Garosz, Budapest 2013

Így néz ki az IELTS próbavizsga:

ára: 12000ft 9:00 – kb 14:30-ig tart(attól függ mikor kerülsz sorra a szóbelin, ami 15perc) + 1 óra ebédszünet. Én general-t csináltam (itt elvileg a reading és a writing könnyebb).

Van egy vizsgafelügyelő, és két angol anyanyelvű vizsgáztató tanár. Az elején csak az egyik tanár volt benn, mesélt kicsit a vizsgáról, arról, hogy ez az eredeti vizsga szimulációja, ezért minden pontosan úgy fog menni, mintha tényleg vizsgáznál. (szigorúan vesznek minden szabályt: nincs monkey business:) ) Ami lényeg: olyan vizsgafeladatsort választanak ami a nehezebbek közé tartozik, ezért valószínűleg ennél csak jobb lehet az eredeti vizsga eredménye(legalább ilyen).

Ezután teljesen ugyanúgy megy mint a rendes vizsga, minden vizsgarész előtt kiosztanak egy lapot amire a megoldásokat kell kiírni utána pedig magát a feladatlapot is(amire nyugodtan firkálhatsz, mert nem veszik figyelembe az értékelésnél).

Amit már előre tudni lehetett, hogy nagyon pörgős a vizsga, nem sok idő van gondolkodni, érdemes sietni(haladni) minden feladatnál. De ami zavaró volt, hogy a listening-nél 6-8kérdést meg kell válaszolni egymás után, úgy hogy nincsenek egy lapon a mezők, tehát hajtani is kell, miközben figyelsz. Ezen kívül visszhangzott a terem szóval nem voltam megelégedve a listening-es teljesítményemmel:S De mentségükre legyen, hogy az eredeti vizsga nem a Rákóczi gimnáziumban van.

A szóbeli negyed óra, ennek a fele az értékelés. Két tanár között elosztották a 10embert és kb 1óra alatt végeztek. Beülsz mesélsz kicsit magadról aztán feltesz egy két kérdést, aztán még beszéltünk kicsit a hobbimról és rögtön kaptam egy feladatot, amire 1-2 perc volt felkészülni. Itt különbözik az eredeti vizsgától, mert csak egy témáról kellett beszélni(nem pedig 2ről), ami tök egyszerű volt: van e valami terved a jövőre, arról mondtam kb 6 mondatot és után feltett egy két általános kérdést. (kb arról beszéltél amiről csak akartál).

Aztán ezzel le is zárta az egészet: elővett egy értékelős lapot ráírta a beszélgetés eredményét és utána kicsit beszélt az eredményemről(6os átlagom lett) és kérdezte mit szeretnék elérni, mondtam, hogy 7et és nincs deadline, azt ajánlotta, hogy ne készüljek az ielts-re, hanem general english-t tanuljak, októberben pedig menjek el az általa tartott preparation course-ra, ami két szombati nap. Ha jól megy minden akkor decemberben meglesz a 7es mindenből.

Azért írtam le az értékelésem részletesebben, hogy látni lehessen mit kap az ember ha elmegy.(beszéltem másokkal is, volt olyan akinek 1 hónapja volt csak, azoknak teljesen mást ajánlott).

Csaba próbavizsgát tett, Bp. 2012

A budapesti British Council honlapján láttam, hogy szerveznek egynapos próbavizsgát Pesten. 12.000 ft volt a díja. Ez a normál vizsga 48 000 forintos díjával szemben egészen baráti. A próbavizsga struktúrája megegyezett azzal amit az élesről hallani, annyi különbséggel, hogy itt nem listeninggel kezdtük, hanem reading,  writing es csak aztan a listening. Illetve a reading es a writing között szerencsére volt egy rövid szünet, ami ugye az éles vizsgán nincs. Itt is van general és academic modul. Én generalon voltam

A teszt nehezebb volt mint amire az internetes tesztek alapján készültem, és a legnagyobb ellenség természetesen az idő. Az írásbeli résznél normális témák voltak. A szóbeli nem volt rossz, nekem a sportról és a szomszédjaimról kellett beszélnem, aztán megmondták a tesz eredményét és adtak egy rövid feedback-et.

Ajánlom mindenkinek a próbavizsgát, ez sem olcsó, de itt egy jó visszacsatolást kapsz a tudásodról.

Nem tudom mennyire igaz, de városi legendák szerint szerencsésebb ha azt mondod, hogy tanulni akarsz kimenni AU-ba mert állítólag aki megmondja, hogy dolgozni akar kimenni, arról feltételezik, hogy van pénze erre az egész procedúrára és a British Council örömmel meginvitálja még egy vizsgára :-)

Továbbá a bécsi British Council honlapján van felkészítő anyag, 30 euroért lehet rendelni.a magyar B.C. nem árul semmi felkészítő anyagot.

