Erről semmi használható tapasztalatom nincs. Én még disszidáltam. Teljes egészében kivándorlóktól veszem hát az információt.

Encók, Nyugat-Ausztrália 2014

Okmanyiroda egyszeru. Kell a lakcimkartya, szemelyi, utlevel. Kitoltetnek 2 urlapot, elveszik a szemelyid, lemasoljak az utleveled, es a processz kozepen kell uj lakcimkartyat kerned. Szoval jo, ha a ket iroda kozel van. Ha tudod elore a lakcimed, kerik, de valoszinuleg sokat fogsz koltozni. :) Ha jol emlekszem levelezesi cimnek meg lehet adni a szulok cimet. Ha nincs meg, kerj uj anyakonyvi kivonatot, az 3 nyelvu, kelleni fog par helyen.
En annak idejen az adohivatalban atvetettem egy levelet, melyben kozoltem, hogy kulfoldre koltozom, es a magyar allammal szemben nem all fenn tartozasom, tovabbi jarulekfizetesre nem vagyok koteles. Annak idejen meg volt ideiglenes kijelentkezes, azzal nem lehetett ido elott leadni az adobevallast, de veglegesnel ugy tudom, nincs akadalya, ha meg megis, beadod online, az a legkevesebb. TB-nel ugyszinten kijelentkezni.
Posta, kozjegyzo egyertelmu.
Ugyfelkapuba jelentkezz be, ha mar ugyis arra jarsz. Ha valaha is kell erkolcsi, azon keresztul a legegyszerubb intezni. Egyetlen gond van csak vele: csak magyar bankszamlarol lehet utalni a dijat, ha valami igazolast kersz ki. Vagy megtartasz egy bankszamlat, vagy kell valaki, akivel kozosen es egyidoben intezitek az ugyfelkapus dolgokat.
Fogaszatot erdemes meg Mo-n lezavarni, itt sokba van, bar ez nem ugyintezes. Ha szedtek gyogyszert, tankoljatok fel kicsit. Egyetek unasig a kedvenc eteleiteket. :)

Ana, 2014

Nekünk javasolták az okmányirodában az előzetes időpontfoglalást, külföldi letelepedés bejelentése kb fél óra / fő, és ott épp heti szinten volt vagy 5 már egy jó ideje, szóval nem akkor jártak utána hogy megy. Útlevelet, személyit, lakcimkártyát vinni kell, személyit bevonják, lakcimkártyát is, helyette kapsz egy olyat amin a lakóhelynél “külföldi cím” szöveg van. Elvben lehet kérni tartózkodási helyet rá, akkor lehet, hogy kell a lakcímbejelentőlap hozzá aláirva, erre lehet, hogy célszerű rákérdezni előtte az okmányirodán. Nekünk egy ablaknál megcsináltak mindent. Külföldi címet korábban nem volt kötelező megadni, most már az.

 

Mustang, Nyugat-Ausztrália 2013

A kijelentkezés két módon történhet.
Végleges külföldre távozáskor kérni lehet a külföldön élő magyarként történő nyilvántartásba vételt illetőleg annak mellőzését. Az előbbi esetben be kell diktálni egy külföldi címet, melynek változását a konzulátuson lehet a későbbiekben bejelenteni. Ha kéred a külföldön élő magyarként történő nyilvántartásba vételt, akkor marad a lakcímkártya, de az nem fog címet tartalmazni. Ennek előnye, hogy a személyi szám megmarad (a lakcímkártyán van feltüntetve) és ingatlan eladásánál illetőleg vásárlásánál a tranzakció egyszerűen lebonyolítható (csakúgy, mint ingatlan öröklésénél) Ennek oka, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltétele magyar állampolgárok estében a személyi szám megléte.
Ha nem kéred a külföldi magyarként történő nyilvántartásba vételt, akkor nem kapsz lakcímkártyát és személyi számot, ami ügyintézésénél kimondottan hátrányt jelen.
Harmadik variáció az ideiglenes mo-i lakcím megtartása, de ennek igazából nincs sok értelme.

