Így nem szabad csinálni

Eszter írta a fészbúkba, a MagyarOnline körkérdésére válaszolva:

Japanban elek mar lassan 2 eve es igen izgalmas,egzotikus orszag! Mar jartam itt jo par evvel ezelott es annyira megtetszett a kulonleges atmoszferaja az orszagnak, hogy ujra es ujra vissza kellett latogatnom!
Eleinte Tokioban laktam, ahol vegul megismerkedtem a ferjemmel! Nem volt am egyszeru a hazassagunk, ugyanis 2006-ban terveztuk hogy osszehazasodunk, ki is utaztam Tokioba, de ezuttal az emigracio visszautasitotta a belepesemet.

Iszonyu erzes volt mikor meg csak nem is lathattam Ot!
Egy hotelbe raktak ahonnan nem lehetett kilepni masnap reggeli indulasig!

Egesz ejjel tartottuk a kapcsolatot telefonon, mig hajnalban a lobbyban vegre talalkozhattunk par percre!
Aztan irany haza Magyarba! Nem adtam fol, bementem a japan nagykovre otthon, hogy megerdeklodjem hogyan tovabb! Erre ok: 3 evig nem mehetek vissza!
Kesz voltam . . . 6 honapig depresszio, de tuleltem,eltem az eletem es biztattam magam, hogy minden rendben lesz idovel! Folyamatosan tartottuk az interaktiv kapcsolatunkat!

Kozel 2 ev elteltevel, ismet besetaltam a japan nagykovre, de ezuttal mast mondtak! Barmikor visszamehetek de nem garantaljak hogy be is engednek! Nevet valtoztattam, vegul 2008-ban Mexikoban osszehazasodtunk! 2009-ben pedig fogtam magam …es kirepultem Tokioba! Mindenfele papirellenorzes,stb utan megkaptam a 3 honapos vizumot! Azota eves tartozkodast kell hosszabittatnom minden evben.

Standard