Attila írta:

Reggel kilenckor kezdődött a vizsga, háromnegyed kilencre kellett odaérni, de már fél kilencre ott volt mindenki. A legutolsó szóbeliző délután négyre végzett, tehát akár teljes napos program is lehet a nyelvvizsga. Én szerencsére fél kettőre túl voltam rajta. Aki messzebb annak érdemes előző nap felmennie és megszállnia valahol.

Kezdem mindjárt a dolog durva részével: a Listening, Reading, Writing modul egyben van, nincs közöttük semmilyen szünet. Tehát gyakorlatilag három órát egyhuzamban bent kell ülnöd. A Writing modul során egyáltalán nem mehetsz ki a teremből, még akkor sem, ha előbb végzel. Szóval, ha vécézned kell, próbáld visszatartani. Egyébként a Reading modul során van lehetőség kimenni, de egyszerre csak egy candidate [vizsgázó] mehet ki, az egyik szervező kikíséri, és nem vár rá a csoport, azaz ez a saját 60 perc idejéből vonódik le, szóval jól meg kell gondolni, hogy tényleg annyira ki kell-e menned.

Listening modul

Ettől féltem a legjobban, és valóban nem könnyű. Bár a kérdések tényleg fokozatosan nehezednek, a szöveg már az elejétől fogva elég magas szintű.

Ezúttal mindegyik felolvasó érthető akcentussal beszélt, gondolom ez szerencse kérdése.

Amire készüljetek: miután a CD-t elindították, nem állítják meg a végéig semmilyen esetben sem. A feladatok-kérdések előzetes elolvasására szánt idő csendként rögzítve van a CD-re, és ez bizony eléggé rövidke idő, különösen a vége felé. A legvégén az utolsó tíz kérdést egybevették, és kb. 20-25 másodperc volt a tíz kérdés végigolvasására. Mivel ezek nagyrészt feleletválasztós feladatok voltak, megpróbáltam gyorsan végigfutni a lehetséges válaszokat is, de így csak az ötödik kérdésig jutottam. Az pedig elég nehéz, hogy hallgatod a szöveget, olvasod a kérdést és a lehetséges válaszokat, és közben még jelölgetsz is.

Szóval, főleg férfiaknak mondom: fejlesszétek a gyorsolvasás és az egyszerre több helyre való figyelés képességét. A vizsga után beszélgettünk, kinek hogy sikerült, és úgy tűnt, inkább a férfi vizsgázóknak jelentett gondot ez.

Volt egy-két nehezítés is. Pl. a hétjegyű telefonszámot olyan sebességgel mondták el, hogy ha magyarul mondják, akkor se biztos, hogy le tudod írni. Aztán előfordult olyan is, hogy egy kérdésre meghallani vélted a választ, sőt, két-három-négyszer is előfordult az a bizonyos szó vagy kifejezés, de a válasz mégis a később egyetlen egyszer elhangzó, félvállról odavetett szó volt. De azért nem volt vészes.

Úgy hallottam (nem hivatalos info) hogy kb. 25-26 helyes választól kezdődik a hatos szint, míg a heteshez 33-34 helyes választ kell produkálni.

Reading modul

Itt a legfontosabb az, hogy ne ess pánikba. Első ránézésre ijesztően soknak tűnik az elolvasandó szöveg, aztán ez még fokozódik az által, hogy már az első kérdés is nehéznek – pontosabban nehezen eldönthetőnek – tűnik. Nagyon fontos az is, hogy ne kapkodj, olvass nyugodtan, az idő nagyjából pont elég lesz.

Ami nekem bejött: először alaposan, értő olvasással végigolvastam a kérdéseket, majd ugyanígy, anélkül, hogy bármelyik kérdést megválaszoltam volna, teljesen végigolvastam az adott szöveget is. (Ez azért jó taktika szerintem, mert gyakran más szövegrész is szól egy már korábban érintett témáról, és előfordul, hogy abban van a jó válasz. Különösen a “melyik bekezdés szól, arról hogy”, illetve “mit gondol XY arról hogy” típusú feladatoknál van ilyen.) Végül megválaszoltam a kérdéseket, futólag még egyszer végigolvasva az adott szövegrészt, hogy biztosan jót válaszolok-e.

Ezt a modult nem éreztem annyira nehéznek, legalább is angol nyelv szempontjából. Logikailag viszont többször nehéz volt. Pl. olyan kérdések eldöntése, hogy ha “X azt mondta, hogy. Akkor abból egyben az is következik-e, hogy azt is gondolja, hogy”. Vagy árnyalatnyi különbségek eldöntése – pl. “X erősen egyetért a kijelentéssel, vagy csak úgy általában egyetért”.

A ponthatárok állítólag kb. 1 pontnyival magasabbak, mint a Listening esetében.

Writing modul

Nem éreztem különösebben nehéznek, bár tegyük hozzá, hogy én naponta átlag 5-10 e-mail-t írok angolul, szóval írásban van gyakorlatom.

