Helyben nyomoz
A helyi ausztrál követség helyi alkalmazottai járnak utána a munkahelyi ajánlásoknak és az iskolai végzettségeknek. Budapesten tehát budapestiek.
Régi bevándorlóktól én is hallottam elképesztő történeteket elképesztően naiv ausztrálokról, akik mindent hajlandók voltak elhinni. Például egy olyan szakmunkás, aki egy éve vándorolt be Ausztráliába, hozott az ausztrál főnökétől olyan ajánlólevelet, ami azt tanúsította, hogy már öt éve ott dolgozik nála. Magyar jogosítványokat – még a papír-alapúakat – úgy hamisították, hogy egyforintos érmét használva bélyegzőnek igazolták a különféle járműkategóriákra szóló érvényességet. Ezeknek az arany időknek vége van. Manapság a hivatalokban is bevándorlók ülnek, nem naiv ozzik. Tudják, hogy mire képesek a többi bevándorlók. Ismerik a módszereket és nem hagyják átejteni magukat.
Szakértőket alkalmaz
Magyarok hajlamosak azt hinni, hogy ők találták fel a spanyolviaszt és a hamis szakmunkás-bizonyítványt. Ez egy nagy tévedés. A spanyolviaszt nem tudom, hogy ki találta fel, de a Fülöp-szigeteken már akkor is lehetett 20 dollárért orvosi diplomát venni, amikor a magyar okmányhamisítók még hátul-gombolósak voltak. A Bevándorlási Hivatalnak saját, belső iratszakértői irodája van. Szakjelentéseket állítanak össze a különféle országok viszonyairól. Tudják jól, hogy pl. Indiában nem létezik rendes anyakönyvezés és azt is tudják, hogy Magyarországon a piacon árusítják a tökéletes kivitelű hamis okleveleket.
Profiloz
Statisztikai módszerekkel mérik, hogy mely országok, milyen szakmák azok, ahol gyakori a csalás. Ezeket ellenőrzik elsősorban.
Kézenfekvő nyomozási módszerek
Megnézik az Oktatási Minisztérium nyilvános jegyzékében, vagy csak megguglizzák a neten, hogy az iskola, amiben végeztél, létezik-e.
A munkahelyeket a Szaknévsorban, a telefonkönyvben, a Cégjegyzékben, a sajtóhirdetésekben vagy a guglival a neten keresik. Egy számítástechnikai cégnek például, mindig van legalább egy nyavalyás honlapja. Ezeket a keresési módszereket én magam is alkalmazom. Gyerekjáték megtalálni egy 1991-ben feloszlatott állami céget, mert a neten valahol valaki biztosan megemlékezik róla. Régi iskolák, amik megszűntek, elköltöztek, átszervezték és átnevezték őket, mind megtalálhatók, pedig én itt ülök Sydney-ben, nem Budapesten.
A munkahelyeket telefonon is felhívják és téged kérnek. Lehet, hogy meg sem várják, amíg kapcsol. Elég az, hogy a telefonos ismeri a neved és tudja, hogy melyik melléket kell kapcsolnia. Ez már egy biztos infó arról, hogy ott dolgozol. Lehet, hogy nem téged keresnek majd a telefonban, hanem azt a főnököt, aki aláírta az ajánlólevelet. Valami semmitmondó dologgal keresik, ami fel sem tűnik neki. Nem szól senkinek róla, mert miért szólna. A nyomozó ennyiből is meg tudja állapítani, hogy létezik ilyen ember az adott cégnél.
Van úgy, hogy direktbe megmondják, hogy: – Kovácsné vagyok a budapesti ausztrál követségről. Kukorica Jancsi ausztrál vízumot kért és azt állította a vízumkérő lapon, hogy maguknál dolgozik. Így van? – Ez a fajta érdeklődés bármilyen vízumkérelem esetén megtörténhet, nem szükséges bevándorlásra pályáznod. Elég egy turistavízumot vagy diákvízumot kérni. Néha elfaxolják az ajánlólevelet annak a főnöknek, aki aláírta és megkérdezik tőle, hogy az ő aláírása van-e ezen a levélen.
