Munkáltatói szponzorálással állandó lakosi

A Bevándorlási Hivatal statisztikája elárulja, hogy a dolgok koránt sem úgy néznek ki, mint ahogy  a honlapjukon lévő információ szerint ki kellene nézni.

Kevesen jöttek a zöld kapun.

A munkáltató szponzorálta állandó lakosi vízumból (ENS) és a regionális verziójából (RSMS) külföldön és belföldön (értsd: Ausztráliában) kérhető változat is létezik. A statisztika viszont azt mutatja, hogy akik ilyet kértek, azok már mind Ausztráliában voltak valamilyen vízumon: elsősorban a 457-esen, ami egy munkáltató szponzorálta ideiglenes lakosi vízum, másodsorban diákvízumon.

Az alábbi grafikonon a No previous visa (nem volt korábbi vízuma – zöld szín) jelzi, hogy voltak azért egy kevesen olyanok is, akik nem Ausztráliában voltak, hanem külföldön.

 

A Labour Agreement egy harmadik típusú munkáltató-szponzorálta vízum. Nagy cégek nagy projektumokra külön keretszámokat alkudnak ki a Bevándorlási Hivatallal és azt tetszés szerinti ütemben töltik fel munkavállalókkal.

Source data: MPMS and IMIRS
Overall, 95.7 per cent of Employer Sponsored primary applicants applied while on another visa in Australia. Among the ENS group this was slightly higher at 96.4 per cent, compared with 94.9 per cent among RSMS migrants and 59.2 per cent among those employed under labour agreements. The subclass 457 visa was the main pathway to sponsorship with 81.0 per cent of ENS migrants, 66.7 per cent of RSMS migrants and 27.4 per cent of those employed under labour agreements having previously held a subclass 457 visa.
The next most common pathway was student visas. 7.0 per cent of employer sponsored primary applicants had last held a student visa—5.9 per cent among ENS, 10.3 per cent among RSMS and 0.6 per cent of those employed under labour agreements.

Az ENS-re jelentkezettek 95,7%-a már Ausztráliában volt, mikor pályázott. Ennek alapján bátran mondhatjuk, hogy az ENS külföldi változata gyakorlatilag nem létezik. Elméletileg létezik, de gyakorlatilag nem. Ha viszont elolvasod a Bevándorlási Hivatal tájékoztatóját, akkor a belföldi és a külföldi verziók egyenlő súllyal szerepelnek benne.  Naiv kezdők még azt találnák hinni, hogy ez tényleg egyenlő súlyozást jelent és beállnának abba a sorba, ami gyakorlatilag nem létezik.

forrás