Két dologra érdemes készülni, szerintem: tudd, hogy mennyi az a 150 és 250 szó, ugyanis ha kevesebbet írsz, lepontoznak, de ha többet írsz, nem kapsz érte plusz pontot. Én kb. 220 és 330 szót írtam, kicsit túlszaladtam, remélem nem ment a mennyiség a minőség rovására. A másik dolog, hogy először gondold át kb. 2 percben, mit fogsz írni, aztán írj folyamatosan. Ha gyakran fennakadsz olyanokon, hogy milyen igeidőt kellene használni, vagy mi is a megfelelő szó, akkor érdemes még gyakorolnod egy kicsit. Ugyanis a 60 perc akkor elég a két feladatra (legalább is, ha olvashatóan akarsz írni), ha gyakorlatilag egyfolytában szünet nélkül írsz. Akkor viszont tényleg elég.

Fontos betartani a 20 perc – 40 perc arányt is, könnyű elcsúszni ezen, minket 20 perc után figyelmeztettek, hogy nagyjából most kellene kezdeni a második feladatot, de még mindenki az elsőnél tartott.

Még egy jó tanács: érdemes ceruzával írni. Én sajnos tollal írtam, így amikor meggondoltam magam, illetve elírtam valamit, húzhattam át az adott szót, ami sokkal csúnyábban néz ki, mintha kiradírozhattam volna.

Ja, majd elfelejtettem, egy fontos adalék a Listening és Reading modulhoz: ha rosszul válaszolsz NINCS pontlevonás, tehát, még ha nem is tudod a választ, tippelj valamit, mert lehet, hogy eltalálod, és azon az egy ponton múlik majd az elért szint.

Speaking modul

Ezt nehéz megítélni, hogy mennyire sikerült, kérdés hogy hány nyelvtani, kiejtésbeli, hangsúlyozásbeli hibát ejtettem, és hogy ezek mennyire számítanak bele a végeredménybe. Az biztos, hogy folyamatosan beszéltem, szerintem a folyamatosság talán a legfontosabb. Már csak azért is, mert akkor kevesebbet kérdez a vizsgáztató, és akkor kisebb az esélye, hogy félreértesz valamit (nekem az elején sikerült egy kérdését félreértenem, de elvileg ennyinek bele kell férnie még akár a hetes szintbe is).

Ami meglepő volt, az az, hogy mennyire kevés az a 11-15 perc. Az előző három modul időtartamaihoz képest szinte aránytalanul kevés. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy a vizsgáztató mondja, hogy végeztünk és megköszöni.

Ami még tapasztalat: érdemes “emberként” kezelni a vizsgáztatót. Legalább is esetemben oldotta a feszültséget és jó néven vette ő is, hogy kicsit az elején beszélgettünk egyébről is (megkérdeztem, hogy ugye, UK-ból valósi-e, megbeszéltük, hogy szombaton mindenki inkább a családjával lenne, de az IELTS vizsga időpontok központilag adottak stb.)

Amit szerintem érdemes gyakorolni: mi az a beszédsebesség, ami még nem tűnik túl lassúnak vagy akadozónak, viszont elég lassú neked ahhoz, hogy legyen időd figyelni a szabatos, pontos beszédre és a jó kiejtésre. Egy dolog, ami idegesítő lehet: a vizsgáztató gyakran, de nem egyfolytában jegyzetel. Az ember hajlamos azt gondolni, hogy a hibát írja össze, és ki tudja, lehet, hogy azt is teszi. Nehéz megállni a végén azt is, hogy megkérdezzük: na milyen volt?

Hayim írta:

Először is, csak felkészülten szabad menni. Tudni kell, milyen típusúak az egyes feladatok. Ha részt nem is muszáj venni előkészítő tanfolyamon, javasolt vagy a British Council könyvtárából kölcsönözni könyveket, vagy Internetről letölteni anyagokat.

Listening

A listening-en oda kell figyelni arra, hogy hányas kérdésig tart a párbeszéd/szöveg. El lehet úszni azon, hogy valaki csak az első 3-4 kérdésre készül fel, és a szöveg a további 4-5 kérdésre is vonatkozik. Figyelni kell tehát a narrátort is, nemcsak a normál szöveget. Még egy olyan trükk, hogy gyakran nem a helyes választ mondják először. Példa: “Kérdés: hány órakor indul a vonat? Szöveg: A vonat 3 órakor indul. Ja, nem is háromkor, hanem kettőkor”. Ilyenkor az ember örül, hogy megvan a helyes válasz, aztán kiderül, hogy mégsem. Most is volt ilyen trükk. Egy párbeszédben a statisztákról volt szó, akikről a fickó azt hitte, hogy “elfogultak” lesznek, aztán kiderült, hogy mégse. A kérdés az volt, hogy mit szólt a fickó a statisztákhoz. Gondolom, néhányan kapásból azt írták, hogy “elfogult” (hiszen ez a szó többször szerepelt a szövegkörnyezetben), pedig a megoldás a fickóra vonatkozott, aki bizony “meglepett” volt. Holott a szó el sem hangzott a szövegben! De azért nem túl sok ilyen ravasz kérdés volt. Amúgy aki rendszeresen néz TV-t, annak nem gond a listening szerintem.