Ettől eltér az adójogi illetékesség, ami 183 nap külföldi tartózkodást követően bekövetkezik, függetlenül a bejelentett lakcímtől. (ún. létérdek központja) Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 183 nap külföldi tartózkodás után a mo-i adóhatóság illetékesség megszűnik az egyén vonatkozásában, függetlenül annak bejelentett lakcímétől. Természetesen a bizonyítás miatt egyszerűbb, ha a külföldi életvitelt, a tényleges lakcímet az illető igazolni is tudja.

Ami viszont nagyon fontos. Függetlenül a kijelentkezéstől, vagyis még akkor is, ha Magyarországról kijelentkeztél az illetékes postahivatalnál is ki jelentkezned. Pontosabban be kell jelenteni – ezt az adott lakcímen tartózkodó hozzátartozó is megteheti – hogy az adott címről elköltöztél.
Hivatalos levelek kézbesítése esetén ugyanis – ha a fenti bejelentés nem történik meg – a postahivatal “nem kereste” jelzéssel fogja visszaküldeni a hivatalos leveleket. Ez esetben a második kézbesítést követő 5. napon kézbesítési vélelem áll be, vagyis a hivatal úgy tekinti, hogy a levelet átvetted, és máris ketyeg a fellebbezést, kifogásolási, ellentmondás stb. határidő. Ekkor elképzelhető az, hogy csak pl. a végrehajtási eljárásban értesülsz arról, hogy valamilyen irat jogerős lett veled szemben a vélelmezett kézbesítés miatt. Ekkor még ugyan lehet ennek megdöntése iránt kérelmet előterjeszteni, de ez már egy bonyolult eljárás, és addig számos kellemetlenséget tud okozni. A postahivatalnál történő” elköltözött” bejelentés tehát mindenképpen fontos, célszerű azt nem elmulasztani. Sajnos az okmányirodánál történő kijelentkezés ezt a problémát nem oldja meg teljes körűen, teljes biztonságot csak a két bejelents együttesen ad.

Sokszor felmerül ez a téma, ezért talán érdemes vele egy kicsit behatóbban foglalkozni. Mivel a vonatkozó szabályok több jogágat érintenek, elég bonyolult és szerteágazó a szabályozás, ezért csak a lényeges jellemzők kiemelésére tudok itt a fórum keretein belül szorítkozni és a figyelmet felhívni.
Annyiban mindenképpen egyet kell értenem az előttem szólókkal, hogy mindenki azt tekint hosszú nyaralásnak, amit akar. Más kérdés persze, hogyan szabályoznak az irányadó jogszabályok. (de hidd el, ha szükség lesz rá, úgyis ez számít majd)

Az állandó lakcím jelentősége jogi pontosabban eljárásjogi szempontból állapítható meg. Ez alapján határozzák meg ugyanis a hatóságok illetőleg a bíróságok, hogy melyik adott szerv jogosult a polgárral szemben eljárást lefolytatni. Ebből következik, hogy aki Mo-n bejelentett állandó lakcímmel rendelkezik, azzal szemben bármelyik magyar hatóság illetőleg bíróság eljárást tud lefolytatni.

Az állandó lakhely azonban – mind Magyarországon, mind Ausztráliában – nem feltétlenül azonos a bejelentett állandó lakcímmel. A kettő ugyanis eltérő is lehet, ha valaki nem veszi a fáradtságot, hogy az illetékes szerveket értesítse a állandó lakcímének változásáról. Állandó jelleggel lakni ugyanis csak egy helyen lehet ténylegesen. Ez a létérdek központja. (két állandó lakóhely nyilvánvalóan nem értelmezhető, hiszen akkor az egyik a másikhoz képest már nem állandó, hanem ideiglenes lesz)
Tehát állandó lakcím, amit bejelentek a hatóságokhoz, míg a létérdek központja, tehát az állandó lakóhely, ahol ténylegesen élek. Ott, ahol dolgozni járok, autót veszek, lakást bérelek, stb. Az állandó lakcím és az állandó lakhely (létérdek) eltérése elsősorban akkor okozhat problémát (pl. adózás) ha a kettő két külön államban található (országon belüli eltérés ritkán releváns).

