Munkakeresés

Lesz-e munkám?

Egy viszonylag új, csak 2012 óta létező államszövetségi honlap a munkalehetőségekről.

JobOutlook

Egy mindentudó fórum, válogatottan jó cikkekkel. Pl.: Hogyan kell összeállítani egy hatásos önéletrajzot? Milyen kérdéseket tesznek fel az állásinterjún? Hogyan kell ezekre válaszolni?

Australia Works

Álláshirdetések

Hetekben vagy években számolunk, a hónap nem szokásos. Hetente vagy kéthetente fizetnek. Számláról számlára megy a pénz. Néhány konzervatív helyen csekket adnak, amit a bankban be lehet váltani, de ez az eljárás gyorsan megy ki a divatból. Készpénzben nem adnak fizetést, kivéve azokon a speciális helyeken, ahol egyébként is nagy a készpénzforgalom.

Az álláshirdetésekben mindig a bruttó (angolul: gross) összeget adják meg és hozzáírják, hogy “plus Super”. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató fizeti a kötelező magánnyugdíj-alap hozzájárulást. Nem is csoda, hiszen neki kell. Újabban előfordulnak olyan hirdetések, amelyek ezt mondják “Super inclusive”. Ez azt jelenti, hogy a bruttó összegből még levonják a nyugdíjat. Valójában tehát egy ilyen módon meghirdetett fizetés 11%-kal kevesebb, mint amennyi.

A bruttóból lejön a személyi jövedelem-adó (personal income tax). Adószámítógéphez mutató link az adózásról szóló oldalon található.

Ha vannak egyéb egyéb juttatások, azt feltüntetik a hirdetésben, hiszen ez is része a csábító ajánlatnak. A munkáltatótól származó tárgyi kompenzációk angol neve fringe benefit. Elég ritka dolog, mert nincs semmi pénzügyi értelme. Ugyan úgy megadóztatják, mint a pénzbeli jövedelmet, tehát akkor már jobb a pénz, mert azt szabadon költheted el. A Magyarországon szokásos étkezési hozzájárulás, üdülési csekk, stb., szinte teljesen ismeretlenek. Ezek a szocializmus hagyományai, amik itt természetesen nem léteznek.

A fizetésen felüli pénzbeli juttatások angol neve allowances, pl. ilyen lehet a benzinpénz.

Nagy munkaközvetítők

Ha munkaközvetítőket keresel az interneten, akkor csak írd be a keresőbe, hogy “employment” vagy kattints az alábbi linkekre.

A Jobsearch az ausztrál szövetségi kormány által fenntartott honlap. A munkáltatók számára ingyenes. E miatt gyakori, hogy csak ott jelennek meg bizonyos álláshirdetések és valószínű, hogy nem csak munkaközvetítő ügynökök hirdetéseivel találkozol, mint sok más lapon, hanem közvetlenül a munkáltatótól származóval is.

Career one Ez a munkaközvetítő az ausztrál News Ltd. sajtókonszern tulajdonában van.

A MyCareer nevű ausztrál munkaközvetítő cég, a Fairfax sajtóbirodalom része. Honlapján rendszeresen megjelenik egy jó táblázat a különféle pályákon elérhető jövedelmekről. A Salary (fizetés) fülre kell kattintani. Még egyszer elmondom, talán elkerülte az előbb a figyelmedet: semmit nem számolnak hónapokban. Órabért, hetibért, kétheti bért (fortnight)  vagy évi fizetést tüntetnek fel.

Seek – a legnagyobb ausztrál munkaközvetítő.

www.jobsjobsjobs.com.au

www.australia.recruit.net

Szinte minden álláshirdetés mellett ott lesz, hogy csak helyi lakosok jelentkezzenek, akik a megfelelő, munkavállalásra is jogosító vízummal rendelkeznek. Elég reménytelen dolog külföldről jelentkezve munkát találni Ausztráliában. Miért? Mert hiába is ajánlanának fel egy állást neked egy ausztrál vállalatnál, nem várnák ki azt, hogy megkapd a megfelelő vízumot. Az ausztrál munkáltatói szokás az, hogy az állást néhány napon belül betöltik. A vízumkiadási gyakorlat pedig az, hogy a megfelelő vízumra várhatsz akár egy évet is. A kettő nincs szinkronban.

Az internetes álláskeresési próbálkozásokra ilyen emilek szoktak érkezni. Ezt el is küldik nekem a lelkes jelentkezők és azt mondják, hogy ez egy jó hír, állást kínáltak. Nem, ez nem jó hír. Nem kínáltak állást. Ez egy szokásos, udvarias szöveg, amit minden pályázónak elküldenek. Ez magyarul azt jelenti, hogy nem.
Thank you for your interest in the A174227164 position we recently advertised and for your application. Unfortunately this position is open only to those applicants who are presently residing in this country, so we are unable to proceed further with your application at this stage.