Reading

Én ettől féltem a legjobban, erre készültem a legtöbbet. Itt is nagyon sokat számít a felkészülés. Bizonyos feladatoknál (a legtöbbnél) érdemes előbb a kérdéseket olvasni, azután a szöveget. A kérdések sorrendje tipikusan megegyezik a szövegben elrejtett válaszok sorrendjével.

Writing

Itt csak annyi tipp, hogy érdemes néhányszor kipróbálni, hogy mennyi 150 illetve 250 szó, és mennyi ideig tart leírni. Sajnos nekem ez annyira nem megy, mert a nyelvtanom pocsék.

Speaking

Azt hinné az ember, hogy ez a legkönnyebb. Ez így igaz, amennyiben szeretsz és tudsz beszélni. Ami fontos (és én el is rontottam), hogy nem kell rohanni. Beszélni kellett egy témáról 1-2 percet (1 perc felkészülési idővel), bizonyos kérdéseket érintve. Én elhadartam 30 másodperc alatt az egészet, mintha a hírekben olvastam volna, minden benne volt. Igen ám, de még kellett volna beszélnem, és hát látványosan nem ment (annyira nem volt gáz, de ennél a feladatnál érdemes érthetően beszélni, nem pedig egy nagy promo-t nyomni).

Kriszta írta:

“IELTS – szóval csak a British Council-nál lehet vizsgázni, a vizsgadíj – ha jól emlékszem – 25.000 Ft. Megfelelő létszám esetén (ez nem tudom hány fő) indítanak vizsgára felkészítő tanfolyást, amit én végigcsináltam, és nagyon jól tettem. Nem azért, mert ott tanultam meg angolul, hanem tényleg rá kell készülni a vizsgára, a vizsgastratégiára. Bevallom, engem is meglepett milyen jól sikerült a vizsgám, egyszer az életben többet produkáltam a vizsgán, annál, mint amennyit valóban tudok. Szerintem nehéz a vizsga, különösen a listening, egyszer hallod csak a szöveget és igencsak trükkös kérdéseket tesznek fel. A readingben nekem kifejezett szerencsém volt, az utolsó, leghosszabb szövegrész a rovarokban, baktériumokban, gombákban, gyomnövényekben kialakuló szerrezisztenciáról szólt, biológiai növényvédelemről (jó, mi?), ha nem növényvédős szakon végeztem volna, biztos, hogy semmit nem tudtam volna a szöveggel kezdeni – magyarul se. Szóval nem egyszerű, rá kell készülni.”

László írta:

Nem kell félni az IELTS-től. Én voltam a Rigó utcában (többször is) és valahogyan mindig 1-2 ponttal, vagy százalékkal vágtak ki, sőt azokat is akik nálam is jobban tudtak. Aki már volt ott, az tudja, hogy a Rigó utcában nem angolul kell tudni, hanem az összes kacifántos – a való életben soha nem használt igeidőt, nyelvtani kivételeket, rendhagyó dolgokat – kell egytől egyig bemagolni, és már jó esélyed van. Jellemző, hogy először egy orvosi újságcikket kaptam lefordítani, amiben a májbetegségekről és a különféle gyógyszerekről, azok hatásairól volt szó.

Ezzel szemben az IELTS-nél az élő, valóban használt nyelvet kell tudni alkalmazni, valóban angolul kell tudni, vagyis a mindennapi életben, gyakorlati szituációkban kell tudni használni az angolt. Pont úgy, ahogyan azt az utca embere használja, és ami a kommunikációhoz kell. Ez a különbség. Ezen kívül ott nem éreztem azt a lenéző hangnemet, és a motivációt, hogy “te ugyan tudsz angolul, de csakazértis kivágunk, hogy meg egyszer fizesd be a vizsgadíjat… “

Bocsi, ha valaki esetleg ott dolgozik, de ez a véleményem róluk, és így erezte az ismerőseim túlnyomó többsége is.

István írta:

A listening fele könnyű volt, de volt egy feladat, 4-5 pontos a 40-ből, ahol egyetlen kérdésre sem értettem meg a válaszokat…

A reading jó volt szerintem, az elég könnyű volt. Legalábbis az első fele, lakáshirdetések voltak, amiket össze kellett kapcsolni az igényekkel. Meg álláshirdetések, amiket össze kellett kapcsolni az igényekkel. (pl. melyik az az álláshirdetés, ahol heti 2 éjszakát kell dolgozni?) Meg volt egy nagy szöveg az albatroszok nemi életéről. Az egy kicsit nehéznek tűnt… (Tojást rakni, kikelni a tojásból, felnevelni, csúszómászót enni…)

A writing könnyű volt, mert az elsőben egy vasúton szerzett negativ tapasztalatot kellett megreklamálnom levélben a MÁV-nak, a másikban meg ki kellett fejtenem, hogy miért jó vagy rossz azoknak az egyetemistáknak, akik tanulás mellett részmunkaidőben dolgoznak.