Nyilvánvaló, hogy mind a hatóságok, mind az adott személy részéről lehetőség van arra, hogy a központi nyilvántartásban bejegyzett adattal szemben bizonyítsa azt, hogy az ő állandó lakóhely nem egyezik meg a bejegyzett lakcímmel. Az sem kétséges, hogy a magánszemély ilyen irányú vitatása esetén saját szabálysértési felelősségét alapozza meg, hiszen nem jelentette be az állandó lakhelyének változását. (ez pedig további eljárási „lavinát” indíthat meg vele szemben, pl. jogtalanul igénybe vett egészségügyi ellátás, adókötelezettség, bevallás elmulasztás stb. jogcímeken).

Itt meg kell még említeni az ún. 183 napos szabályt. Amennyiben ugyanis valaki 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodik, úgy abban az esetben (vélelem) már nem a magyar hatóságok joghatósága alá tartozik, függetlenül a bejelentett lakcímétől. (a létérdek központja itt is figyelembe veendő)

Csak érzékeltetni szeretném, hogy a belföldi illetőleg külföldi illetőség – a jogi szabályozás okán – nem az adott illető döntésétől függ (kijelentkezik vagy nem Mo-ról) Az viszont biztos, hogy a kijelentkezés elmulasztása esetén számos jogi problémával találhatja magát szemben az illető.

A hatóságok, bíróságok egy eljárás megkezdésekor a központi lakcímnyilvántartó adatait felhasználva küldenek ki idézést, határozatot stb. Ez nyilvánvalóan a mo-i cím lesz. Ha például én nem tartózkodom Mo-n, mert külföldön élek, két lehetőség van.
Nem veszem át a levelet: ekkor a posta „nem kereste” jelzéssel küldi vissza a feladónak, aminek joghatása, hogy a hivatalos levél a második kézbesítés megkísérlést követő 5. munkanapon kézbesítettnek minősül (vagyis olyan, mintha átvettem volna és értesültem volna a tartalmáról). Ez egy nagyon kellemetlen helyzet lehet, hiszen úgy emelkedhet jogerőre marasztalást, kötelezést tartalmazó határozat, ítélet velem szemben, hogy arról nincsen tudomásom. Elképzelhető, hogy csak egy végrehajtási eljárásban (amikor pl. a kötelezés összege már többszörösére nőtt) szerzek tudomást arról, hogy kötelezettségem keletkezett, anélkül, hogy a másik fél (volt üzletfél, hatóság, szomszéd stb.) állításával szemben védekezni tudtam volna.
A másik lehetőség, hogy meghatalmazok a postán valakit, hogy a részemre érkező leveleket átvegye. Ekkor azonban a határidők az átvételtől számítandóak, tehát biztosnak kell lennem, hogy a meghatalmazott azonnal eljuttatja hozzám az átvett levelet, amelyre nyilvánvalóan határidőn belül célszerű reagálni.

Sajnos a szabályozás nagyon sokrétű, minek következtében nem egyszerű a magyarázata sem, és nem is lehet, mindenre kiterjedően összefoglalni a joghatásokat. De a lényeg címszavakban:
– jogi szempontból az állandó lakcím és állandó lakóhely nem egyezik meg feltétlenül
– a bejelentett lakcím alapozza meg a hatóságok, bíróságok illetőségét (ellenkező bizonyításáig)
– 183 napos szabály alkalmazása külföldi tartózkodás esetén
– bejelentett lakcímre kiküldött hivatalos irathoz joghatások kapcsolódnak függetlenül az irat átvételétől

Nyilvánvaló, hogy a jogszabályi kötelezettségtől, előírástól való eltérés (mégsem jelentkezem ki, jóllehet elköltözöm) mérlegelése során az elérhető előnyök és hátrányok esetenként változnak. A döntés meghozatala során azonban érdemes minden kiterjedően mérlegelni annak következményeit, az adott konkrét személy vonatkozásában. Nem szabad megfeledkezni a hatályos társadalombiztosítások szabályokról és a két ország között fennálló, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény előírásairól sem. (hiszen elképzelhető, hogy ha nem jelentkezel ki, vagyis állandó lakóhelyed Mo-n megmarad, akkor esetlegesen Magyarországon is adóznod kell Ausztráliában szerzett jövedelmed után)

Álláspontom szerint célszerű a tartós külföldre távozás tényét bejelenteni. Számomra látható a közigazgatási gyakorlat ebben a kérdésben – az utóbbi két-három évben – történő változása, annak iránya és jó esélyt látok arra, hogy – tekintettel az érintett polgárok nagy számára – előbb vagy utóbb számon kérik majd a mulasztókat. Egy biztos: egyértelmű jogi helyzetet csak a külföldre távozás tényének bejelentésével lehet elérni. Az egyértelmű jogi helyzet pedig elsősorban a külföldre távozónak érdeke.

