A pontozásos vízumoknál az ausztrál szakmai tapasztalatot többre értékeli a Bevándorlási Hivatal, mint a külföldi tapasztalatot. {Itt a külföldi azt jelenti, hogy nem ausztrál.}

Például: 5 év külföldi tapasztalat 10 pontot ér, de 5 év ausztrál tapasztalat már 15 pontot. Az ausztrál és a külföldi tapasztalatból szerzett pontok összeadhatók. Legfeljebb 20 pontot lehet így szerezni.

Nézzük, mi van akkor, ha valakinek mondjuk 4,5 év külföldi tapasztalata van és amilyen mázlista, egy ausztrál munkáltató 457-es vízumra szponzorálja. Ez a vízum, mint tudjuk, nem pontozásos. A delikvens megérkezik Ausztráliába és itt további fél évet a szakmájában dolgozik. Kérdés: – Van-e már 5 év szakmai gyakorlata? {Ezt a kérdést azért teszi fel a bevándorlási ügynökének, mert ha lenne 5 éve, akkor lenne elég pontja és jelentkezhetne állandó lakosi vízumra.}

Józan paraszti ésszel megválaszolva: – Van! De még mennyire! Elvégre az ausztrál tapasztalat még értékesebb is, mint a külföldi, tehát van!

Az ügynök kolléga jobban utána járt a dolgoknak és az ügynöki kamara közbejöttével megkérdezte a legilletékesebbet, a Bevándorlási Hivatal program-igazgatóját, aki a pontozásos vízumokért felel. Nos, annak az volt a válasza, hogy nincs. Indokolást is adott a válaszhoz, amely éppenséggel az ellenkezőjét mondja, de neki ebből mégis az következik, hogy nincs.

Tehát a külföldi és az ausztrál szakmai gyakorlati idő nem adható össze.

Előfordulhat-e, hogy a szomszéd íróasztalnál ülő kollégád ennek ellenére mégis megkapja a szükséges pontokat és ezzel a vízumot, amíg te, akinek pontosan ugyanaz a helyzete, nem kapod meg? Hát persze. A szabály ugyanis annyira ellentmond a józan észnek, hogy még a döntéshozó hivatalnokokon is kifog.