A speaking könnyű volt, mert nagy dumás vagyok, meg a munkám miatt heti szinten egy-két napot angolul beszélek.

Krisztián írta:

Én most (2003) júliusban vizsgáztam Budapesten IELTS-ből. Itt Budapesten a British Council szervezi ami a Benczúr utcában található. Én bementem hozzájuk és megvettem a felkészítő csomagot. Sajnos csak olyan volt épp raktáron ami a Listening vizsgára készít fel. Azonban van könyvtáruk ahonnan ki lehetett kölcsönözni a szükséges könyveket. Szerintem ez a minimum, mert elég egyedi a teszt és a könyvek nagyon jól leírják mit hogyan merre meddig kell csinálni. Vannak példavizsgák, amik hasonlóak a rendes vizsgához. Júliusban ingyenesen lehetett beiratkozni a könyvtárba, de ősztől már valószínűleg kérnek pénzt. (Ha jól tudom 25%-os áfa kulccsal sújtják szept. 1-től a nyelvoktatást és minden hasonló tevékenységet. Várhatóan a vizsgadíj is emelkedik én 34 000 Ft-ot fizettem)

Szerveznek tanfolyamokat is én nem vettem részt rajtuk. Biztos hasznosak, de nekem nem volt időm rá. A vizsga elég furcsa, mert a kezdőtől az anyanyelvi szintig vannak a feladatok. Tehát nem olyan, mint a magyar állami nyelvvizsga, hogy alapfokhoz ennyit kell tudni, középfokhoz meg emennyit és olyan szintű feladatok lesznek. Itt a vizsgakérdések eleje nagyon egyszerűek és fokozatosan nehezülnek. A vége felé lehet, hogy meg sem tudod majd oldani a feladatokat és nem is fogod érteni a kérdést. Ez nem baj, hisz “csak” 6-os szintet kell elérni. Nekem viszonylag jól sikerült, bár nagyon mérges voltam, mert a 4-ből 3-ra 6 pontos lett a listening meg 5.5. Nem értem miért nem lehetett megadni azt a 0.5 pontot. Így csak 15 pontot kapok majd a bevándorlásnál. Mindegy ennek is elégnek kell lennie. Saját megítélésem szerint az angol tudásom olyan erős középfokú. Szóval ennyit kell tudni a 6-os szinthez.

Véleményem szerint kb. 1 hónap kemény tanulással fel lehet rá készülni és elég jó eredményt lehet elérni. És a tanuláson nem angol tanulást értek, hanem inkább a tesztek tanulását. Listening-en csak egyszer hallasz mindent és 40 kérdésre kell válaszolni. Writing tesztnél egyszer egy 150 szavas levelet utána meg egy 250 szavas esszét kell 1 óra alatt megírni. Ez kb. olyan, hogy 1 órán át egyfolytában írsz. Folyamatosan. Ja és nem csak azt nézik hogy nyelvtanilag mennyire helyes, hanem mondjuk az esszé hogyan van tagolva van-e befejezése, arról szól-e amiről ők úgy gondolták, hogy szólni kellett volna. Tehát nem könnyű. Azért remélem találtál hasznos infót is benne és remélem minél jobban fog sikerülni neked is ez a vizsga. Kérdezz bátran ha felmerült még benned valamilyen kérdés.

Zsolt írta:

Néhány kiegészítés a témában leírtakhoz: A British Council által szervezett IELTS vizsga-előkészítő tanfolyam hasznos, érdemes rá jelentkezni. 4 héten keresztül heti 3 alkalommal (délutánonként) 2 tanár (felváltva) készít fel napi 1,5 órában. A writing-al és speaking-el heti 2 alkalom foglalkozik, a listening-et és a reading-et heti 1 alkalommal gyakoroltatják. (Van tapasztalatuk, hogy mire kell inkább ráfeküdni…) Eléggé időigényes elfoglaltság, de ha kb. magyar középfoknak megfelelő a tudásod, akkor az előkészítő segítségével jó esélyed van a 6,0 overall elérésére.

A felkészítő tanfolyamon semmi újat nem tanítanak, csak a hallgatók meglévő tudását rendszerezik kimondottan az IELTS vizsgára. Mikre és hogyan figyelj, hogyan gazdálkodj az időddel, stb…

Az írásnál a levél és az esszé formulákat kifulladásig gyakoroltatják Veled. Ha stréber vagy, az önszorgalomból megírt anyagaidat átnézik. A beszédnél (esetleg) a vizsgán felmerülő témákat is gyakoroltathatják. A magnóhallgatásnál és az olvasásnál is hasznos taktikai tanácsokkal vérteznek fel.