(A szabályozás lényegét tekintve mindkét országban, Magyarországon és Ausztráliában azonos. Eltérés az állandó lakcím bizonyításának tekintetében van.)

Csundi írta, 2010

Kérdeztétek, hogy kinek, mi a motivációja a kivándorlásban: Akiket ismerek, azok többségének nem anyagi indokai vannak, általában Magyarországon is jól kerestek, sikeresek voltak. A társadalmi normák, a közhangulat, a gyerekek jövője a fő érv, hogy ki a fene akar egy depressziós, agresszív, velejéig irigy, az erkölcsi normákat nem ismerő társadalomban élni? Hogy akkor érsz el hosszútávon sikereket, ha lopsz, csalsz, ha “megoldod okosba”… Én a gyerekeimnek nem ilyen értékrendet szeretnék mutatni. Nyugodt, biztonságos életet szeretnék biztosítani nekik. Ennek ára van, nem könnyű búcsút inteni annak, amiben felnőttünk, a családnak, az ismerős és szeretett dolgoknak. De én azt gondolom, hogy megéri megfizetni…

Kata írta:

Ingatlan eladása utáni adó

Ma bementem a cégünk jogászához és megkérdeztem az ingatlan eladása után fizetendő adóról. (Sajnos nem lehet megúszni! ) Nem lehet külföldön ingatlant venni, csak belföldi ingatlan (1 éven belüli) vásárlása esetén lehet kijátszani az adó befizetését.

Beidézem a törvényt erről: 1995. évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról (itt már eleve a 2005. jan.1-i friss törvényt hívtam le) XI.fejezet

63. § (1) Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. (Ez a 20% ugyan 5 éves vagy annál fiatalabb ingatlanra vonatkozik, régebbinél ez kevesebb százalék)

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja). A lakásszerzési kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lakáscélú felhasználás:

a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;

b) a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett időtartamon belül lakást épít, építtet;

c) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése; d) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;

e) a belföldön fekvő lakás legalább az (5) bekezdésben meghatározott időtartamra szóló haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;

f) az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj előre történő megfizetését is).

Posza írta

Egészségpénztár

Ez ugye arra szolgál, hogy a munkáltató és te is bizonyos összeget befizetsz havonta, amit utána egészségügyi cuccokra, orvosi vizsgálatokra el lehet számolni számla ellenében. Ezt a tagságot bármikor meg lehet szüntetni, és ki lehet az ott lévő pénzedet venni, csak akkor adózol utána. Célszerű levásárolni, vagy beszerezni pl. frissen vásárolt ejtőernyő számlát és ilyesmit, ezeket el lehet számolni egészségmegőrzés címén.:) Én pl. szemüveget csináltatok, és ezt elszámoltatom velük. Lényeg hogy a tagság megszűnésekor ne legyen benn sok pénz, mert az adóköteles.