A hivatal megérti, hogy egy ilyen nyomozás elárulná a főnöködnek, hogy te kivándorlásra készülsz. Ezt hajlandók figyelembe venni, csak fel kell rá hívni a figyelmüket. A nyomozás általában a bevándorlási pályázat legvégén történik. Ez után hamarosan megkapod a vízumot. Éppen ideje lenne a munkahelyeden is felmondanod, nem?
Pékpityu, 2011
2006-ban, amikor annó engem csekkoltak le Vajdaságban (igaz, csak felhívták a céget, ahol dolgoztam), a csekkolás után már másnap jött az íméjl, mármint: VISA Granted.
Közvetlen nyomozás
Kimennek a munkahelyekre. Szétnéznek. Fényképeket és hangfelvételeket készíthetnek. Beszélnek a főnökkel, a munkatársakkal, a takarítónővel, a szemközti kínai étkezde kiszolgálójával, bárkivel. Megmutatják a fényképedet és rákérdeznek, hogy ismeri-e ezt az embert? Fontos: nem csak azzal az egy jó haverrel beszélnek, aki elvállalta, hogy igazolja a munkaviszonyodat. Bárki mást is megkérdezhetnek, köztük olyanokat is, akiket nem tanítottál ki.
Megkérhetnek arra, hogy mutasd be a munkahelyedet, mutass mintát a munkádból. Például egy értékesítőt megkértek arra, hogy a számítógépén mutassa meg azokat a szerződéseket, amiket ő készített elő. Egy számítógépben akármi is lehet, tehát jobb azt megnézni.
Bea, Dunaharaszti, 2011. december
Tegnap napközben egyszer csak csöngetnek. Megjelentek a Bécsi Ausztrál nagykövetségtől hogy le csekkoljanak hogy tényleg dolgozik e a férjem a szakmájában mivel mi ott dolgozunk ahol lakunk.
Hát eléggé ledöbbentünk pont a legnagyobb hajtásban beállítanak karácsony előtt. Cukrászok vagyunk, így aztán éppen nem unatkozunk. Mindent lefényképeztek, minden iratot előszedettek, rengeteget kérdezgették a férjemet, szóval csak a munkával kapcsolatban kellett bizonyítania. Semmi más nem érdekelte őket, csak hogy azt erősítse meg, hogy ő dolgozik a szakmájában.
Az okleveleket leellenőrzik a kibocsátó iskolánál. Felhívják a tanulmányi osztályt és megkérdezik, hogy a PTE 1234 sorozatú és FK-45/1998-as sorszámú oklevelet ők adták-e ki és valóban Kukorica Jancsi nevére szól-e. Ha nem, akkor baj van. A piacon vett papírok számai nem jók, azok tehát annyit érnek, mint a papír, amire nyomtatták. Ez a dolog néhány helyen már olyan fejlett, hogy a papír maga nem is igen számít. Az egyik az IELTS-nyelvvizsga oklevele. Gyakran előfordul, hogy nem is kell benyújtanom, csak a rajta lévő sorszámot kérik be. Annak alapján megnézik a British Council központi adatbázisában, hogy ki volt a vizsgázó és hogy vizsgázott.
Egy hasonló rendszert tart fenn a kínai állam is. Hiába, vannak országok, ahol haladnak a korral.
Egy hete sincs (2008 július), hogy egy potenciális bevándorló megkérdezte tőlem, hogy ilyen nyelvvizsga bizonyítványt lehet-e venni valahol. Persze hogy lehet. Csak éppen nem ér semmit, mert a számok nem egyeznek az adatbázisban lévővel. Ha nem vizsgáztál le ténylegesen, akkor lehet bármilyen papírod, felhasználhatod valami egyéb célra.
Bizonyítsák be!
– Bizonyítsák be, hogy nem ott dolgoztam! – mondta egyszer egy határozott magyar jelentkező.
Nem bizonyítják. Miért is tennék? Nem kell bizonyítani. Elég a gyanú. A dolog éppen fordítva áll, mint ahogy ezt eddig megszoktad. Neked kell bebizonyítani, de legalább jól szemléltetni, hogy valóban megvan a szükséges végzettséged és gyakorlatod. Ha ez sikerült, akkor van reményed a vízumra. Ha nem, akkor van helyetted más jelentkező.
Mi történhet?