Röviden: javaslom a felkészítő tanfolyamon a részvételt.

Egy esszé gyűjtemény (TOEFL de hasznos főleg a témákat tekintve): http://www.testmagic.com/test/ViewTopicsOfEssays6.asp

Témák a szóbelire:

• What is the meaning of your given name?
• Does your name affect your personality?
• Tell me something about your hometown.
• What are the differences in accent between your hometown and Bp?
• What is the character of the people like in your hometown?
• What is people’s favourite food in the region where you live?
• What will you do during the Spring Festival this year?
• Are there any traditional festivals in your region?
• Describe a typical Spring Festival for a Hungarian family.
• Tell me something about the XYZ Festival.
• How have weddings changed in recent years?
• Tell me something about 20th of August.
• Describe a traditional wedding ceremony.
• How do Hungarian usually celebrate birthdays?
• Are there any traditions concerning the birth of a baby?
• How do you like Bp? Compare it to your hometown.
• What place do you like best in Bp?
• What places in Bp should a foreigner visit?
• What places would you recommend a visitor to go to in your region/hometown?
• If you had the choice, where would you choose to live in Hungary?
• Which parts of Hungary would you recommend a foreigner to visit?
• Tell me something about your family.
• Which is the worst place you’ve been to in Hungary?
• Who takes the greatest responsibility for bringing up your child in your family?
• Which is the best place you’ve been to in Hungary?
• Who does most of the household chores in your family?
• Are the traditional sexual roles within the family changing?
• Why is the divorce rate increasing so rapidly? Is it a problem?
• What is your opinion of the planning family policy?
• How do you discipline your child?
• Is it acceptable for couples to live together without marrying?
• If you had the choice, would you have a son or a daughter?
• Are you going to bring your child up any differently to the way your parents did?
• What hopes do you have for your child?
• Do women still have too heavy a burden in their day to day life?
• Is the increasing influence of the West largely a positive or negative thing?
• What, according to you, has been the greatest change in recent years?
• What, according to you, has been the most problematic change in recent years?
• If you are a lecturer, what changes have you seen in education over the past few years?
• Who should bear the responsibility for payment of tuition fees?
• What can be done to improve education in rural areas?
• Have recent changes affected your job in any way?
• Do you agree with private education?
• What can be done to close the gap between urban and rural areas?
• If you had the power, what reforms would you carry out within education?
• Describe a typical working day for you.
• How do you see yourself in ten years time?
• If you had the opportunity to change your job, what would you do instead?
• If you had one million dollars, what would you do with it?
• If you could start your life again, would you do anything differently?
• Do you have any ambitions?
• Which country/place would you most like to visit?
• What changes do you think Vietnam will see in the next few years?
• Will any possible future changes affect your job in any way?
• How do you think you will cope in Australia?
• Does anything worry you about going to Australia?
• Are you looking forward to anything in particular in Australia?
• What are your plans on your return to Nungary?
• What do you do in your spare time?
• What will you do if you fail the IELTS?

Posza írta:

Csatlakoznék Zsolthoz, szerintem is hasznos a tanfolyam (no nem csak azért mert együtt voltunk:)), és drága ugyan de megéri. A vizsga elég pörgős, és nem sok idő van a fejvakarásra. Ha valaki előre tudja, hogy mire számíthat, az nyer egy csomó időt, ami hatalmas előny azokkal szemben, akik csak beülnek, és nem nagyon tudjak miből is áll egy ilyen vizsga.

Itt nem nyelvtant és a szavakat tanítják, hanem a meglevő tudás alapján adnak egy módszertant, hogyan is kell hozzáfogni. Ha valaki nem használja az angolt napi szinten azoknak pedig kicsit felfrissíti a tudását, mivel a tanárok angol anyanyelvűek. Akinek nem mindegy, hogy 15 vagy 20 pontot kap a nyelvtudásra, azoknak mindenféleképp javaslom a tanfolyamot is.

A vizsga pontozásnál elég ritkán van szerepe a szubjektivitásnak, ha valaki a reading vagy a listening-nél csak x kérdésre adott jó választ, akkor nem fogjak felkerekíteni az 5.5-ot 6-osra, csak mert pont az a fel pont hiányzik. De ez is le van írva, hogy a 40 kérdésből hány jó válasz mennyi pontnak felel meg, és ezzel nincs mit vitatkozni. Meg a szóbelit is magnóra veszik, ha esetleg mégis sor kerül rá és nem vagy elégedett a pontjaiddal, akkor a fellebbezés során vissza tudjak hallgatni, hogy mit is mondtál a vizsgán. De szerintem korrekt a pontozás és elég egyértelmű.

