báró Gubányi Károly gazdálkodó, Riverina 1909

Ausztrália népe, a komolyan dolgozó többség, zavartalanul halad előre a kitűzött útján és alig törődik valamit a politikával.
Itt semmi korszakalkotóan vagy korszakrombolóan fontos kérdést nem kell már eldönteni. A két nagy párt, a liberális Munkapárt és a konzervatív Liberális Párt kormányozza az országot váltógazdálkodásban. Az irány, a tennivalók, a megoldandó feladatok ugyanazok. A politika csekély hatással van az életünkre, mert bármelyik álláspont is kerül felülre, az lényegében nem különbözik az ellenzékétől. Ennek megfelelően az átlag ausztrál a sporteredmények tanulmányozásával és lóversenyfogadással tölti értékes szabad idejét, a politikára pedig fütyül.

Onezimusz, Adelaide 2010

Itt is volt választás. Nem államközi, csak itt Dél-Ausztráliában. Nem igen lehet észrevenni, hogy választás volt. Nincsenek szinte óriásplakátok sem. Egy-két kicsi kép volt a forgalmas utakon és ennyi. A választási ígéretek sem különböznek igazán. Mindkét párt ígért új kórházat. A különbség csak az új kórház helyszínében volt! A magyar politikai életen nevelkedett emberfiának ez szokatlan, de jólesik!

Nem lesz kire szavazni

Az újonnan érkezett magyar bevándorlók azt sem tudják, hogy kire szavazzanak. Sok lehetőségük sincs rá, mert az állampolgárságra és a szavazási jogra 4 évet kell várni. Addig meg csak felfognak valamit az ausztrál politikából. Iránytűnek itt van ez az iránytű.

A magyar politikai térképre ráhelyeztem a két nagy ausztrál pártot és  ez jött ki belőle.

Magyarországon a Munkapárt (világoskék treff) egy parlamenten kívüli, éppen csak létező törpe lenne, ha lenne egyáltalán. A Liberális Párt (sötétkék +) pedig nem is létezne.

Az adatokat innen vettem:
www.politikaiterkep.hu/eredmenyek/
www.politicalcompass.org/aus2007

Még valami: a Politikai térkép a hagyományos értelemben használja a bal-jobb megnevezést. Ez még 1789-ből származik, a forradalmi Francia Nemzetgyűlés ülésrendjéből. A nyugati demokráciák is ezt használják, Ausztrália is. Magyarországon valahogy más értelmet nyert ez a szópár: az MSZP-re szavazók baloldalinak, a Fideszre szavazók pedig jobboldalinak tartják magukat. Mint a Politikai térkép is mutatja, a magyar nép szinte teljes egészében baloldali. Az MSZP-sek is és a Fideszesek is.

A következmény: Ausztráliában politikailag lelépsz a semmibe. Évekig nem tudod majd eldönteni, hogy mi jó neked. A dolgot tovább súlyosbítja, hogy itt senki nem mondja meg majd, hogy mi jó neked. Kénytelen leszel gondolkodni rajta. Ah, a választás kényszere.

Azért ne ess kétségbe! Ausztráliában a politika nem fontos. Sokkal fontosabb, hogy jó társaságban töltsd a szabadidődet és élvezd a jó időt. A politikusok kijelentései helyett pedig foglalkozz a focival vagy a pletykahírekkel.

Államszövetség és az államok

Sajátos helyi vonás, hogy az államszövetséget alkotó államok saját parlamenttel rendelkeznek. A helyi kormányok hatásköre majdnem olyan szintű, mint a központié. A rendszerbe be van építve az állandó hatalomféltés, hatásköri huzavona. Ezt a választók nagyon okosan ki is élezik, különböző pártokat juttatva hatalomra egyidejűleg.

Hopp, itt álljunk meg egy pillanatra és kapaszkodjunk meg a biztonsági övbe, mert megint fejjel lefelé járunk. Most hallom, hogy egy bizonyos országban az Óperenciás tenger túloldalán, az a szokás, hogy ha megválasztanak egy pártot az országházba, akkor rögtön utána a városi önkormányzatokba is ugyanazt a pártot választja meg a nép, pedig addigra már kiábrándult a kormányra került pártból, de mégis, jobb lesz, ha a városban is ugyanazok lesznek hatalmon, mert akkor kéz kezet mos.

Na, mint fentebb írtam, Ausztráliában éppen fordítva van a helyzet. Az itteni népnek az a véleménye, hogy csak nem mossák a kezeiket azok a politikusok, az állami szintű parlamentbe tehát válasszuk meg az ellenzéket.

Tisztogatás

Azt is hallom magyarországi barátaimtól, hogy ott, abban a távoli, egzotikus országban, hatalomváltáskor lecserélik a bürokratákat is, hogy a saját rokonaikat, barátaikat, hű embereiket ültethessék be a jó pozíciókba.

Ausztráliában nincs ilyen tisztogatás.

