Az angol szólás szerint: Who calls the shots? (Ki vezényli a sortűzet?)
A cikk nagyobb részt olyan tényeket sorol fel, amelyeket a Bevándorlási Hírekben korábban már közreadtam.
Még tavaly májusban történt, hogy a Bevándorlási Hivatal tisztjei lerohanták Deepak Bajaj bevándorlási ügynök melbourne-i irodáját. Százával adta be az Ausztráliában tanuló diákok szakmai gyakorlatáról készült hamis munkahelyi igazolásokat. Folyik a vizsgálat, Bajaj pedig visszamenekült Indiába.
A hamis munkahelyi igazolásokat vásárló diákok azt sem tudták, hogy hol is voltak ők munka-gyakorlaton. Egyszerűen megvették a leveleket az ügynöktől. A diákok most más ügynökökhöz fordultak segítségért és azok meglepődve vették tudomásul, hogy milyen átlátszó volt az egész csalás.
A 880-as alosztályú vízum Ausztráliában jó végzettséget szerzett külföldi diákok számára nyújt letelepedési lehetőséget. A követelmények elég szigorúak. A szakmát tanuló diák köteles igazolni, hogy szakképzettséget (Certificate III) és hozzá elegendő szakmai gyakorlatot (900 órát) szerzett a tanulmányai során. Ha nincs munka vagy a diák nem is igazán ért a dolgához, akkor nincs munkaadói igazolás sem, ami nélkül viszont nincs állandó lakosi vízum sem.
A szakoktatók vagy a bevándorlási ügynökök elrendezik, hogy hamis igazolást kapjanak a letöltött 900 óra szakmai gyakorlatról. A tanulók fejenként 5-7 ezer dollárt fizettek az igazolásért.
A diákok gyakran pincérként dolgoznak az étteremben, nem pedig szakácsként. Mikor beadják a szakma-elismerési kérelmet, akkor az ellenőrzéstől tartva 15 napig más sem csinálnak, mint üldögélnek a konyhán, szakács munkaruhába öltözve.
Hasonló a helyzet a fodrásztanulókkal is. Akár ingyért is hajlandók dolgozni, csak meglegyen a szükséges
A szakma-elismerő hatóság szept. 1-től szigorítani akar az elismerési eljáráson. Megköveteli majd, hogy a szakmai gyakorlat nem csak egyszerűen gyakorlat legyen, hanem rendes alkalmazotti státusz és fizettet munka. Szakértő bevándorlási ügynökök szerint ez nem fog sokat segíteni a helyzeten. Már most is gyakori az a fajta csalás, hogy a diák befizeti előre a leendő munkabérét és aztán részletekben, mint munkabért kapja visszakapja az alkalmazó cégtől. Rendesen befizetik utána az adót és szabályosan elkönyvelik a bért.
Bob Birrell, Ernest Healy és Bob Kinnaird népességkutatók szaktanulmányuknak bulvárlap első oldalára illő címet választottak: Szakácsok bőven, fodrászok dögivel (Cooks Galore and Hairdressers Aplenty).
Tavaly 36%-kal nőtt az ausztrál szakmai tanfolyamokra beiratkozó külföldi diákok száma. Ezt a kiskaput használják fel gyors bevándorlásra. Általában is nagy az érdeklődés az ausztrál oktatás iránt. Az előző évihez képes 17%-kal többen jöttek ide diákoskodni és ezzel az összlétszámot 280 ezerre tornászták fel. Az oktatás a maga 10 milliárd dolláros bevételével a gazdaság negyedik legnagyobb exportágazatává nőtte ki magát. Csak a szén- és a vasérc-export előzi meg. És a növekedés ezzel nem állt meg, csak Viktória államban 100 új szakképző iskola indul hamarosan.
A leggyorsabb emelkedés az indiai diákok számában volt. 9588-an iratkoztak be, kétszer annyian, mint tavaly. A fodrász- és szakácstanfolyamokról kikerültek nem fogják a szakmunkáshiányt enyhíteni, mert szinte mindannyian valami mást kívánnak csinálni. A szakmát csak a bevándorló-vízum megszerzésére használják fel.
Vannak olyan ügynökök, akik hirdetéseikben megígérik, hogy garantálják a 900 óra szakmai gyakorlatot.
Michael Clotier melbourne-i bevándorlási ügynök azt mondja, hogy a diákok egy része meglepődött azon, hogy iskolába is kell járni. Úgy hitték, hogy már minden el van rendezve, le van zsírozva.