Önkéntes nyugdíjpénztár

Ez sem kötelező, de általában a munkáltató fizet valamit, mert leírhatja az adójából, és te is fizethetsz ilyen pénztárba a jövedelmed után bizonyos százalékot. Itt van ún. várakozási idő, ami 10 év. Ez azt jelenti, hogy 10 évig fizeted a tagdíjat, és csak utána juthatsz a pénzedhez, vagy akkor amikor eléred a nyugdíjkorhatárt. Jó esetben a pénztár jól fektetett be, és akkor némi hozam is hozzácsapódik. Ha nem tudod fizetni a tagdíjat, mert nincs itthon jövedelmed, akkor csak be kell jelenteni, és addig szüneteltetik a tagságot, de az idő tovább ketyeg. De választhatod azt is, hogy fizeted a minimum tagdíjat, ami pénztártól függ de kb. 1-2000Ft/hó. Ekkor is ketyeg tovább az idő. A lényeg hogy a 10 év lejárta előtt sehogy sem juthatsz a pénzedhez. Ez még jól is hangzik, kimegy az ember, és amikor lejár a 10 év, kap egy csomó pénzt. Igen ám, de ha egyből felveszed, akkor ez után az összeg után is adóznod kell. Ha vársz egy évet és akkor veszed fel, akkor csak a pénzed 90%-a után kell adóznod, és így tovább. Szóval ezt is csak a polgárok szívatására találták ki, és szerintem tök felesleges intézmény. Fizetsz 10 évig, utána felveheted a pénzt, amit befizettél, csak adózzál utána. De ha vársz további 10 évet, akkor már nem kell adóznod, viszont akkorra már semmit nem ér az az összeg. Szerintem átverés az egész, de hát ez van.:)

Magán nyugdíjpénztár

Ide a járulékköteles jövedelmed után fizetsz (illetve a munkáltató). Ha tag vagy, akkor a jövedelmed 8%-a megy ide, 0.5%-a az állami kalapba. Ha nincs jövedelmed, akkor nem fizetsz semmi járulékot. Ilyenkor nem ketyeg az ún. szolgálati idő. Amikor ezeket bogarásztuk, az agyunkat eldobtuk amikor jobban utána olvastunk.:) A lényeg a következő: ha nincs meg a 20 év szolgálati idő (ami a ledolgozott évekből adódik), nem kapsz egy fillér nyugdíjat sem, hiába fizettél pl. 19 éven keresztül nyugdíjjárulékot!!! Szóval a fiatal ki(be)vándorlók ne is reménykedjenek, hogy majd öregkorukra kapnak magyar nyugdíjat. Sőt, a befizetett pénzüknek is lőttek, tök mindegy, hogy magán nyugdíjpénztárba vagy az állami nyugdíjalapba fizették be a járulékot. Bár választhatod azt is, hogy fizeted a mindenkori minimálbér után a járulékot, ami most kb. 15000Ft/hó, ekkor megy tovább az idő (ha van értelme egyáltalán). De ezt már be kell jelenteni, kérvényezni kell a TB-nél is, hogy nincs ugyan jövedelmed, de mégis fizetni akarsz a szolgálati idő miatt stb. Szóval macerásabb, mintha egyszerűen nem fizetsz.:)

Ezek alapján a magyar nyugdíjrendszer egy nagy szívatás, fizetsz egy csomó pénzt, utána vagy nem kapsz semmit, vagy valami alamizsnát. A fent leírt infók persze nem tutik, lehet, hogy még ezek változnak, mert mi értettük félre. Ha valamit még megtudunk, akkor publikáljuk.

Zsolt írta

APEH

Először úgy gondoltuk, hogy az adózást is belevesszük a “meghatalmazásos” listába, s majd a szülők intézkednek helyettünk a jövő év elején. Felhívtam az APEH-et, és egy ennél lényegesen ésszerűbb módon végezzük a bevallásunk intézését:

A munkáltatótól kapott 2004 évi jövedelemigazolással, és a Pre-Grant(!) letterel befáradtam a dél-pesti központba. A grant letterre azért van szükség, mert külföldre távozás esetén kell egy hivatalos magyar nyelvű(!) igazolás arról, hogy a fogadó ország befogad(..?..). Az adóhivatalnál egy kedves ügyintéző hölgynek röviden vázoltam a kiutazásunk fontosabb paramétereit (indulás, vízumismertetés). Ő abban partnernek mutatkozott, hogy a grant lettert ők lefordítják és csatolják a soron kívüli adómegállapítási kérelmemhez, melyet ott kézzel írtam.

Állítólag 2-3 hét alatt meglesz az egész, és le van tudva minden ezzel kapcsolatban. Nóri esetében egy picit komplikáltabb az ügy, mert ő november elején kapja meg a munkáltatói papírját. A hölgy jelezte, hogy a grant letter már addigra le lesz fordítva és a Nóri adómegállapítása már napok alatt megtörténik. (Kíváncsi leszek..)