(Mint bevándorlási ügynök, hozzájuthatok a Bevándorlási Minisztérium szervezeti ábrájához,  nevekkel, telefonszámokkal, pontos beosztásokkal, stb.  Hatalomváltáskor ez a szervezeti felépítés nem szokott megváltozni. A sajtóból tudom, hogy más minisztériumokban és hivatalokban sincs változás.)

Kurucok és labancok

Magyarországi barátaimtól azt is tudom, hogy ott két tábor van és mindenki tudja a jelszót. Már a szóhasználatról felismerik, hogy ki a jóbarát és ki az ellenség. A munkahelyen, a baráti körben, a tágabb családban, mindenki tudja, hogy a másik hová tartozik, annyira árulkodó a szóhasználat.

Ausztráliában nagyon nehéz valakiről a szóhasználata alapján eldönteni, hogy valójában kire is fog szavazni. Mindkét oldalnak vannak biztos hívei, akik akkor is kitartanak a párt mellett, amikor nem elégedettek a politikusaival, de ez a szóhasználatból nem derül ki, már csak azért sem, mert a két oldal ideológiája alig-alig különbözik. Nem ritka, hogy átveszik egymás politikáját vagy a baloldalinak számító párt jobbról előzi a jobboldalinak számító pártot és fordítva.

Nincs az a megosztottság, ami Magyarországon az utóbbi években kialakult. A két oldal nem nagyon különbözik, tehát ez nem elég megosztó erő. A politika amúgy sem fontos, tehát megosztó erőnek sem jöhet számításba.

A társadalmi értékrend összehasonlítása

Ezt a fejezetet Anonymus blogjából idézem:

Kevés olyan politikatudományi elmélet született az elmúlt években, amely akkora visszhangot váltott volna ki a közvéleményben, mint Ronald Inglehart chicagói professzor értékelmélete. A teória lényege, hogy kérdőíves kutatások alapján egy-egy ország elhelyezhető egy koordinátarendszerben, amelynek vízszintes tengelyét a nyitott/zárt gondolkodás, a függőlegeset pedig a tradicionális/racionális (vallásos/nem vallásos) világkép jelenti. A kérdőíves kutatások többek között az alábbiakra kérdeznek rá:

• Vallásosság (mennyire tarja fontosnak életében a vallást?)
• Hazaszeretet (mennyire büszke saját nemzetiségére? )
• Tekintélytisztelet (mennyire tartaná jó dolognak, ha növekedne a tekintély tisztelete?)
• Engedelmesség (engedelmességre vagy önállóságra nevelné gyermekét?)
• Családközpontúság (mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást?)

• Szabadság (fontosnak tartják-e a szólásszabadság védelmét és a kormánydöntésekbe való beleszólást?)
• Érdekérvényesítés (írtak-e már alá petíciót? )
• Tolerancia (mennyire megengedők a homoszexualitással kapcsolatban?)
• Önállóság (mennyire érzik úgy, hogy sorsukat képesek befolyásolni?)
• Bizalom (mennyire bíznak az emberekben?)

Eddig öt hullámban végezték el a fenti kutatást több ország bevonásával a World Values Survey (Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat) szervezésében, melynek elnöke éppen Ronald Inglehart:

• 1. hullám 1981-1984 között 20 ország részvételével
• 2. hullám 1989-1993 között 42 ország részvételével
• 3. hullám 1994-1998 között 52 ország részvételével
• 4. hullám  1999-2004 között 67 ország részvételével
• 5. hullám 2005-2008 között 54 ország részvételével
• 6. hullám 2010-2013 (folyamatban van)

Magyarország mind az öt hullámban részt vett, és a legutolsó vizsgálat eredménye a lenti ábrán látható (piros nyíl). A berajzolt zöld szaggatott körvonalban olyan posztkommunista országok vannak, mint Oroszország, Bulgária, Moldova, Ukrajna és a “testvéri” Lengyelország. Ez az országcsoport leegyszerűsítve csak abban különbözik az iszlám országoktól, hogy kevésbé vallásos, viszont ugyanolyan zárt társadalom. A nyugati országok, köztük Ausztrália és Új-Zéland is, ellenben (sötétkék körvonal) láthatóan sokkal nyitottabbak és kevésbé vallásosak. A kutatások szerint Magyarországra leginkább az jellemző, hogy nem fontos a szabadság, az érdekérvényesítés és az önállóság, nincs tolerancia a mássággal szemben és nincs közbizalom sem. Sajnos ezt még nem is lehet az “elmúlt nyócévre” fogni, mert a korábbi kutatásokban (1.-4. hullámban) is közel hasonló eredmények születtek.

Magyarország a nyugati kultúrától távol az ortodox országok között, míg Ausztrália és Új-Zéland a nyugati kultúrkörben.
Forrás – Tárki 2009

Létezik szebb ábrázolás is erről a felmérésről. Ezt a Wikipedia angol nyelvű szócikkében találtam.
https://en.wikipedia.org/wiki/Inglehart%E2%80%93Welzel_cultural_map_of_the_world#/media/File:Inglehart_Values_Map2.svg