Egyáltalán, mi az, hogy veszély?

Hát amit a tévében láttál. Mimáslenne? Kapcsold ki!
Ausztráliában a statisztikák szerint a következőkbe halnak bele az emberek. A közlekedési balesetekből a 2015-ös adatokat veszem, mert a régiek nagyon rémisztők. A többiből a sok éves átlagot.

közlekedési halálesetek 2015-ben	1209
veszélyes tenger-áramlatok (rip current)	21
ciklonok	7.5
bozóttüzek	5.9
árvizek	4.3
cápa	1
mérges pók	0
koala maci	0

 

Biztonságos fürdőzés a tengerparton

• Water safety
• Beach safety
  

  Középen megszakad a hullám vonala. Ott sodródik vissza a víz a mélybe. Ez a rip curl vagy rip current.

Béla, Sydney 2016

Ez nagyon veszélyes azoknak akik nem tudják, hogyan kell viselkedni egy olyan szituációban, ha a rip current elkap valakit. Csak jó úszók képesek ebből kijönni, ha nem esnek pánikban. Nagyon fontos, hogy az ember ismerje a beach-et ahová megy úszni.Ha nem, akkor meg beszélni kell a lifeguard-okkal, hogy merre várhatóak és melyik a ‘safe point’ kijönni belőle. A ‘safe point’ általában a ‘beach’-nek valamelyik oldala, ahol nem annyira sziklás a part. Engem nem egyszer elkapott a ‘rip’ a Maroubra, Tamarama és Coogee ‘beach’-eken, de mindig tudtam mit kell csinálni. Ki kell úszni a ‘rip’-el addig amíg a víz megy. Ez általában 300-500m és utána 90 fokban el kell úszni balra, vagy jobbra a ‘safe point’-ig, attól függően melyik van közelebb. Az a legfontosabb, hogy úszni kell a ‘rip’-el és nem ellene!
Egy ilyen esetben az úszónak képesnek kell lennie arra, hogy 1-1.5Km kell úszni!Enélkűl nem igen lehet túlélni egy ilyen ‘rip’-et a ‘lifeguard’ segítsége nélkül, sajnos.

A napfény ereje

Egy fontos tájékoztató honlap, angolul:

MyDr

Kanga írta Melbourne-ből:

Az ózonlyuk miatt ezen a kontinensen nagy a bőrrák veszélye. Képtelenség a napon hosszabb időt tölteni, holott mindig nagy napimádó voltam, órákig tudtam aszalni magam a strandokon, a Balcsi partján. Itt meg 10 perc után húztam el valami árnyékos helyre (vagy vízbe, házba)

Óriási védekezési propaganda folyik, s már gyerekkorban el kell kezdeni a megfelelő védőöltözék hordását. Az oviban is kötelező volt nyáron a gyerekeimmel sapkát küldeni, plusz saját napozókrémet is kellett tartani a kis hátizsákjukban. Mindez folytatódott az általánosban, ahol az egyenruha kötelező tartozéka nyáron a sapka vagy széles karimájú kalap. Ha éppen otthon felejtődött, aznap nem engedték ki a gyereket az udvarra (vagy kukáztak neki egyet a talált tárgyak kosárban, ne búslakodjon egyedül az osztályteremben.)

Az ovihoz hasonlóan mindenkinél muszáj lenni napozókrémnek is. Zsebilány először még örülni látszott, mikor a középiskolai egyenruhájához kalapot is kellett vásárolni, aztán persze a lökött kamaszlányok egy idő után el kezdték utálni, s amint elhagyják az iskola körzetét, belegyűrik a táskájukba.

A tengerparton nem is lehet látni fedetlen testű, fejű gyerekeket. Értem ezalatt a speciális ibolyántúli sugarakat megszűrő, hosszú és félhosszú ujjú pólókat, hosszú sortokat, s a még sajátosabban speciális ún. légiós sapkát (hátul a tarkót takaró hosszabbított résszel).. Én is ilyenekbe öltöztettem annak idején a srácaimat. Daninak a mai napig van ilyen felsőrésze, de a nővérkéje már be nem bújna ilyesmibe (na ja, 16 évesen hogy is nézne ki!)

Ezt megint Kanga írta, de már Merimbulából, egy kis nyaralás után:

Mivel elég vastag volt a felhőzet, fene se gondolta, hogy elővegye a napvédő krémet. Nagy hiba volt!!! Mindannyian olvasgattunk, heverésztünk a parton, jómagam le-föl sétálgattam, se sapka, se kenőcs. Kábé 2 és félórát voltunk lent. Késő délután először a férjem panaszkodott, hogy ég a háta, majd nekem is hasonló tüneteim lettek (meg elől is), végül a lányom csatlakozott a csapathoz (fiúgyerek csak azért maradt ki, mert ő mindig fázik és fürdés után felvett egy pólót – a mázlista).

Lényeg: kegyetlenül leégtünk! Mi, akik tonnányi napvédővel felszerelkezve leledzünk és kenjük is magunkra – de főleg, ha süt a nap. Persze ezen a napon szórt fény volt, de a fene gondolta volna, hogy a vastag felhőtakarókon át ennyire le lehet égni..

Krisz még egészen kezdő, de fontos dolgokra már rájött:

Ausztrália a fényvédők országa! Itt simán lehet kapni olyan fényvédőt, ami nem tartalmaz se krémet, se olajat, csak fényvédő folyadékot = nincs nyálkás, olajos érzet, csak egy folyadék ami hamar fel is szívódik, ráadásul spricniben, úgyhogy még hozzá se kell érni és maszatolni.