If your residential circumstances change, please do not hesitate to contact us when you arrive here in Australia as we often recruit for other similar roles. Alternatively, if you already have relocation plans in place, please email me or re-apply detailing your situation (arrival, residential location etc).

Once again many thanks for your interest, we do realise that it would be ideal to find a position prior to your arrival, however, it is often difficult to do so.

We look forward to hearing from you.

Add el magad!

Ez egy jó módszer, most (2015. április) kaptam Dávidtól, aki infótech szakember:
Októberben és novemberben folyamatosan küldözgettem az önéletrajzomat, minden olyan munkakörre jelentkeztem, ami megfelelt a végzettségemnek, tapasztalatomnak. Másra nem jelentkeztem. Így is több mint 100 helyre pályáztam. Semmi eredménye nem volt, csak pár automata válasz, hogy nem engem választottak, de többnyire még az sem. Sokmindent kipróbáltam, variálgattam az önéletrajzom, újraírtam párszor, aztán a cover letter-rel pont ugyanígy tettem… bármilyen eredmény nélkül.

Végül az egyik itteni ismerősöm mondta meg a “tutit”. Érdekes, hogy eddig senki sehol nem írt erről. Nem biztos, hogy minden szakmára igaz, de az IT területén bevált: nem elég az állásokra jelentkezni, mert el sem jutsz odáig, hogy a fejvadász megnyissa az önéletrajzod. Egyszerűen túl sok jön neki és lusta ennyit megnézni. Megnéz párat, kiválaszt pár jelöltet és le van a gond. Ez azért van, mert túl nagy a pörgés a munkaerőpiacon és egyszerűen nincs többre kapacitása.

A megoldás pedig az, hogy fel kell hívni az ügynököt. Két lehetőség is van: vagy felhívod, amikor megjelenik a hirdetés, elbeszélgetsz vele, kérdezel párat és csak aztán küldöd el az önéletrajzod, vagy fordítva csinálod, tehát elküldöd az önéletrajzod és pár óra múlva vagy másnap felhívod. A fontos, hogy legyen pár konkrét kérdésed. Egyszerűen ki kell találni valamit és úgy hívni.

A tapasztalatom az volt, hogy kb. az ügynökök 50-60%-át lehet elérni telefonon. A többi sosem veszi fel és a hangpostáját nem hallgatja meg, vagy legalábbis nem hív vissza, akárhány üzenetet is hagysz. Viszont akit elérsz, ott egyenes utad van. Vagyishát nekem az volt.

Egy hét alatt jelentkeztem kb. 10 állásra. Ebből elértem 6 ügynököt, mindegyik csinált rögtön egy villáminterjút telefonon keresztül és mindegyik megnyitotta az önéletrajzomat, még a telefonbeszélgetés alatt. Aztán teljesen belelkesedtek, hogy mennyire jó munkaerő vagyok. Ekkor két dolog történt: vagy rögtön továbbküldték az önéletrajzomat a cégnek vagy behívtak egy személyes interjúra és csak azt követően küldték tovább az önéletrajzom. Így vagy úgy, de mindig továbbjutottam és egy hét alatt 6 olyan állás volt, ahol szinte tuti befutó voltam. Úgy voltam vele, hogy azt vállalom el, ahová elsőnek felvesznek.

Az egyik interjúm pénteken volt, hétfőn hívtak, hogy kedden írjam alá a szerződést és szerda reggel kezdhetek. Hát, így lett munkám kb. egy hét alatt.