Ha lebux egy hamis papírral, akkor a Bevándorlási Hivatal rossz jellemnek (angolul: bad character) minősít és soha többé nem ad neked semmilyen vízumot. Erre akár mérget is vehetsz.
Nem érdekli őket
A magyar adóhivatalnál és a tb-nél nem érdeklődnek utánad. A Bevándorlási Hivatalt nem az érdekli, hogy a főnököd befizette-e az adót, hanem az, hogy van-e szakmai gyakorlatod. Ausztráliában az adóhivatal senkinek, még más ausztrál szerveknek sem ad ki adatot. Ezért ilyen adatok után külföldön sem érdeklődnek. Ennek ellenére elkérhetik a jövedelem-igazolást, de ezt közvetlenül tőled kérik.
Hivatalos = hamis
Az ausztrál szerveket az sem érdekli, hogy mi a hivatalosan hivatalos Magyarországon. Az érdekli őket, hogy mi az igaz. Ez egy nagyon különös koncepció, majd még gyakorolnod kell. Mindjárt itt is egy példa:
Magyarországon van legalább egy hivatal, ami nem sajnálja az adófizetők pénzét arra, hogy hamis lakcím-adatokat gyűjtsön és tartson nyilván. Ezekre a hamis adatokra azért van szükség, hogy több lehetőség legyen a zavarosban halászni. Ausztráliában ilyen hivatal nincs és ezért elég nehéz még elképzelni is, hogy másutt ilyen van. Magyarországon van valami bejelentett lakcímeket nyilvántartó izé, ahová nem szabad bejelenteni a valódi lakcímeket, csak a hamisakat. A mai világban felnőtt magyar fiataloknak olyan természetes ennek a hivatalnak a léte és fontossága, hogy teljesen átitatódtak vele, mint a bélyegzőpárna a lila tintával. Nekem is állandóan azt ismételgetik, hogy hivatalosan nem ez a lakcímem, hivatalosan nem élünk együtt, hivatalosan hivatalos a hivatalos.
Esküdjünk most össze, jó? Nekem írd meg az igazat! Hol laksz valójában? Hol van a párnád, amire esténként a fejedet lehajtod? A pároddal együtt hálsz? Akkor annak az ágynak a valódi földrajzi helyzetét add meg, ne pedig a hivatalos hivatalnak hivatalozott hamis címet. Miért is vagyok ennyire kíváncsi? Hát azért, mert az ausztrál Bevándorlási Hivatal is a valódi címekre kíváncsi. A hivatalos cím nem valódi. Hamis. Ezt pedig tilos benyújtanom. Hamis adatok benyújtásáért nagyon komoly ejnye-bejnye jár.
A lakcím nem olyan adat, amin a vízum áll vagy bukik, ezért nem biztos, hogy rossz jellemnek minősítenének, ha a valódi cím helyett egy hivatalos (rossz) címet adsz meg. De tudod mit? Jobb a Bevándorlási Hivatallal nem packázni! Állandóan visszatérő gond az, hogy hamis címet adtok meg. Nekem már jól működik a szimatom, számítok a dologra, de aki saját maga csinálja a bevándorlási pályázatát, netán valamelyik versenytársamhoz fordul, az bizony simán el szokta rontani a dolgot.
Adva van pl. egy fiatal számítógépes, aki Budapesten a Műszakin végzett és a végzés után szintén Budapesten dolgozott és még mindig ott dolgozik. Minden papírján az áll, hogy Zalaegerszegen lakik és mindig is ott lakott. Talán bizony ingázik? Dehogy ingázik. A hivatalos (hamis) címet adja meg minden papírján. Eddig még rendben is lenne, ez csak hülyeség. Az igazi baj ott kezdődik, mikor azt állítja, hogy van egy párja, akivel együtt szeretne ausztrál bevándorló-vízumot kapni. A párja a budapesti Közgázra járt és most Budapesten dolgozik. A lakcíme minden papírján Békéscsaba. Mi is lehetne más? Ez a pár azt állítja tehát, hogy nem él egy fedél alatt. Egyikük Zalaegerszegen él, a másik pedig Békéscsabán. De azért azt merik állítani a Bevándorlási Hivatalnak, hogy ők egy párt képeznek. A két állításból az egyik hamis. Ennyi már elég a bukáshoz.