-t kitenni az ablakba, hogy miközben forgatjuk az antennát, lássuk a vétel erősségét.
Ha mindez sikerül, akkor vagy 20 ingyen csatornát kapunk (nagyja érdektelen), ami rögtön látható. A Kossuth rádió is rögtön jön rajta ingyen. Viszont a Duna TV fogásához kell vegyünk egy smartcard-ot az AAACom-tól, ami ha nem ok végzik a beszerelést, akkor $75-be kerül. Ha ők szerelnek akkor benne van a díjban (ami kb.$650-900).
Így a végső összköltsége a beszerelésnek kb. $375.
A műsor 24 órás, egyenes adás. Egész fantasztikus érzés volt pl. amikor Magyarországról felhívtak, hogy kapcsoljam be a Duna-t mert megy valami érdekes rajta.
2007 óta ingyenes a vétel.
Rádió
Rádióműsorokból bő a választék. Jó zenék, adónként más és más, főleg pop-rock, de dzsessz és klasszikus is. A külföld hangjai gyengébbek, mint a háttérzaj.
Hallgasd meg, milyen az ausztrál kiejtés. Főleg a betelefonáló hallgatók és a riportalanyok beszéde a mérvadó. A bemondók jól érthető angolt beszélnek. Az egyszerű emberek a londoni cockney-ból származó ausztrál tájszólást, a strine-t. Meg lehet szokni, sőt meg lehet szeretni.
Magyar nyelvű helyi rádióműsor
Heti 3 órányi a helyi állami multikulturális rádió, az SBS magyar adása. Friss hírek az MTI-től, budapesti tudósító telefonjelentése, irodalmi- és történelmi ismeretterjesztő anyagok a (budapesti) Magyar Rádió terméséből.
Az SBS államszövetségi tulajdonú, közszolgálati rádió és tévé. A magyar rádiós részleg két főből áll, egy Sydney-ben, egy Melbourne-ben. Ez a két rádiós egészen profi és élvezetes műsorokat készít. A neten keresztül is fogható.
Magyar nyelvű helyi tévé
Melbourne-ben egy önkéntesekből álló kis csoport rendszeres tévéműsort készít, amit az internetre is felraknak. Ez a linkje.
Újság
Angolul minden, mi szem-szájnak ingere. Jó helyi lapok valamint angol és amerikai folyóiratok helyi változatai. Ez egy jó összefoglaló honlap a weben elérhető ausztrál újságokról.
Magyar nyelvű helyi újság
Magyarul csak egy hetente megjelenő hírlap, a Magyar Élet. Legjobb tudomásom szerint Magyarországon is hozzá lehet jutni némely újságárusnál és nagyobb könyvtárakban. Érdemes böngészni egy kicsit. Majd látod, hogy állandóan Magyarországgal foglalkozik, Ausztrália csak a hirdetésekben szerepel. A cikkei átvételek a Magyar Nemzetből vagy a Demokratából. Más lapokból vett anyagokat a helyi, főleg idősekből álló olvasóközönsége a valóságtól elrugaszkodottnak és hamisnak találna.
Már többen is jelentkeztek nálam azzal a bevándorlási szándékkal, hogy ennél a lapnál kívánnak dolgozni, mint újságírók. Amennyire a helyzetet módomban áll felbecsülni, ez a lap talán ha két embert képes eltartani, nem többet. Ez a két fő is minden egyebet is csinál az újságírás mellett: szerkeszt, hirdetést vesz fel, könyvel, terjeszt, postáz. A lap legnagyobb példányszáma 3800 volt. Azóta csak esik, mert kihalnak az előfizetői.
A főszerkesztő, Csapó Endre szokott írni egy-egy vezércikket, szinte csak az az eredeti anyag a hirdetéseken kívül és az is magyarországi illetve kárpát-medencei témákkal foglalkozik. A Hunsor nevű svédországi magyar nyelvű honlapon ott találhatod Csapó Endre cikkeit összegyűjtve.