Ákos, Sydney 2015

Amikor belevágtam 5 hónappal ezelőtt, tudtam hogy nem lesz egyszerű, de ennél azért kisebb ellenállásra számítottam. A meghirdetett állásoknál mindenhol előírás a több évnyi ausztrál tapasztalat. Local experience hiányában a cégek és fejvadászok az ilyen jelentkezésekre még csak nem is válaszolnak, hiába a PR vízum, több éves tapasztalat, a tény hogy már Ausztráliából lett elküldve a jelentkezés, és az ausztrál kamarai tagság. Nem volt ez mindig így, állítólag érezhetően nehezebb elhelyezkedni mint 5-10 éve. A mérnöki kamara (Engineers Australia) egy jó dolog, de ők a már aktív helyi mérnökökkel foglalkoznak, érdemi segítséget az elhelyezkedéshez újonnan érkezetteknek nem nyújtanak. Azért lefutottam a köreimet az állás hirdetésekkel, eredmény nélkül, ami arra azért mégis jó volt, hogy az önéletrajzot meg leveleket közben tudtam csiszolgatni és jobban képbe kerültem az elvárásokkal is. Majd elkezdtem a cégek direkt megkeresését, emailben és ahol tehettem telefonon, ami az infógyűjtéssel, kutakodással és a jelentkezés formázásával több hónapos meló volt. Csak egy fokkal jobb eredményt tudtam elérni, ezért hamar kiterjesztettem Új-Zélandra is a jelentkezést (csak ekkor tudtam meg, hogy a vízumom oda is ugyanúgy jó), amivel együtt összesen 180 céget kerestem meg. Rövid távon ez sem hozott sok változást, csak később tört meg a jég, amikor már javában pincérkedtem. Egy Melbourne-i magasép-tervező cég, akihez korábban jelentkeztem, terjeszkedik ide Sydney-be, megnyert itt egy nagy munkát, és amikor az igazgatók itt voltak tárgyalni, akkor azzal a lendülettel meg is hívtak egy interjúra, és pár héttel később fel is vettek a most induló Sydney-i irodába az egyik tervező mérnöki pozira. Ezalatt beszállingózott pár pozitív visszajelzés a többi cégtől is, és az interjúk után még választhattam is Auckland és Sydney között, végül az utóbbi mellett döntve.

A saját tapasztalataim alapján a következőket tanácsolnám a frissen bevándorolt álláskeresőknek:

– Szinte biztos, hogy nem az álláshirdetőkön meg fejvadászokon keresztül lesz meg az első állás, de érdemes valamennyit ebbe is fektetni, mert ezalatt képbe lehet kerülni a követelményekkel és lehet tökéletesíteni a Resume-t és cover letter-t.

– Szakmai szervezetek, kamarák: érdemes csatlakozni és eljárni az előadásokra és állásbörzéikre, mert itt lehet a legjobban networkingelni, még akkor is ha a résztvevők fele ugyanúgy munkanélküli álláskereső bevándorló.

– Cégek direct megkeresése: itt van a legnagyobb esély a sikerre. Mire ebbe belevágsz, már legyen hibátlan önéletrajzod és legyél túl 1-2 networkingen is hogy kicsit ráérezz a dologra, mert kár valami felesleges aprósággal elszúrni egy jó lehetőséget. 2 módszer van, az egyik a hideg mél, aminek Barnabás a mestere. A másik lehetőség, ha simán jelentkezel, és már az elejétől nyilvánvalóvá teszed, hogy állásra vadászol. Eléggé kiszámíthatatlan hol melyik a célravezető a kettő közül.

– Minél hamarabb érdemes valami munkát szerezni, ami mellett folytathatod az álláskeresést. Én pincérkedtem, ami nagyon sokat segített mert megismertem rengeteg embert, egész jó pénzt kerestem, kirángatott a depiből, ismerkedtem az ausztrál kultúrával és helyi szokásokkal, és mire eljutottam a mérnöki állásinterjúkig, ott sokkal jobb tárgyalási pozícióban voltam. Ez utóbbi különösen fontos, mert azt tudod közvetíteni a leendő munkáltatódnak, hogy nem vagy tehetetlen, egy doer vagy, nem vagy nekik teljesen kiszolgáltatva, és mások bíznak benned és számítanak rád.

– Fogd fel az egészet egy hosszútáv futásnak, ahol apránként araszolva haladsz előre. Hosszú ideig kell a fent felsorolt dolgokat csinálni, és hamar úgy tűnik majd, hogy semmi értelme az egésznek, és fölöslegesen futod a köröket. De minden level elküldéssel, beszélgetéssel, előadással, próbálkozással egy kicsit közelebb kerülsz a célhoz, csak végig kell járni az utat. Úgy is mondhatnánk, hogy azon múlik a dolog, hogy ki bírja tovább idegekkel, ők vagy te.

– Mindig emlékeztesd magad melyik lépést miért teszed, tervezz előre, legyenek közép és rövidtávú céljaid az álláskereséshez, és állj készen akár hetente újratervezni a prioritásokat.

– Tudatosan foglalkozz a közérzeteddel és hangulatoddal, mert a legnagyobb ellenséged ha elkezded megkérdőjelezni, hogy sikerülni fog-e — bedepizel és a hatékonyságod közelít a nullához. Nem nagy dolgokra gondolok, én edzettem, futottam a tengerparton, mindig kipróbáltam valami új kajáldát, olvastam jó könyveket, és sokat számított hogy időnként tudtam beszélni segítőkész, biztató emberekkel (köszi!).

Sok sikert!

