Arckép

Bankszia - Ferdinand Bauer rajza (részlet)

Bankszia – Ferdinand Bauer rajza (részlet)

2016-ban eljön végre a szép új világ. Eddig csak foltokban, itt-ott jött el, de jövőre egész Ausztráliában eljön. A szövetségi kormány az egész országban beveti az arc-felismerő algoritmust.

Ezek a programok a közelmúltban komoly fejlődésen mentek át. Van köztük olyan, amelyik megbízhatóbban ismeri fel az emberi arcokat, mint az ember maga. Na és persze nem csak néhány száz emberre képes emlékezni, hanem akárhányra.

Az újság azt állítja, hogy:
The Capability will give law enforcement and security agencies quick access to up to 100 million facial images from databases around Australia, including drivers’ licences, passport photos, and perhaps even Facebook photos.
Ez az új képesség a bűnüldöző és az állambiztonsági szervek számára 100 millió arckép gyors elérését teszi majd lehetővé. A képek mindenféle adatbázisokban vannak máris: jogosítványok, útlevélképek, sőt talán még a Facebook képek is. (Miért ne? A fb-on látható képek nagy része nyilvános, tehát felhasználható.)

Nincs kibúvás többé. Egy embernek csak egyetlen személyazonossága lesz. És lesz neki személyazonossága. Ez egy magyarnak természetes, de egy angolnak nem. Az angolul beszélő népek (brit, amerikai, ausztrál, stb.) ragaszkodnak egy régi brit szabadságjoghoz, ami szerint egy szabad embernek semmiféle igazolványra nincs szüksége. Ez persze hülyeség, persze, hogy szüksége van rá, de mivel az államok nem merték – hmmm, eddig nem merték – elvenni ezt a szabadságjogot, hát mindenféle helyettesítő megoldások születtek. Egész pakli kártyája van egy-egy ausztrálnak, hogy azokkal igazolja magát a bankban, járművezetéskor, az orvosnál, a klubban, a lottóvásárláskor, stb. Egyetlen kártya mindent helyettesíthetne, de ez . . . na, hagyjuk.

Most viszont kialakul egy egységes rendszer, amihez még kártya sem kell, elég az arc.

Ááá, még az sem kell. A közelmúltban egy fontos szövetségi hivatal hangmintát vett tőlem és mikor legközelebb hívtam őket, akkor felismert a rendszerük és minden jelszó-beírogatás nélkül belogolhattam.

A Bevándorlási Hivatal minden technológia bevezetésében hátul kullog, de ha ez a hang- és arcfelismerési rendszer az összes többi hivatal rendelkezésére áll majd, hát akkor talán még ők is kezdik majd használni. Addig is aláíratják minden bevándorolni szándékozóval, hogy beleegyezik a biometrikus mintavételbe.

https://www.border.gov.au/Trav/Visa/Biom

A Bevándorlási Hivatal azért is gyűjti a biometrikus adatokat (fénykép és ujjlenyomat), mert a harmadik világban túl könnyű másik személyazonossághoz jutni és teljesen jó indiai vagy indonéz útlevelet kapni hozzá. Egy kollégám meséli, hogy az indonéz diák túl sokat dolgozott, mikor itt volt diákvízumon, ezért kidobták. Két hét múlva visszajött, de akkor már más volt a neve, a születési dátuma, az anyja neve, minden.

A fényképes azonosítás már javában folyik, csak még nem terjedt ki az egész országra. Új-Dél-Velszben jogosítványt kért egy kínai nő és a rendszer rögtön felismerte, kidobta, hogy már járt itt 10 évvel ezelőtt, akkor más néven ugyan, de volt már itt jogsija.

A másik hasonló eset egy szikh férfival történt, aki egyszer szakállasan, turbánban, szemüvegben jelent meg a fényképezésen, néhány év múlva meg simára borotválva és az algoritmus felismerte. A kollégám, aki ezt mesélte, azt állította, hogy ő nem ismerte volna fel, pedig személyesen találkozott vele többször is.

http://www.abc.net.au/news/2015-12-17/government’s-facial-recognition-system-sparks-privacy-concerns/7035980

Standard