OEP (TB)

Egyszerű volt a dolog, mivel telefonon érdeklődtem és “intéztem” el mindent. Teendők: lényegében semmi. Ha nem óhajtom fizetni a minimál TB-t, akkor lényegében nem kell csinálni semmit. Mivel nem EU országba megyünk, így semmi különösebb teendő sincs. Egyszerűen nem fizetünk és kész. Persze ennek megvannak a következményei az idő előtti visszatérés esetén az esetleges magyar nyugdíjazás vonatkoztatásában.

OTP magán nyugdíjpénztár

Egy személyes randi a Mérleg utcában, ahol egy helyben írt nyilatkozattal szüneteltetem a befizetést.

Mobilitás önkéntes nyugdíjpénztár

Lényegében ugyanaz, mint a TB pepitában. Vagy fizetek, vagy nem: szüneteltetés nincs. Ha nem fizetek, akkor azt nem kell bejelenteni, egyszerűen nem fizetek és kész.

Bank

Mi a BB-nál vagyunk évek óta. A kanadai kintlétünk alkalmával a dombornyomásos kártya előnyeit megtapasztalva 2002 óta befektetési kártyával rendelkezünk (Mastercard). Vidéki BB fiókban a szülőknek társkártyát nyitottunk.

Hayim, 2006

Bankszámlák megszüntetése

Úgy döntöttünk, hogy egy bankszámlát tartunk meg, amiről amúgy is mindent vonnak (lakáshitel, életbiztosítás). A többit megszüntettük. Ehhez a számlához viszont igényeltünk VISA dombornyomott kártyát, és a megszüntetett számlákról a pénzt ideutaltuk. Kértünk rá Internet banking szolgáltatást, hogy bármilyen magyar ügylet esetén tudjunk utalni vagy pénzt fogadni.

Csoportos beszedések tiltása

Mivel a lakást albérletbe adjuk ki egy ismerősnek, a csekkes módszert választottuk. A csoportos beszedéseket letiltottuk az egyes bankokban (mielőtt megszüntettük volna a számlát). Innentől kezdve csekken küldik a számlákat a szolgáltatók (nem is kellett őket felhívni, a bankok tájékoztatják őket).

Postai meghatalmazás

Postai meghatalmazás küldemények átvételére: postán lehet kérni ilyen formanyomtatványt. Egy papíron két személyt lehet megadni (illetve lehet hozzá listát fűzni még, de elméletileg ennyi elég kell, hogy legyen).

Útlevél hosszabbítás

Gyerekek útlevelének az érvényessége 2 év. Ezért a fiunk útlevelét meghosszabbítottuk. A vízumcímkét is újra kiadattuk az Ausztrál nagykövetségen (természetesen időpont-egyeztetés után).

Referenciák

Referenciák kérése önéletrajzban: ez ugyan magától értetődő Magyarországon is, de megkerestem azokat az embereket, akikkel együtt dolgoztam (akiknek dolgoztam), hogy referenciaként megnevezhetem-e őket ausztrál önéletrajzomhoz. Az ausztrál önéletrajzomba tehát magyar referenciákat is teszek (nagyobb, ismert cégektől többnyire, pl.: Vodafone, Siemens, T-Mobile, AAMTECH)

Közjegyzői meghatalmazás

Egyfajta általános közjegyzői meghatalmazás, amely szerint a megbízott eljárhat ilyen-olyan ügyekben a nevemben (a szöveget nyilván a közjegyző kitalálja majd pontosan, nekünk egyelőre mintánk van).

Lakcímbejelentés

Ideiglenes külföldi tartózkodás bejelentése lakcímbejelentő formanyomtatványon: hát erről megoszlottak a vélemények, hogy kell-e vagy sem. Még nem tudom.

APEH bejelentés

Mivel ebben az évben még simán leadjuk az adóbevallást, itt sem szükséges semmit sem tenni. Jövő évben a nullás bevallást még el lehet küldeni. Ezek persze feltételezések, az APEH-et hetek óta nem érem el telefonon…

Autóbiztosítási bónusz bekérése

Levelet írtam a biztosítónak, természetesen nem reagáltak még… Állítólag ez hasznos az ausztrál biztosításoknál.