Eddig csak a nemzetbiztonsági hivatal (ASIO) volt kíváncsi arra, hogy mit is csinált a bevándorlásra jelentkező, amikor nem dolgozott, de úgy néz ki, hogy a Bevándorlási Hivatal is hasonló okosakat kérdez. Mindezt úgy, hogy nem változott a törvény, a bevándorlási szabályzat, sőt még a miniszter is maradt, aki volt.

Egy szakmai alapon pályázó a következő szövegű mélt kapta a közelmúltban:

Please clarify the following periods of employment/unemployment. Please ensure that you include the physical street address of the business (a PO Box is not acceptable), your occupation and position within the company and the main type of product or service provided by the business.

If you were unemployed during any period, please include a separate line for each period, include:

• How you occupied your time (examples: travelling European cities, studying English and surfing in Hawaii, volunteer work for Red Cross, etc)
• How you financially supported yourself during periods of unemployment

Tehát rákérdeznek a munkaviszonyra is és a munkanélküli időszakra is. Ez utóbbi azért érdekes, mert a Bevándorlási Szabályzat szerint a szakmai gyakorlat a lényeges, arra lehet pontokat kapni. A munkanélküli időszak vagy a nem-szakmába vágó tevékenység lényegtelen. Így se, úgy se lehet rá pontokat kapni. Akkor mi a fenének kérdezik? Az meg külön jó, hogy példákat is felsorolnak: Szörföztél Hawain?

Mit is válaszoljon erre a magyar bevándorló? Talán azt, hogy: – Dolgoztam mint a gép, csak nem voltam bejelentve.

Ilyen nem szerepel a példák között. Ilyesmit az ausztrál tisztviselő még elképzelni sem tud.

A házastársi vízumok kérelmezői számára küldött szabvány-levélben meg ezt találtam:

Please be advised that it is about quality of the evidence you provide and not quantity.

Vagyis nem a bizonyítékok mennyisége számít, hanem a minősége.

Okos. De mit értsünk minőség alatt?