Zoli látogatóban volt itt. Gold Coast 2006

Otthon azt gondoltam, hogy itt mindenki csokibarna, és hogy egy hét múlva már én is az leszek. Mikor hazamegyek, akkor pedig totál néger, és mindenki utálni fog. Ez utóbbi ugyan lehetséges, de nem a színem miatt. Hát egy hét alatt semmit sem barnultam, és ez nem különleges itt. Ugyanis a nap annyira erős és veszélyes, hogy mindenki elképesztő faktorszámú krémekkel kenegeti magát, és ez úgy megfogja a napot, hogy teljesen.

Állítólag minden kilencedik percben lesz bőrrákos itt valaki, szóval a kormány nagy kampányba kezdett a napozás ellen, és a krémek használata mellett. Egyébként az idősebb emberek között iszonyatos bőrűeket látni, lehet, hogy ez a sok, erős napfénytől van, nemtom. Azért valahogy valamennyi barnaságot majd össze kell szednem, mert így nem mehetek haza. Na, megyek szörfözni…

Zara, Melbourne 2011

Világos bőrű + hajú, kék szemű vagyok, könnyen pöttyöződöm, nagyon kell vigyáznom a nappal (pláne mivel a felmenőim között sajnos előfordult már melanoma) Ahogy otthon, itt is rendszeresen járok ellenőrzésre, és egyik anyajegyem sem indult változásnak az itt eltöltött 2.5 év alatt.
Sőt, még csak nem is kenem magam többet, mint otthon. Mo-n úgy májustól szeptemberig használtam naptejet, itt Melbourne-ben meg kb. novembertől márciusig (tehát NEM egész Ausztráliára igaz az, hogy télen-nyáron csakis bekenve szabad kimenni a levegőre!)

Otthonról azt olvastam, hogy itt senki sem napozik, illetve akik mégis, azok mind tájékozatlan turisták. Ez nem így van; a nyári ragyogó napsütésben szinte lépni nem lehet a parton az embertömegtől, és az ozzik is pont ugyanúgy kint hevernek a napon. Igaz, itt azért sokkal több árnyékolósátrat is látni, mint otthon. A gyerekeken meg persze uv szűrős póló + sapka van. Elég bőséges a választék naptejből és vannak köztük igazán jó minőségűek. Hétvégén tengerpartoztunk is (az elmúlt napokban szinte végig 38-41 fok körül volt a hőmérséklet), és 30+ faktorral bekenve estére pont úgy néztem ki, mintha ki sem mozdultam volna a szobából.

Röviden: otthonról, az internetet bogarászva még komoly aggodalmam volt az itteni UV sugárzás, a kígyók meg a pókok is. Amióta itt élek, már nem.

Napszemüveg

Géza, Perth 2007:

Ha bemértet keresel, ami véd a káros ultraibolya fénytől, munkavédelmi- ruházati boltban találsz. A szemüveg szárában keresd a hosszú számot, “ANZ”-el kezdődik, akkor szabványt biztos teljesített, semmi gond. Ja és nagy választék van, nem kell megijedni, nem úgy néznek ki, mint egy hegesztőpajzs, épp mint a többi boltban.

Ne válaszolj arra az e-mail üzenetre, ami a banktól jön!

A bankok nem küldenek olyan e-mailt, amiben azt kérik, hogy kattints a levélben lévő linkre és logolj be hozzájuk. Ezt a mélt egy bűnbanda küldte. Ha rákattintasz a megadott linkre, akkor nem a bankodba logolsz be, hanem egy tökéletes hasonmásába.

A belogolással megadod a nevedet és a jelszavadat is a gengsztereknek, azok meg ezt felhasználva most már az igazi bankba logolnak be és onnan a te igazi pénzedet lopják majd el.

Ez Ausztráliában és a többi gazdag országban is mindennapos probléma. Én is gyakran kapok ilyen leveleket. Szerencsémre én már az elején gyanút fogtam, mert az amerikainak látszó emailcímem miatt először amerikai ál-bankoktól jött a levél.

A bankodba csak a kedvenceid közé elrakott linken keresztül logolj be, amit természetesen az első alkalommal te magad pötyögtettél be és nem egy mailből vettél ki.

Ha elméláztál volna, és mégis megadtad volna a gengsztereknek a jelszavadat, akkor azonnal változtasd meg, és telefonon azonnal lépj kapcsolatba a bankoddal.

A legjobb, ha banktól jövő maillel nem is foglalkozol egyáltalán, hanem törlöd.

Ne aludj el a volán mellett!

A közlekedésbiztonsági propaganda minden országban arra figyelmeztet, ami az adott helyen a legtöbb balesethez vezet. Magyarországon pl. arra, hogy nem jó dolog ködben, csúszós úton esztelenül száguldozni.

Ausztráliában se köd, se hó, se jég. Vannak viszont rettentő nagy, unalmas távolságok. Elég egy pillanatra elszunyálnod vezetés közben és kész a baj. Ne indulj el fáradtan, kialvatlanul. Menet közben tarts vezetési szüneteket, szállj ki a kocsiból, mozogj, frissülj fel, ébredj fel.

Köss felelősségbiztosítást!

Erről a kocsivásárlás c. résznél írok.

Ne tévedj el a bozótban!

Ha mégis eltévednél, akkor jobb, ha előre tájékoztatod a barátodat a tervedről és a célba érés várható idejéről. Ha nem érkeznél meg és nem hívnád fel, akkor értesítheti a rendőrséget, hogy elvesztél és megindulhat a keresés.

Ha senki nem tud arról, hogy merre jársz, akkor senki nem indul a keresésedre!

Mi az ördög az a fehér hangya?

Erre csak akkor kell a választ megtalálnod, ha a saját házadat építteted majd.