Azt mindenki tudja, hogy egy négy alkalmazottal dolgozó indiai étteremnek nincs szüksége marketing specialistára.

Na, de ha 140 oldalas tanulmánnyal bebizonyítom, hogy van? Akkormivan? Akkor mit fog válaszolni a bevándorlási hivatal?

Most már világos, hogy mit. A napokban érkezett egy szakmai értesítő, amiben egy kolléga közzétette a visszautasítás szövegét. Idézem:

The role of Marketing Specialist 225113 is typically associated with organisations operating within a competitive and complex business environment, with a significant number of staff, resources, services/product lines and client commitments. The position would therefore be relevant within relatively large business operations.

Vagyis: ez a foglalkozás csak viszonylag nagy szervezeteknél fordulhat elő. Hogy mi a viszonylag nagy? Azt találjuk ki magunk! Számadat nincs. Se dollár, se alkalmazotti létszám, se semmi. Csak a szokásos homály, ami olyan nagyon jellemző a Bevándorlási Hivatalra.

Úgy tűnik, hogy ez egy jól kidolgozott érvelés, amit nem csak úgy összecsaptak erre az egy alkalomra. Ez lesz mostantól a válasz, na. Tessék tudomásul venni!

Ennek az egésznek komoly előzményei vannak.

Valamikor 2013 februárjában az akkori bevándorlási miniszter, Brendan O’Connor – te jó ég, ennek a nevére sem emlékszem, annyi volt már belőlük, a bevándorlási minisztereket úgy váltják, mint az inget – szóval ez a politikus bejelentette, hogy lecsapnak a 457-es (szponzorált ideiglenes munkavállaló) vízummal való visszaélésekre és ezek után csak a valódi hiányszakmák és valódi üresedések betöltésére lehet majd felhasználni.

A szigorítás sok apró lépésben történt. Most, 2015 júliusától viszont nagyon rákezdtek, mert a Bevándorlási Hivatalt hozzácsapták a jóval kisebb Vámőrséghez és teljesen átszervezték a vezetőségét. Az új vezetőség jól seper.

A 457-es vízum túl könnyű volt, nagyon sok munkavállaló számára még mindig az egyetlen megoldás, nagyon sok ügynöknek biztos kenyérkereseti lehetőség, tehát valahogy válaszolni kellett a hivatali szigorításra.

Az egyik, immár klasszikus válasz az volt, hogy a szakmunkásokat nem szakmunkás-pozicióra hívta meg a munkáltató, hanem valamilyen menedzseri állásba. Azért így, mert a szakmunkásoknak nyelvvizsga is kellett, de a professzionálisoknak nem.

Mindjárt itt van egy magyar példa: van egy magyar származású szakipari munkáltató egy ausztrál nagyvárosban. Jött egy magyar diákvízummal, aki jó szakmunkás egy igazi hiányszakmában és a diákoskodás csak ürügy neki arra, hogy itt lehessen és dolgozhasson. Ezt az embert a munkáltató nagyon jónak találta és adott is neki bőven munkát. Egy idő után szponzorálta 457-es vízumra, hogy ne kelljen tovább fizetni az iskolát és legyen joga teljes munkaidőben dolgozni. Addig is úgy dolgozott, csak nem volt hozzá joga. Mivel az angol nem ment neki, hát nem szakmunkásként, hanem menedzserként. Meg is kapta a vízumot.

A Bevándorlási Hivatal egyre kevésbé veszi be azt a mesét, hogy egy néhány fős kis szakipari cégnek hirtelen külföldről kell menedzsert hozni. Itt nem találtak maguknak? Próbálkoztak-e egyáltalán?

A hivatal sorra tömte be a réseket. Az ellenérdekeltek meg igyekeztek a megmaradtakat kihasználni. Üzleti terveket készítő specialisták is rámentek erre a dologra és egyre többen kezdték kínálni a szolgáltatásaikat. A hirdetéseiket bevándorlási ügynököknek küldözgetik. Én jól látom tehát, hogy micsoda szkanderezés folyik itt a háttérben.

Nézzünk egyet rögtön az elejéről, még 2013-ból. Akkor még csak üzleti tervet kínáltak.
Smart Business Plans in response to 457 visa scheme crackdown
A 457-es vízumok elleni razziára okos üzleti terv a megoldás!

2013. novemberében már munkaerő-piaci felmérést is kínált egy cég:
job description, ad development, handling applications from prospective Australian residents/ citizens and eligible temporary visa holders, short listing eligible applicants, carrying out job interviews with shortlisted candidates, preparing detailed matrix on suitability of potential applicants, taking feedback from industry bodies, providing evidence of fee paid for recruitment, preparing detailed results of recruitment attempts, preparing Labour Market Research Report, contacting Government Agencies for Letter of Support, finding latest research references where available etc.
Munkaköri leírás elkészítése, hirdetés-kiírás, az ausztrál jelentkezők kezelése (ez a visszautasítás elegáns megfogalmazása), a megfelelőnek látszó jelentkezők kikérdezése, táblázatba foglalása, stb.

2015. szeptemberi reklám egy másik szolgáltatótól:
1. Business Plan
2. Market Salary Report – Genuine Position and No Equivalent Worker
3. Employment Contract
4. Labour Market Testing – We place the add, interview, and write the report
Ez egyszerű:

1. Üzleti terv
2. A piaci bér kiszámítása – Valódi üresedés kimutatása.
3. Munkaszerződés
4. A munkaerő-piac felmérése – hirdetések elhelyezése, munkainterjú, és a jelentés megírása (az ausztrál jelentkezők visszautasítása mindenféle kamu kifogással).

Na, itt a 2. pont második fele az igazán bajos. Ez az, ami most megdőlt. Nem hiszi el többé a hivatal, hogy marketing specialista kell egy kis indiai étteremnek. Már pedig a bizonyíték 140 oldal hosszú volt. Néhány hete voltam egy előadáson, ahol ilyen terveket kínált az előadó, végig is pörgette a pdf-et a kivetítőn.

Az előadás bevándorlási ügynököknek szólt. Az elején a teljes hallgatóság bemutatkozott, én meg feljegyeztem a nemzetiségeket.

Volt:
15 kínai
1 vietnami
2 filippínó
2 koreai
1 nepáli
3 indiai
1 indiai Fidzsiről
1 magyar

A közismert matematikai tétel szerint: amilyen színű a bevándorlási ügynök idén, olyan színű a bevándorló jövőre.

Ezen a héten több reklámlevél is jött:
helping 100’s more Migration Agents and 457 Sponsors by supplying, Free Training Advice, Auditable Training Plans & the Training to ensure the sponsors training Benchmark obligations are clearly meet.
Ügynökök és szponzorok százain segítettünk már ingyenes továbbképzési tanáccsal, ellenőrizhető továbbképzési tervvel és továbbképzéssel. A szponzorok számára előírt továbbképzési előírásokat ezzel világosan be lehet bizonyítani. (Nem a szponzorok képződnek, hanem az alkalmazottaik. Azokat kell képezni és csak az után szabad külföldit szponzorálni.)

Több cikket ís írtam már a témában és ezekből összegyűjtöttem az ide vonatkozókat. Aki 457-esen töri a fejét, annak melegen ajánlom: http://bertok.com/2015/09/29/457-es-4/