Hideg mél

Ez a módszer viszonylag új, tehát még működhet. Most (2014. július) kaptam meg a leírását Barnabástól, Nyugat-Ausztráliából.
Három éve érkeztem Ausztráliába építőmérnöki diplomával és minimális tapasztalattal. Mivel nagyon szerettem volna a szakmámban dolgozni el is kezdtem munkat keresni Sydneyben. Ahogy az összes bevándorló, én is a seek-en és hasonló portálokon, valamint fejvadászokon keresztül próbálkoztam. Sikeresen munkát talátam egy ismerősön keresztül. 8 hónap után pakoltam és átköltöztem a nyugati partra. Ismét munkát kezdtem keresni és találtam is a bányaiparban. Egy expón megismerkedtem az egyik cég vezetőjével és fel is vettek. Sajnos másfél év után rengeteg kollégámmal együtt elengedtek, ahogy az építőipar lelassult a bányák körül. Nagyon nehéz időszak volt számomra és szinte semmi munkalehetőség nem volt meghirdetve. Valamit ki kellett találnom. Ekkor egy éve már jártam egy ún. Career coach-hoz, aki segített munkahelyi viszonyok megoldásában, ötleteket és tippeket adott hogyan fejlesszem magam a munkában, karrier építésben, valamint munkakeresésben. Segítségével rájöttem, hogy én eddig egy munkát sem kaptam internetes hirdetéseken keresztül. Itt jön képbe a technika, amit elsajátítottam.

Először is meg kell értened, hogy a HR-os emberkéknek a cégen belül nincs hatalma felvenni senkit. Ők csak javasolnak embereket. Kinek van hatalma? A vezérigazgatónak és a CEO-nak. Szóval őket céloztam meg. A módszert cold email-nek, szabad fordításban hideg emailnek hívják. Ez abból áll, hogy ismeretlenként írsz egy email a cégen belül egy vezető beosztásban lévő személynek. A Forbes magazin oldalán van erről egy nagyszerű cikk ami nekem rengeteget segitett. A cikk részletesen leírja hogyan kell egy emailt leírni. Ezt elolvashatjátok itt:

http://www.forbes.com/sites/francesbridges/2013/08/01/how-to-write-a-cold-e-mail/

Én a saját tapasztalataimat osztanám meg:

  • Gondold végig mit szeretnél csinálni, keresd ki az angol megfelelőjét és gondold végig miben vagy nagyon jó és ezt hogyan lehet eladni (ha készítsz egy ún. elevator pitch/speech-et az csak javadra válhat)
  • Keresd ki a cégeket ahol szeretnél dolgozni. Nem a mennyiség a lényeg, hanem a minőség. Google segít, de ha problémád van, akkor próbáld a következőt. Keresd ki a foglalkozásod ausztráliai testületét (pl. Engineers Australia mérnököknek) és ott keress rá azokra a cégekre, amik a szakmádhoz közel állnak.

  • Nem tudod mi a cég vezérigazgatójának a neve? Semmi probléma. A cég oldalán nagy valószínűséggel rajta van a vezetőség neve és pozíciója. Ha nem, akkor próbád meg kikeresni a városod internetes bizniszújságát (WA-ben ez a Business News WA). Keresd ki a céget a kulcsszavakkal és ha például nyertek projektet, akkor a vezérigazgató biztosan írt az Australian Stock Exchange-re (ASX) egy kijelentést, hogy a cégük nyert. Megvan a név, gratulálok!

  • Most az emailcím kell. Ez egy kicsit trükkös. Nagyon ritka, hogy megtalálod az interneten. Ha nincs meg akkor én úgy csinálom, hogy a cég honlapján kikeresem azt a részt, ahol a kapcsolatot fel lehet venni a céggel. Innen megtudod a cég email címét, például az Acme cégnek a következőképpen nézhet ki az emailcíme : @acme.com.au. A személy nevével kombinálni kell. Jon Paul a következő email címekkel rendelkezhet: jpaul, jonpaul, jon.paul, j.paul stb. Ezt próbálgatni kell.

  • Most jön az első nehéz lépcső. Olyan emailt írni ami rövid, 2 perc alatt el lehet olvasni és tartalmazza azokat a részeket ami a fenti linkben van.

  • Nagyon fontos! Soha, de soha ne írd az emailbe, hogy munkát keresel. Fogd fel, hogy te itt ismerkedsz és nem munkát keresel. Ha beleírod az emailbe a munka szót, akkor legfeljebb annyit visszaírnak, hogy menj a cég oldalára ott keress, vagy nem keresnek senkit.

  • Most ideje a személyről minél többet megtudni. Google és LinkedIN sokat segítenek ebben. Készülj fel a személyből és a cégből 100%-osan. Mit szeretnek, hol publikálnak és mit, hol tanultak, mit dolgoztak karrierjük során, mi a hobbijuk stb.

