Január 1-től jön a munka-alkalmassági teszt az Ausztráliában szakmát tanult diákok számára.

I. lépcső
Feltételes szakma-értékelés (Provisional Skills Assessment)
Ha ez sikerül, akkor jelentkezhetsz a 485-ös vízumra.
Mi is kell hozzá?

1. a megfelelő vízumosztályba tartozó vízum
2. ausztrál szakképzési bizonyítvány (AQF cert.)
3. megfelelő szakmai gyakorlat
4. IELTS 6-os nyelvtudás
5. vizsga-díj (jelenleg 300 AUD)

II. lépcső
Munka-alkalmassági gyakorlat
Egy 18 hónapra érvényes 485-ös vízumon 12 hónapot kell teljes munkaidős szakmai gyakorlattal töltened. A te dolgod, hogy állást találj.
A munkáltatód szerződjön le a Szakma-elismerési Hatósággal. Fizesse meg neked a törvényes minimálbért (award wage).
A gyakorlatodról naplót kell vezetned. A Szakma-elismerési Hatóság menet közben ellenőrizni fog majd. Továbbképzésen is részt kell venned, amit a Szakma-elismerési Hatóság által kijelölt iskola szervez majd.

III. lépcső
Ha már 6 hónapot ledolgoztál a szakmában, akkor jelentkezhetsz munkahelyi szakmai vizsgáztatásra, amit Szakma-elismerési Hatóság által kijelölt vizsgáztató végez majd.

IV. lépcső
Összesítő felmérés

Ehhez előbb fel kell lépkedned az első három lépcsőfokon, be kell adnod a naplódat, a fizetési cédulákat, stb. és végül át kell esned egy végső vizsgán (interview). A munkáltatódat is ki fogják kérdezni.

A sikeres összesítés után pályázhatsz állandó lakosi vízumra.

http://www.deewr.gov.au/Skills/Programs … rview.aspx

Következmények

A külföldi diákokat toborzó ügynökségek ezek után nem hirdethetik azt, hogy az ausztráliai szakma-szerzés egy biztos kiskapu az állandó lakosi vízumhoz. Eddig az volt. Aki kijárta az iskolát, az szinte teljesen biztosan itt maradhatott. Nem sokat számított az oktatás színvonala vagy eredményessége, csak a papír kellett.

A szakmai gyakorlat lehetőségét csak nagyon kevés iskola képes garantálni. Még az állami kézben lévő TAFE sem csinál ilyet, még ausztrál állampolgárok számára sem. Azok, akik képesek lesznek rá, tetszés szerinti magas tandíjat kérhetnek majd, ami simán meghaladhatja az egyetemi tandíjakat.

Mint tudjuk, eddig a szakmai gyakorlatot (900 óra) nem ellenőrizték rendesen. Nagyon sok tanuló nem is igazi gyakorlaton vett részt, hanem pl. pincérként dolgozott egy olyan étteremben, ahol szakács-tanulóként kellett volna dolgoznia. Sokan hamis papírokkal igazolták a nem létező gyakorlatukat. Ezeknek az időknek vége.

A szakmai képzés eredményességét külső hatóság (TRA) bírálja majd el, nem az iskola. Ez az elrendezés pontosan az, amit egy német szakoktató kollégám nyilvánosan javasolt az ügynöki kamara (MIA) belső szakmai fórumán. Ez a magyarok számára is ismerős német rendszer, ez van az európai kontinensen elterjedve. Eddig itt ilyen nem volt. Aki kijárta az iskolát, az jó szakembernek számított, legalábbis a Bevándorlási Hivatal bürokratái szerint. A való élet követelményeinek csak egy kis töredékük felelt meg.

Aki jól megtanul angolul, színvonalas iskolában jól kitanulja a szakmát és utána megállja a helyét a szakmai gyakorlaton és vizsgán, annak továbbra is nyitva áll a kapu. De hát az ilyeneknek mindig is nyitva állt. A saját hazádban ezek a tanulmányok alig kerülnek valamibe, gyakran teljesen ingyenesek, esetleg még pénzt is lehet velük keresni.

Mit lépnek erre az iskolák?
Egy részük diákok híján önként bezár vagy lecsökkenti a méreteit. Más részük drámai gyorsasággal vissza-alakul a 2005 előtti formára. Akkoriban szakma-tanulással nem lehetett helyben állandó lakosi vízumot szerezni. A kamu iskolák nem is ebből éltek, hanem abból a lehetőségből, hogy a diákoknak joguk van heti 20 órát dolgozni. Erre a 20 órára egy egész ipar épült. A nagyvárosok belső kerületeiben a vendéglátás és a kiskereskedelem az ilyen diákokat alkalmazza, nem a helyi tizenéves munkaerőt, amelynek a harmada munka nélkül van.

Ezek a kamu iskolák olyan rém egyszerű tananyagot tanítanak, ami még éppen megfelel a Bevándorlási Hivatal előírásainak és diákvízumot lehet rá kapni. Az így szerzett végzettségek általában nem érnek semmit, sem Ausztráliában, sem másutt. A cél nem is a végzettség, pláne nem a tudás, hanem a heti 20 órányi munkavállalási lehetőség. Az iskolák olyan olcsók, hogy a 20 órányi diákmunkával keresett pénz elég a következő félévi tandíjra és a végén még jól is jár a diák, jobban mint a hazájában.

Léteznek felfelé nyitott könnyű és olcsó iskolák is. Vannak nekik olyan tanfolyamaik, amelyek beszámíthatók valamelyik vidéki egyetemnél. Ezeknek az egyetemeknek direkt erre a célra Sydney vagy Melbourne belvárosában is léteznek kihelyezett tagozataik. A munka-alkalmassági teszt bevezetése rájuk nem vonatkozik. Ezek eddig is megvoltak, ez után is meglesznek valahogy. Talán még több diák próbálkozik majd velük, mint korábban.

Az angol-tanulást sem érintik az intézkedések. Nyelvtanfolyamra továbbra is jönnek majd diákok.