Bobsys, Sydney 2012
Zara, Melbourne 2012
Nagyon jól megfogalmaztad. Én is írtam korábban, hogy életünkben annyit nem fáztunk, mint az elmúlt években Melbourne-ben. Aki Mo-ról olvas, az persze erre nyilván felkacag, hiszen otthon akár -20 is van télen. Hát totál más a kettő. A kinti 3-14 fokos hőmérséklet ezeknél a házaknál fűtés nélkül bent is azonnal ugyanilyen hőmérsékletet jelent. Ducted heating-ünk volt, 20 fokra állítva a termosztát, de a házak szigeteletlensége miatt ez télen gyakorlatilag éjjel-nappali folyamatos fűtést jelentett; ami csak a gázszámlán látszott meg, mert meleg az sosem volt bent. Ahol befúj a plafonból, ott klassz, de két méterrel odébbállsz és fázol.
Kanga, Melbourne-ből:
Nehezen tudtam elképzelni, hogy a fenébe bírták az ausztrálok a hűvös éjszakákat (és mint a tegnapi nap igazolta) és nappalokat kihúzni hajdanán, mikor nem használtak korszerű fűtéseket?
Mert akárhogy akarja magának az ember bemagyarázni, hogy ez nem olyan nagyon hideg, azért Melbourne-ben a téli hónapok alatt igen sokszor lecsúszik éjszaka 10 fok alá, s a napközbeni 12-15 fokban biza elkél a fűtés.
Az első házban az októberi fagyoskodástól egy kölcsönkapott ún. kerozin-kályha mentett meg (akkor már terhes voltam a lányunkkal, nyilván ez a másállapot is fokozhatta a hideg-érzésemet, mert állandóan vacogtam). Én addig azt hittem, kerozin csak a repülőkbe kell, és íme itt meg fűtésre használták. Tényleg jól be lehetett vele durrantani, meg cipeltük ide-oda, a hálóba, a fürdőszobába. Valami kis szaga volt, de még undorodós kismama létemre sem zavart.
A következő vagy háromszor akkor volt, mert volt három hálószobája, plusz a hátsó rész kiterjesztve (un. rumpus-room, ahol két biliárd asztal is elfért volna, de nálunk üresen állt az egész, mert nem hogy ilyen asztalunk, de rendes sem igen volt amikor oda beköltöztünk) – fűtés viszont ott is az egész házban csak a nappaliban volt, egy fali gázkonvektor formájában. Egy kicsit mégis más volt az otthoni ismeretes konvektorokhoz: ez inkább egy gázzal működő hősugárzó volt, amiből egy ventilátor fújta ki a meleget. Elég meleget csinált, de főleg a nappaliban, a hálókba már alig-alig jutott. Pici Zsebilány ebbe az egyik hűvöskés hálószobába került, de velünk együtt elég jól bírta a cidris éjszakákat.
Fűtési körülményeink minőség- és modernségbeli ugrása a következő bérelt háznál kezdődött, aminek kiválasztásánál már fűtés- és hűtésszempontok is jelentős szerepet játszottak. Akkor már (90-es évek közepe) több házban jártunk ahol az ún. ducted-air-fűtés [légbefúvásos fűtés] működött.
Ennek lényege: egy gázzal működő kazán befújja a levegőt a ház minden helyiségébe a padlón vagy a plafonon lévő lyukakon keresztül. A kazán a ház alatt vagy a padláson van elhelyezve, a házban csak a nyílások vannak és a falon egy ketyere, amin ki- és bekapcsolja, ill. szabályozza az ember, milyen hőfok legyen, aztán a kazán ki-bekapcsol – így ezáltal teljesen egyenletes a hőmérséklet minden helyiségben.
Ez a rendszer van a mostani saját házunkban is, szerintem ez mostanság a legelterjedtebb és az üzemeltetése is nagyon gazdaságos. A beszerelés költsége kb. két és félezer dollár.
Hűtés és fűtés Sydney-ben
Lehet, hogy Melbourne-ben el lehet éldegélni a lakásban úgy, hogy a légfűtést csak fűtésre használjuk, de Sydney-ben nem. Itt nyáron hűteni is kell. Itt megfordítható üzemű légkondicionálót (reverse cycle air) építenek a házak padlásterébe, ami télen fűt, nyáron hűt. Gazdaságos és kényelmes.
Bobsys, Sydney 2012
Erre már sokan panaszkodtak. Ez egy klasszikus kultúr-sokk. Minél inkább a vizuálisan hasonlók közelébe törekszel, annál nagyobbat csalódsz majd. Az angolszászok, akik külsőre hellyel-közel úgy néznek ki, mint mi, kulturálisan messzebb állnak tőlünk, mint a szibériai oroszok vagy a mandzsúriai kínaiak. Az építkezési szokásaik minden bizonnyal. De ugyan így járhatsz a főztjükkel is. Minden, amit ők szeretnek, amit szépnek-jónak találnak, a mi szemünkben rossz. Még a humoruk is más. Angol humor. Nem véletlen, hogy a magyar nyelvben létezik ilyen kifejezés, de mondjuk nem létezik orosz humor, meg német humor meg belga humor. Azok mind az általános humor kategóriába sorolhatók. Az angol viszont olyan speciális, hogy meg kell különböztetni. (Megjegyezem: ők is változnak. Tulajdonképpen most érik el őket azok a hatások – a dobostortától kezdve a szigetelt házakig – amik Európa közepét már vagy 150 éve elérték.)
Egy régi történet: Angliában ugye nem hideg a tél és nem meleg a nyár. Hát akkor minek kéne jó házakat építeni? Vastag fallal, kettős ablakkal, stb. Az angol bevándorlók kezdetben Amerikában is olyan házakat építettek, mint otthon, úgy hogy a tintatartóban télen megfagyott a tinta, hiába ropogott a tűz a kandallóban. Legalábbis ezt írta egy régi írástudó Connecticutból, aki később megalapította a Yale-t. Minek a szigetelés Connecticutban? Csak nem fogják megváltoztatni az angol szokásokat azért, mert ott más az időjárás?
A modern épületek egészen jók. Minél modernebbek, annál jobbak és hozzá légmentesen zárnak. Ezekben a téli hideg ellen nagyon kevés védelem kell. Elég reggel egy időre bekapcsolni a légkondicionálót.
A nyári hőség sokkal kellemetlenebb tud lenni. Lehet hűteni ugyan, de az csak egy szükségmegoldás. Inkább ügyelj rá, hogy a nyugati ablakok délután gondosan le legyenek árnyékolva. Fontos, hogy az árnyékolás a házon kívül legyen: redőny, napernyő, külső reluxa. A belső árnyékolás nem ér semmit. Ha bérelt lakásban laksz, akkor ez egy komoly gond lehet.
Hogy az angolszászoktól ez mennyire idegen: sok házon láthatsz külső redőnyt. Ezek egészen új dolgok itt, talán 1995 magasságában kezdtek elterjedni. Megnéztem az alu-profilt, amiből összerakják: Made in Germany.
Pedig itt Ausztráliában komoly alu-feldolgozás van.
Jól felszerelt lakást bérelni
Ez nem is olyan könnyű dolog, mert alaphelyzetben a lakásokban se fűtés, se hűtés nincs. A hirdetésekben keress rá a ducted air, ducted heating, split air kulcsszavakra. Ha a Google-ban közvetlenül keresgélsz, akkor a gyártók és a felszerelő cégek honlapjaira találsz. Ott tanulmányozhatod, hogy mik is ezek a dolgok, mennyit érnek, hogyan működnek.