  • Minden egyes személynek külön emailt írok, nem küldöm el ugyan azt az emailt kétszer

  • Mindig a legfelsőbb pozícióban lévő embereknek írok. Mivel ezek az emberek naponta több száz, akár ezer emailt kapnak, ezért nagyon fontos, hogy jó tárgyat írj az emailbe. Hétfőn és pénteken ne írj email. Tapasztalatból kedd és szerda reggel a legjobb 7-8 óra között.

  • Elküldtél egy jó emailt, gratulálok! Most kezdődik a munka java. 5-7 munkanap után írj egy sort, hogy még mindig várod a választ. Az emberek 80%-a nekem erre az emailre írt vissza. Ne add fel. 2-3 hét múlva ismét írj, ha nem válaszol, ne add fel!

  • Nekem a megkeresett személyek 47%-a visszaírt. Nem rossz arány. Nem mindenki írt vissza pozitívan, de voltak olyanok, akiknél meg tudtam fordítani a szituációt és találkoztam velük. Rugalmasnak kell lenned, akkor találkozol velük amikor és ahol nekik megfelel. Ha nemet mondasz nagy valószínűséggel nem lesz második lehetőséged.

  • Találkozó. Dióhéjban annyi, hogy ne feledd el te kerested meg a személyt, ismerkedni szeretnél és ne hozd fel a munkakeresést. Ha szimpatikus leszel úgyis rákérdeznek, mert tudják hogy munkát keresel. Készülj fel a cégből, a személyből és legyen pár értelmes kérdésed. Én nekem mindig van 3 kérdésem, amit mindenkitől megkérdek és számomra fontosak.

  • Végül a találkozó utá írj egy kedves email, hogy köszönöd a lehetőséget és megtiszteltetve érzed magad. Én mindenkinek írok 3-4 havonta emailt, gratulálok az új kinevezéshez, munkához, esetleg karácsonyhoz vagy más ünnepekhez. Így nem felejtenek el.

Számomra ez a módszer új munkához segített hozzá és rengeteg embert megismertem. Valaki régen a következőt mondta: „kérjetek, és adatik, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.” Nagyon igaza van. Ha szükséged lenne részletesebb információra Bertók Zoli megadhatja az elérhetőségeimet. Sok sikert!


 

Állandó lakos mérnök munkakeresési módszerei

Zsolt írta Perthből:

A megfelelő mérnöki munkakör (továbbiakban a “3 m”) megtalálása időigényes feladat. Sok-sok türelem és kitartás kell hozzá. Elengedhetetlen feltétele egy jó CV (vagy esetleg több). Én egy rövid (2 oldalas) és egy hosszú, a projekteket részletesen leíró (6 oldalas) verziót készítettem elő. A mérnöki fejvadász cégeknél az on-line vagy levélben elküldött regisztráció után várható az első lépés: interjú a fejvadásszal.

Január közepéig négy ilyen jellegű cégnél voltam, további négy hívott telefonon vissza és röviden megbeszéltük a 3-m megszerzésének csapásvonalait. Itt egyébként én azt vettem észre, hogy a fejvadászok is a piacon lévő állásokat hirdetik meg javarészt, de ők bennfentesebb kapcsolataik révén a piacra ki nem kerülő lehetőségeket is közvetíthetik klienseik felé. Mindenből tanul az ember.

Ezek a tréning-interjúk jó bemelegítések az éles, leendő munkáltatóval történő megbeszélésre. Ők igazából a kliens oldalán állnak (a velük szerződésben álló jelentkező szerzi nekik a bevételt). A fejvadászok előbb-utóbb a kliens számára megfelelőnek tűnő pozícióval kapcsolatosan összehoznak egy-egy interjút a potenciális munkáltatókkal. Itt már minden élesben megy. A pontos és jól megtervezett szakmai bemutatkozás után a munkáltató képviselője okos kérdések feltételével méri fel a jelentkező rátermettségét az adott 3 m-re. Nekem a napokban volt egy ilyen beszélgetésem. Ezeken az interjúkon az alábbi kérdések közül is válogathatnak a kérdezők:

  • Tell me about yourself.
  • Why do want to work in this industry/company?
  • Why did you leave your last position?
  • What did you do in you previous position?
  • How was your time allocated?
  • What did you like the least/best about it?
  • How many people did you supervise?
  • What was the budget responsibility?
  • What did you accomplish?
  • Give me some examples of the most difficult problems you encountered in your previous position, how did you resolve them?
  • How was your performance measured?
  • How did you get along with your manager?
  • What are the qualities do you look for in a manager?
  • How would you describe your own operating/management style?
  • What do you consider to be your strongest qualities?
  • What are some of your weaknesses?
  • What position do you hope to reach in five years?
  • What are your leisure activities?
  • What are your hobbies?
  • Why do you like them?
  • Tell me something about your personal and family life? What is important to you?
  • Why do you want to work for us?
  • What would you do for us? What can you do for us that someone else can’t?
  • What about the job offered do you find the most attractive? Least attractive?
  • Why should we hire you?
  • What do you look for in a job?
  • Please give me your definition of your role.
  • How long would it take you to make a meaningful contribution to our firm?
  • How long would you stay with us?
  • How do you feel about leaving all of your benefits?
  • Describe what you feel to be an ideal working environment.
  • How would you evaluate your past firm?
  • If I spoke with your previous boss, what would he say are your greatest strengths and weaknesses?
  • Can you work under pressures, deadlines, etc.?
  • How have you changed the nature of your job?
  • Do you prefer staff or line work? Why?
  • Don’t you feel you might be better off in a different size company? Different type company?
  • How do you resolve conflict on a project team?
  • What was the most difficult decision you ever had to make?
  • How much are you looking for?
  • How much do you expect, if we offer this position to you?
  • What kind of salary are you worth?
  • If you could start your career again, what would you do differently?
  • What career options do you have at the moment?
  • How would you describe the essence of success? According to your definition of success, how successful have you been so far?

Nem mindegy, hogy az ember ezekre miket / hogyan válaszol. Az sem indifferens az interjút vezető számára, hogy milyen kérdéseket tehet fel a leendő munkavállaló. A jelentkező ezzel fejezheti ki érdeklődését / elszántságát az új pozíciója iránt. Néhány okosnak tartott vissza-kérdés:

  • What long-term career opportunities exist within the company?
  • Will I work independently or as a member of a team?
  • What are the common characteristics of employees who excel in this position?
  • How often is an employee’s performance evaluated and what criteria is used?
  • What is the training procedure for this position?
  • How are promotions determined and awarded?
  • Could you describe typical first year assignments?
  • What are the company’s plans for future growth?
  • What are the greatest challenges facing the person in this position?
  • Can you describe your organizational culture?
  • What makes your company different from others?
  • What is your company’s management philosophy?
  • What do you see ahead for the company in the coming years?
  • What do you enjoy about working for this company? Are there any areas that you would work to improve?
  • Could you describe the climate of the work setting in terms of appropriate dress, and the hours of operation?
  • What could I expect in terms of training for this position?
  • How will my performance be evaluated?
  • Is the training program a formal or an informal one? If informal, what experiences will I be introduced to? If formal, what areas of business will I be introduced to?
  • How will you measure success of the applicant who fills this position?
  • What are your plans for expanding the department?
  • What do you consider to be your firm’s three most important assets?
  • How long have you been with the organization, and what path led you to your current role?
  • What is your company’s philosophy about promotions from within?
  • What do you see in the future for this industry?

Jó CV, jó fellépés, szerencse és nem utolsó sorban a megfelelő nyelvtudás megléte lehet fontos egy 3 m megszerzésénél.

Számítógépes szakemberek módszerei

Tibi gyűjtése:

Több ausztrál fórumon olvastam, hogy az internetes álláskeresőkre fordított idő haszontalan, nagyon nehéz így állást találni a sokatok által felvázolt okok miatt. A fejvadászok adatbázist építenek, nem biztos, hogy valós állásokra valós embereket keresnek. Én is keresgéltem ilyen oldalakon, talán hasonló hatásfokkal.

Mit javasolnak a profik (nem én, hanem HR szakértők, ilyesmi):

Networking. Ismerősökön keresztül tudatosan belekerülni egy olyan IT-s körforgásba, ahol egyre több IT-s embert ismersz meg és előbb-utóbb valaki majd azt mondja, hogy \”Te István, egyik ismerősöm Linux Admint keres…\”. Nem egyszerű (sokszor az Amway meg az egyéb porszívóügynökök jutnak eszembe), de rengeteg előnye lehet. Egy apró ötlet…keress egy olyan klubot, egyesületet, akik valamilyen IT-s dologgal foglalkoznak, ott bárki lehet tag, eljárogatsz, ismerkedsz. Ilyen volt nekem az Internet-Sopron Egyesület, mi csináljuk 8 éve társadalmi munkában a sopron.hu-t. Rengeteg ismerős, rengeteg tapasztalat.

