Aden és Bombay között nem köt ki a hajó. Aki Indiába tart, kiszálláshoz készülődik, vasalnak, csomagolnak, kérdőíveket töltenek ki. Azok, akik tovább hajóznak, fölényesen mosolyognak ezen lázas buzgalmon. Az Indiába utazókat már régóta „hétvégi kirándulóknak” nevezték el.

Az utasoknak több mint kétharmada Bombay-ban száll partra, a színes legénységet elbocsátják, újak kerülnek helyükbe. A továbbutazók is part szállhatnak egy napra, nem, csak egy fél napra, pontosabb: kilenc, kilenc órára. De az itteni világosság fényénél késő estig fényképezhet az ember, ezeknek a bizonyítékoknak az alapján odahaza majd élete végéig döntő véleményt nyilváníthat Indiáról és az indiaiakról.

Kisch a neve ellenére nem magyar, hanem német anyanyelvű prágai zsidó. Az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia katonájaként harcolt. A regényében szereplő ausztrál katonák ellensége volt hát, még ha nem is lőtt rájuk közvetlenül. Ezen a képen, ami a szerb fronton készült, ugyanazt az egyenruhát hordja, amit a nagyapáim is hordtak.

Bombaytól kezdve a hajó egészen más jellegű. Eltűntek a toalettjeiket cserélgető hölgyek, el a lordi címüket áruba bocsátó urak, a szmokingok. Az új utasok, nagyrészt ausztráliaiak, fesztelenül viselkednek, még fesztelenebbül beszélnek, minden fogáshoz, még a leveshez is teát isznak, szívélyesek és pajtáskodók. Félelmet gerjesztő óriások egy csoportja ausztráliai pónikat szállított az indiai hadseregnek, ahol a lovacskák megtanulnak pólót játszani, és ágyúkat vontatni. A férfiak póni nélkül és penny nélkül térnek vissza hazájukba, amelyikük nem Kalkutta csapszékeiben hagyta egész bérét, a hajó bárjában issza el, ami még megmaradt.

Minden tartózkodás nélkül, ingujjban járkálnak az utasok, akár van rajtuk nadrágtartó, akár nincs, sőt még nadrágszíj sem. Azokban a ritka esetekben, amikor kabátot vesznek fel, hajtókájukat az „ANZAC” jelvénye díszíti. Könnyű kitalálni, hogy „ANZAC” az „Australian and New Zeeland Army Corps” {Ausztráliai és új-zélandi hadtest} kezdőbetűi; az „ANZAC”  a világháborúban Gallipolinál harcolt, később pedig Waipers-nél.

De mi lehet az a Waipers? Waipers Belgiumban van, válaszolja a kérdezett, a legnagyobb harcok Waipersnél folytak le. Waipers? — töpreng hősünk még éjszaka is a kabinjában, Waipers? s nem tud elaludni. Eszébe sem jutna, hogy Ypres-ről van szó.