Internetes kiadása nincs, de a weben megtaláltam néhány oldalát pdf formátumban. Ezek azok:
Internet
Ausztrália internet ellátottsága a világon a legjobbak közé tartozik és gyorsan fejlődik.
Pörgés
Tamás írta:
Még Sydney sem pörög annyira, mint Pest – hiába van otthon elege az embernek néha, csak hiányzik egy idő után (még mielőtt lepestiznétek, debreceni gyerek vagyok és Győrben is éltem sokáig). ( Sydney, 2004)
A gasztronómia itt, és az éttermi választék az felséges. Széles választék van árszintben is meglepő jó minőségben, és elképzelhetetlen sűrűségben vannak jobbnál jobb éttermek. No és persze az a tény is fontos, hogy az ozzik járnak is étterembe, mert megengedhetik maguknak. Otthon ez azért még a középosztályban sem általános.
Sehol nincs Magyarország ahhoz, ami itt van. Hol eszel otthon bárhol is japán teppan yakit??? Sehol. Amikor előtted sütnek meg mindent vastálcán. De csak sima sushi bár, hol van friss hal minden nap az asztalon?
És egy jó kis laksza leves? Életemben nem hallottam róla, sehol nincs Magyarországon. Talán thai étel, nem tudom? Mit tudunk otthon a thai konyháról? A kis plazákban lévő thai tésztások testesítik ezt meg. Mennyire kifinomult viszont itt, ugyanúgy a kínai is – szecsuáni vagy kantoni? Olasz? Több jó olasz van Sydney-ben, mint egész Magyarországon (és ezt bármikor bebizonyítom bárkinek.).
Mivel Melbourne a világ második legnagyobb görög városa Athén után, elképzelheted milyen görög éttermek vannak itt. Még Sydney-ben is. Én a legjobb görögöt eddig Németországban ettem, ott van a harmadik legnagyobb kolónia. Minden görög nyaralásunknál külön erőfeszítéseket tettem, hogy találjak olyan jó helyi konyhát, mint Németországban, de nem voltak.
Sri Lankai étterem? Van otthon? És még sorolhatnám. Indiai – rajongtam otthon a Dob utcai Shalimar-ért, de ami itt van, az elképesztő, nem is hasonlítható a pesti indiaiakhoz. Vietnami!
De akár francia. Borkínálattal. Lenyom mindent otthon, pedig törzshelyem volt a La Manche és szerettem a Le Jardin de Paris-t is a fő utcán. Sokkal több nincs Budapesten – Sydney-ben? Legalább száz.
Steak. Igazi amerikai, rendesen érlelve (filet mignon). Nincs otthon. Itt van Morton’s pl. (Jó, nincs Ruth Chris, legalábbis Sydney-ben)
És ezután jönnek azok az éttermek, ahol elkezdik keveri egyes nemzetek konyháit. Félelmetes. Sydney valószínűleg a gasztronómiailag legfejlettebb 3 ország között van a világon (New York biztos szintén itt van). De ez csak az én 1 centem a témához…
Edit írta:
Sydney-ben nagyon széles a kínálat szórakozóhelyekből. Van táncos hely is, a technótól a latin klubon át a 80-as diszkóig, de az itteni népek főként a beülős, vacsizós, előzenés helyeket kedvelik (én is). Ilyenből is van sokfele, sarki kocsmától az elit koktélbárig, kinek mi tetszik jobban. Az írek, angolok meg valsz azért panaszkodnak, mert itt nem szolgáljak ki őket, ha dülöngélősen részegek, sőt, meg ki is kísérik őket az utcára. Ehhez ok nem szoktak, persze, hogy hiányzik nekik a hazai pohártörős kocsma :))
A bowling is eléggé elterjedt, olyan tradicionális mint Magyarországon pl. a biliárd. Amúgy itt a szociális élet, (éttermi vacsora, egy sor estenként a pubban) természetes napi rutin, és biztos Brissiben is van jó pár ilyen társasági hely.