Aztán…azt mondjuk mi, akik kifele igyekszünk, vagy kint vagyunk, hogy elölről kell kezdeni sok esetben a karriert. Tehát valahol az alján keresni. Tehát bármilyen munkát elvállalsz, akár nehezet, végzettségedhez mérten alacsonyabbat, rosszabbul fizetőt. Az építőipari segédmunkás is ilyen, tudom, a boltban pakolás, mosogatás is az.

Meg kellene próbálni olyan – bántás nélkül mondom – alja munkát szerezni, ami IT-vel, főleg a te szakmáddal kapcsolatos… Pl…bekopogtatnék rengeteg számítógép boltba (gondolom, minden sarkon van ilyen), hogy keresnek-e valakit, akár részmunkaidőben, aki az eladott számítógépeket összeszereli vagy ha bővíteni akar valaki, kicseréli az alaplapot, felrakja újra a Windowst, ilyesmi. Sok tudás nem kell hozzá, ha IT-s vagy, a kisujjadban lehet a dolog. Próbálj akkora boltot keríteni, akik esetleg házhoz is kimennek kisebb hibaelhárításra vagy cégekhez. Itt jön két irány…ha házakhoz jársz ki, abból lehetne előbb-utóbb saját céget fabrikálni. Rengeteg ember nem tud mit kezdeni a gépével, ha valami gond van. Te lennél nekik a házi informatikus. Aki ül otthon és várja a hívást. Havi x dollárért készenlétben állsz és segítesz, ha gond van a telepítésekkel, a vírusfertőzéssel, stb. A másik vonal, ha céghez küldenek ki a boltból szerelni, hogy építed az ismerősi hálózatodat. Ha látják egy kis cégnél, hogy jól csinálod, holnap szólnak, hogy kellene nekik egy új rendszergazda…

Aztán, azt mondtuk ugye, hogy a Seek meg a hasonló gyűjtőoldalak nem jók semmire…keress Sydney-ben komoly nagy cégeket, akiknek elég nagy a saját weblapjuk ahhoz, hogy ott külön álláskereső rovat legyen és van egy kis HR csoportjuk, akik maguk vesznek fel embert és nem fejvadászt bíznak meg. Tudom, hogy a HR outsourcing még nagyobb AU-ban, de vannak cégek, akik a saját oldalon is hirdetnek állást. M$ pl, bár egy Linux guru nem hiszem, hogy dolgozna az ellenségnek. ;-)))) Ezek sokkal több esetben valós állások, mint a fejvadászok.

Az álláshirdetések nagyon csalókák tudnak lenni

Hayim Melbourne-ben él és dolgozik. 2007-ben állást váltott.

Amikor az IBM-nél voltam, mindenhonnan csak azt hallottam, hogy milyen jó a piac. A seek.com.au tele volt teszteléssel kapcsolatos állás-hirdetésekkel, így teljesen nyugodtan kezdtem bele az állás-keresésbe meg 4-6 héttel azelőtt, mielőtt lejárt volna a szerződésem. Hát mit mondjak, ugyancsak megszenvedtem az egésszel. Összességében több, mint 60 állásra jelentkeztem, beleértve a haveri ajánlásokat is. Ebből a hatvanból kb. 5-nél jutottam el egyáltalán odáig, hogy az ügyfél behívjon. Ezek egy részénél is hamar kiderült, hogy az állás-hirdetés és a tényleges igények között elég erőteljes eltérés van. Példák:

  • Tesztmenedzser állás, ahol UNIX shell scriptek írása volt a hirdetés szerint a fő elvárás és mint kiderült, senior menedzser kellett nekik, köze sem volt bármilyen technikai tudásnak az álláshoz.
  •  Tesztelési szakértő állás, amiben az állás-hirdetésben fő feladatként, tesztelési stratégia kialakítása, teszttervek írása szerepelt és mint kiderült, olyan Java programozó kell nekik, aki tud automatizált toolokat írni alkalmazásokhoz.

Szerencsére ebből a kevés ügyfeles interjúból aztán az egyikben sikerült a második körbe jutnom, ahol aztán meg is feleltem. Húsz emberből választottak ki, ami azért jól esett a két hónapnyi folyamatos keresgélés után. Most már ötödik hete dolgozom az új cégnél, és a tesztelésért, tesztelési folyamatok kialakításáért vagyok felelős. Ennyi idő után úgy tűnik, hogy telitalálat ez az állás.

Önéletrajzok és pályázó levelek előkészítése

Ági gyűjtése:

Gergely, Sydney 2011

Nagyon sok ellentmondó véleményt hallottam, hogy kell-e fénykép a Resume-re. A személyes tapasztalatom, hogy előny, ugyanis szép magyar nevem van – amit kiejteni sem tudnak, sokadik próbálkozás után sem – tehát megnyugtatja a fejvadászokat a jó fotó, mert látják, hogy derék európai legény vagyok. Magasabb pozíciókban sokkal nagyobb sokkal nagyobb rasszizmus van mint a beosztottak között. Kimondom: fehérként többet lehet keresni, de erről beszélni viszont nem szabad.

