Egy ausztrál szakképző iskola engedélyt kap arra, hogy 50 tanulót kiképezzen szakácsnak. Az engedélyező hatóságok elegendőnek találják a felszerelést, a helyiségeket, konyhákat, stb. Van elegendő nyersanyag a főzéshez, hűtő a hűtéshez, sütő a sütéshez.

Ez után engedélyt kért arra, hogy 300 diákot felvehessen a (Diploma in Business) tanfolyamára. Ez egy egy éves, szuper-könnyű, tiszta elméleti anyagból álló képzés.

Fel is vett 300 diákot, de nem a biznisz diploma tanfolyamra, hanem szakácstanulónak. Erről a szabálytalanságról nem tud az Oktatási Minisztérium. A számítógépes ellenőrző és nyilvántartó rendszerük (PRISM) nem követi a az egyes tanfolyamok létszámát, csak azt nézi, hogy az összlétszám annyi-e, amennyire az iskola engedélyt szerzett. Az meg annyi.

Az iskola már egy éve működik és a hatóságokkal még nem volt semmi baja. Ha kiderül a huncutság, akkor be fogják zárni. Az iskola tönkremegy. A külföldi diákjai az utcára kerülnek majd, kereshetnek másik iskolát, ha találnak. A pénzüket a biztosító hosszú várakozás, vitatkozás, esetleg pereskedés után majd visszafizeti.
Az ilyen iskolában tanuló diák számíthat arra, hogy a végzettségét nem fogadják el ausztrál bevándorlási célra, pedig éppen az lett volna a célja a tanulásnak. Kezdheti elölről az egészet.

A példát egy olyan kollégám írta meg az ügynöki kamara belső fórumára, aki nagyon járatos a diákvízum-ügyekben. Az iskolát nem nevezte meg.