László írta:

Október 11-én már reggel 8 órakor az elsők között érkeztem a Macquarie Egyetem parkolójába ahol vizsga előtti hangulatomon az sem sokat javított, hogy rögtön 8 dollárt kellett áldoznom a parkolásért. Szombat reggel!!! Amikor épeszű ember otthon alszik, a többi meg IELTS vizsgázni megy. Gyűltek az emberek, mire megnyugodtam, hogy jó helyen járok, hiszen az egyetem akkora, mint egy kisebb város, és nem tudtam előre meddig tart megtalálni a pontos helyszínt. A biztonsági intézkedések kezdettől fogva példátlan szigorúak voltak. Az hagyján, hogy minimum tízszer elmondták, hogy semmit nem szabad bevinni, de ebbe a semmibe még a személyes igazolványtárca sem fért bele. Kint kellett hagyni az aktatáska és a kabát társaságában a folyosón, szép katonás rendben lepakolva. A tárcámat felcímkézték, és külön az egyik pribék személyesen vigyázott rá,, úgyszintén a rádiótelefonra is. Managercalculatorra, szótárgépekre, palmtopokra ment a vadászat, valóban már csak a röntgenkapu hiányzott. Miután már tényleg szinte csak a legszükségesebb ruhadarabok maradtak rajtam, J .. rögtön az útlevéllel igazolva magamat léphettem be a terembe, ahol a fényképes űrlapomat kellett megkeresni valamelyik asztalon. Előre ki volt alakítva az ülésrend, nem volt vita. Utána újra jött egy asszisztens, és megint csak adatot egyeztetett, ezúttal ki is pipálva az űrlapomat. Kb 60-an voltunk, úgyhogy nem csoda, hogy csak a bebocsájtási és ültetési meg ellenőrzési procedúra 50 percig tartott. Körültekintve, nem lepett meg túlságosan, hogy nem-keleti származasú kb 5 ember volt csak a 60-ból, mellettem is körbe-körbe ferde metszésű fekete szemek villogtak, sajnos nem sok önbizalomról árulkodva. Kivel fogok én itt kooperálni ha esetleg nem tudom a választ? – filóztam – itt aztán tényleg csak magamra számíthatok. Aztán a bal oldalon a 2. ember kezében bevillant egy ozzi útlevél. – Nem szégyenli magát, mit akar ez itt, egy IELTS-en vagizik az ausztrál útlevelével, ugyan menjen már – láttam, hogy Academic-et csinál a kínai-ozzi, úgyhogy róla se sokat fogok lesni.

Végeláthatatlan figyelmeztetések és papírosztogatások után végre elkezdődött a magnó rész, ami a hangpróbával kezdődött. Elég hangos volt, mindenütt, ezért enyhe kacaj futott végig a termen a hátulról jövő kínai angolul elhangzo “Louder please!” felkiáltásra. Szerintem még otthon a szájába rágták, hogy bármi van, ezt kell kiabálni, mi meg szegény többiek süketüljünk meg. A lejátszott szöveg az elején teljesen egyértelmű volt, általános iskolás szinten beszélgettek benne. 3 szöveg volt, a harmadik aztán már erősen ozzis stílusban és kiejtéssel ment, figyelni kellett, mert az űrlapon szereplő kérdések nem egy az egyben hangzottak el, hanem az értelmezésből kellett kihámozni a választ. Egyszer bajba is kerültem, mert amíg beírtam a megfelelő választ a megfelelő helyre, azalatt 2 másik válasz is elhangzott, és sajnos a másodikrol teljes mértékben lemaradtam. Nem csak hogy nem értettem pontosan, hanem azt sem hallottam, hogy egyáltalán a választ mikor mondta? Ceruzám várakozóan rezgett a kipontozott vonal fölött, amikor arra lettem figyelmes, hogy már az utána következő kérdésre is válaszolt a magnó. Rémisztő, hogy nem hogy a választ nem értettem, de azt sem hallottam, hogy hol mondta a magnó!!! Amit aztán kihallottam azt gyorsan felírtam és suttogó bazmegolások közepette könyveltem el: Ez a kérdés bizony kimaradt, marad a lesés, vagy lottzás. Ez nem nagy dícséret rám nézve, tekintve, hogy évek óta angol nyelvterületen élek és dolgozok, de hát ez már késő bánat. A 40 kérdésből 30-ban teljesen biztos voltam, 6-7-et meg kihámoztam, de maradt néhány, amire egy gyors körbepillantással közvéleménykutatást tartottam a szomszédaimnál. Mintha csak egy idióta kvizjátékban a közönséget megkérdezik, hogy mi a helyes válasz, segítendő a válaszadó delikvenst. Sajnos a közönség ebben az esetben is – még tanácstalanabb volt, ugyanis a 3 körülöttem ülő szerencsétlen kínai 3 külonböző tippet írt be. Na, ezekkel aztán jól ki vagyok segítve! Közülük végul is azét másoltam be aki academic-re ment, miután sikeresen rájöttem, hogy a magnónál a general training és az academic még ugyanaz. Mindegy, reméljük a legjobbakat.