Sikertörténetek

Barnabás, Perth 2012

Ekkor már nagyon el voltam keseredve és azon gondolkoztam, hogy visszamegyek Európába. Persze nem adtam fel és meg is jött az áttörés. Hogyan? Vicces, de az Engineers Australia Career Expo-ján történt egy érdekes dolog. . . . Itt jön az újabb jótanács. Ha már valakivel beszéltél a cégből és azt mondta érdekled őket, akkor zaklasd azt az embert napi szinten. Miért? Mert ők azt úgy értelmezik, hogy te nagyon is akarod azt a munkát. Ugye, hogy milyen fura? Otthon elküldenének a francba azért, hogy folyamatosan zaklatod a jónépet. De ez nem Európa! Itt zaklatni kell, hogy elérd a célod. A folytatás és az előzmények itt:

Barnabás blogja

Zára, Magyarország, 2008

Mégis, “mit veszthetünk” alapon még aznap, amikor megkaptuk a vízumot (07.11.) Márk írt egy pár soros emailt egy ausztrál fejvadásznak, hogy ilyen és ilyen vízummal minden nyitott pozíció érdekli a szakmájában (persze egy szépen kipofozott CV-t mellékelve) A fejvadász azonnal válaszolt, hogy nagyon szeretne vele beszélni (“really keen to talk to you”) és rögtön másnap sor is került egy kb. 1 órás interjúra. A feedback pozitív volt, és a fejvadász visszaszólt, hogy rajta van a témán, majd 1 héten belül már le is szervezte az első igazi interjút egy céggel (méghozzá olyannal, ahová igen nagy előrelépés és megtiszteltetés lenne bekerülni, ráadásul épp Melbourne-ben van, a CBD-ben)

07.18-án került sor a szakmai interjúra, ami 1 és negyed órásra sikeredett. Márk aztán a kérésnek megfelelően a fejvadászon keresztül elküldte a referencialeveleit, és írt egy néhány oldalas összefoglaló anyagot is a szakmai múltjáról. A fejvadász pár nappal később visszaszólt, hogy mindannyian átnézték az anyagokat és eddig minden pozitív, úgyhogy szervezi a következő interjút, melyre 07.29-én sor is került (szintén kb. 1 órás volt). Ennek végén gyakorlatilag szóban már ajánlatot is tettek, majd ezt pár nap múlva írásban is megerősítették. Az itthoni pozícióját ajánlották (senior consultant), igen korrekt fizetési csomaggal. Márk az ajánlatot írásban elfogadta, ma reggel pedig megküldték neki a szerződést is :o)))

Úgy néz ki tehát, hogy mindössze 3 hét alatt, még Magyarországról, magyarországi nyelvtanfolyamokon szerzett és alkalmazott angol tudással, mindenféle külföldi szakmai múlt nélkül, mindössze 2 szakmai telefonos interjúval sikerült munkát találnia a szakmájában, a magyarországi pozíciójában, Ausztráliában! Még most is alig hiszem el, a fellegekben járok és persze elmondhatatlanul büszke vagyok a férjemre!!!!! :o)))

Munkaközvetítés

A munkaközvetítő mindig a munkáltató érdekeit képviseli, a bevándorlási ügynök pedig szinte mindig a bevándorlót. A két érdek között ellentét van és ezért egy személy nem képviselheti mindkettőt.

Vannak olyan esetek, amikor a bevándorlási ügynök a szponzoráló munkáltatót képviseli és abban az esetben vállalhat munkaközvetítést is, de ennek ellenére mégsem foglalkozom munkaközvetítéssel. Az egy teljesen más foglalkozás, ami másfajta tudást és hozzáállást igényel.

Azoknak, akik már itt vannak és munkavállalásra jogosító vízummal rendelkeznek, megpróbálok segíteni. Ezt ne vedd ígéretnek. Erre ne számíts. Ne is gondolj rá. Ne is álmodj róla. Az van, hogy ismerek néhány helyi céget, sajnos nem eleget, amelyekhez a megfelelő szakmájú bevándorlót be szoktam ajánlani. Ha van felvétel és ha elégedettek veled, akkor még munkát is kaphatsz. Nem jutalékért csinálom, mint a munkaközvetítők, ez csak egy kis segítség a barátaimnak. Cserébe csak azt kérem, hogy ha egyszer te kerülsz abba a helyzetbe, hogy munkát adhatsz valakinek, ne tedd le a telefont, ha én hívlak. Áll az alku?