Birrell professzor, az ausztrál népességkutatás nagy tekintélyű első embere leleplező tanulmányt közölt a melbourne-i Monash Egyetem szakfolyóiratában. Nem kétséges, hogy ennek bevándorlás-politikai következményei lesznek. Birrell volt az, akinek a javaslatára tavaly szeptemberben szabályváltoztatásokat hajtott végre a Bevándorlási Hivatal. Most is felszólította az illetékeseket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket.
A tanulmány kétszáz-ezer fiatal bevándorló életútját követi. A 2001-től 2006-ig terjedő időszakban érkeztek Ausztráliába vagy a tanulmányaik végeztével maradhattak itt.
A 20-29 éves korú bevándorlók csoportjában feltűnően rossz volt a munkába állási arány. Csak 22%-uk kapott állást a hivatásában. Az angol anyanyelvű bevándorlóknál ez az arány 57%, az ausztrál születésű frissen végzett diplomások körében pedig 64%.
Különösen rossz volt a kínai diákok elhelyezkedési mutatója: csak 16%-uk dolgozik a választott hivatásában.
A professzor szerint az ok kettős: a diákok gyenge angoltudása és az egyetemi képzés lecsökkentett színvonala. Éppen a gyenge angolságú, de jó sok tandíjat fizető külföldi diákok miatt csökkentik a képzési követelményeket és a tananyag bonyolultságát. Az eredmény az, hogy olyan végzősök kerülnek ki az egyetemekről, akik aztán nem kellenek a munkaadóknak.
A nem-angol anyanyelvű bevándorlók, akár Ausztráliában tanultak, akár másutt, általában is rosszabbul teljesítenek a munkaerőpiacon, mint az angol anyanyelvűek. Az utóbbiak 63%-a már a hivatásának megfelelő beosztásban volt 2006-ban, míg a nem-angol anyanyelvűeknek csak a 29%-a.