Gubányi nyomában

Gubányi nem úgy ír, mint egy mai blogoló. Sok apró részletet kihagy. Nem írta meg például, hogy pontosan hol, mikor, mennyi földet vásárolt és mit fizetett érte. Kénytelen voltam hát utána járni. Bementem az Új-Dél-Velszi Földhivatalba, ahol nagy meglepetésemre egy Joe nevű tisztviselő percek alatt rátalált Gubányira az adatbázisban, pedig csak annyi adatot tudtam megadni, hogy valamikor 1906 körül, valahol Wagga Wagga környékén Gubanyi vett valami területet. Talán művelt farmot, talán irtásra fogható bozótot.

{Megjegyzem, hogy ez a Joe is gyanús volt nekem, mert kifogástalan kiejtéssel ismételte el a magyar nevet. A művelt ausztrálok szép angolságával beszélt, de mikor kiderült a családneve is, egy gyakori német név, akkor beigazolva láttam a gyanúmat: ez a Joe magyar származású lehet. Sydney keleti részén, ahol  a földhivatal is van, vigyázni kell, mert bárki tudhat magyarul!}

A telekkönyvi kivonat részlete

A telekkönyi bejegyzés szerint 1909. november 1-én került Gubányi Károly, sydney-i illetőségű álattartó (grazier) tulajdonába a föld. Két parcella, az egyik 376, a másik 151 angol hold nagyságú. Ez összesen 213 hektárnak felel meg. A telekkönyv régies, formális  nyelvezetet használ és nagyobb részben valami töltelék-szöveget tartalmaz, a tényleges információ elég kevés benne. Akár csak egy mai ausztrál hivatalos dokumentum. Annyit azért megfejtettem belőle, hogy a nagyobbik parcellát 1876-ban adták át először magánkézbe, a kisebbiket pedig csak 1900-ban. Addig a korona tulajdonában voltak.

A telekkönyvi kivonatot percek alatt kinyomtatták, jókora A3-as oldalakra. Az eredeti méretek még nagyobbak lehettek, mert az A3-ason alig vehető ki a kézírás, annyira aprók a betűk. Az utolsó lapon egy térkép is található. Ez:

Gubányi farmja a telekkönyvben található térképen

Ez pedig ugyanaz a terület a Google légifelvételén: farm. Bingó!

Gubányi birtoka a Google légifelvételén

A szerencse tovább kísért. A Google kamerája ezen a környéken letért a főútról és éppen a Gubányi-birtok környékén szétnézett a földutakon is. Innen vettem az alábbi  képet. Hmmm, nem egy izgalmas táj! Meg kell tanulni szeretni. Biztosan vannak  akik képesek rá. Most is van egy farm a patak partján, csak nézd meg jobban a légifelvételt. A különbség talán az, hogy van telefon, internet, talán még villany is. A farmer ma terepjáróval vagy kisteherautóval megy a városba, Gubányi még beérte egy bricskával.

Gubányi egykori birtoka közvetlen környékén. A távolban egy régi farmház, az előtérben meg egy szép búzamező.

 Wagga Wagga ma is a világ vége, akkoriban pedig még inkább az lehetett. Csodálom, hogy Gubányi úgy érezte, hogy a távoli vidéken, elzárva mindenkitől, elégedett lesz. Nem is lehetett az, amint azt a könyvében is említi. Néhány év múlva eladta a földet és visszaköltözött Magyarországra, ahol Pilis községben átvette a bárói birtokot és mintagazdaságot létesített.

Két nap múlva Joe elpostázta nekem a föld átírásakor készült okmányok másolatait is. Ezeket annak idején a  földhivatal állította ki.

1909 márciusában Charles John Tompson, sydney-i illetőségű tulajdonos 2905 fontért eladta Gubányinak a fentebbi 527 angol hold méretű farmot. Az okmány szerint Gubányi is sydney-i lakos volt. Az okmánybélyeg 15 fontjába került.

1913 márciusában Gubányi tovább adta az egészet Heinrich Gustav Kröker helyi gazdának 4747 fontért. Okmánybélyeg: 24 font. Néhány év alatt ilyen komoly értéknövekedés csak akkor képzelhető el, ha a föld használhatósága javult. Gubányi a könyvében részletesen leírja a bozótirtást. Nagyon úgy néz ki, hogy ez a saját birtokán történhetett. Az így létesített, gabona-termelésre alkalmas farm nyilván jóval többet ért, mint a bozót.

Manapság Wagga Wagga környékén egy hasonló nagyságú farm értéke 400 ezer dollár fölött van.