Jött az olvasás. Első anyag: 6 különböző étterem brosúra. Menüvel, nyitvatartással, stb. Tényszerűen minden kérdést ki lehetett hámozni, csak persze betűről betűre végig kellett olvasni az egészet, a nyitvatartási időkkel egyetemben. A második szöveg egy hi-fi készülék használati utasítása volt a vevők számára, amire már nem volt annyira egyértelmű a válasz, mert a kérdések válaszai nem voltak a szövegben, hanem ki kellett következtetni, mint egy logikai feladványt. Az igaz-hamis kérdéseknel külön figyelni kellett az apró ‘nt végződésekre a segédigék végén, megváltoztatva a kérdés értelmét tagadásra. Hasonlóképpen a 3. szövegnél is, ami egy ismeretterjesztő leírás volt 2 oldalon keresztül, a térképkészítés és geográfia fejlődéséről a babiloniaktol napjainkig. Megint volt 3-4 kérdés amire igazat vagy hamisat is válaszolhattam, attól függően hogy miképpen értelmezem, legalább is nekem nem minden volt egyértelmű. Végig nagyon figyelmesen, és alaposan kellett olvasni többször is, különben az ember meg sem találta a hivatkozást a szövegben. További trükk, hogy nem csak igaz/hamis, hanem ‘nem adott’ vagyis NOT GIVEN lehetőség is volt, amit szinte mindenre rá lehetett húzni első látásra. 5 perccel idő előtt fejeztem be a feladatokat, de bizony igyekezni kellett, pedig én napi rendszerességgel olvasok újságokat, de így is kaparni kellett.

Az első írási feladatban panaszlevelet kellett fogalmazni az XY vasúttársaság igazgatójának, a jegykezelő bakterok utasokkal szembeni viselkedéséről. Történt ugyanis az eset szerint, hogy a jegyeken kívül az utasokat is erősen lekezelték a vonaton, főleg morálisan és alpári hangnemben amit a felháborodott utazóközönség panaszlevéllel próbál megbosszulni. Ez a hálátlan feladat, eme panaszlevél megfogalmazása jutott nekünk bemelegítésképpen. Itt árulom el, hogy én az IELTS vizsgára mindösszesen levélmintákkal készültem, semmi mással. A levélírás az fix feladat, úgyhogy biztosra mehettem. Mindenki unszolt, de úgy voltam vele, hogy a szövegértés úgy megy ahogy megy, nem tudok rajta segíteni most hirtelen, hasonlóképpen az olvasáshoz. Én napközben nemigen beszélek magyarokkal, viszont munka közben ozzikkal rádiózok, telefonálok, híreket hallgatok, és minden nap újságot is olvasok, ha ez nem elég akkor semmi! Szóval betanultam a hivatalos és a privát levélminta kinézetét, megszólításait, stb, hogy ezen ne kelljen gondolkodni, elég a tartalmon. Ez jól is jött most.

A második írási feladatban ki kellett fejteni a véleményemet miszerint: melyik korszak fontosabb a fiataloknal a későbbi egyéniség, gondolatvilág, viselkedés és személyiségfejlődés szempontjából. Az iskolás kor, vagy az azt követő első néhány ‘szabad’ év ??? És persze miért az, plusz saját példákat kellett hozni, megmagyarazni, kifejteni, minimum 250 szóban. Kicsit lassan indultam az esszével, de aztán úgy belelendültem, hogy 10 perccel a vége előtt megszámolva a szavakat 280-nál tartottam, és még nem is a befejezést írtam.

A szóbeli előtt kajáltunk majd beálltam a sorba. Behívtak, egy nyugdíjas nagymamával kellett beszélgetnem. Származásomat meghallva ki is kötöttünk Magyarország témánál, majd továbbléptünk az 1990 utáni gazdaságfejlődés, multicégek, Európai Unió, a régió helyzete felé. Hajlott kora ellenére nem sok fogalma volt Közép-Európáról, így hát igyekeztem fölvilágosítani és meggyőzni, hogy mi nem az a sötét Balkán vagyunk amit egyesek gondolnak. Meg is lepődött, amikor egyik példaképpen felhoztam neki az Ausztráliában nagy becsben tartott Audi TT sportkocsit, hogy azt nálunk Győrben gyártják vagy hogy a Lufthansa Budapestre költöztette a Boeing gépeinek javítóbázisát. Kölcsönös jókívánságok kíséretében azzal a megnyugtató tudattal jöttem ki tőle, hogy ugyan kicsit minden rosszabbul ment mint vártam, de annyi sok válaszomban voltam mégis biztos, hogy meg kell lennie minimum 6-7 esnek, különben igazán szégyelhetem magamat!!! Sőt a lelkivilágomnak igazan jól esne egy-két nyolcaska is. A storyhoz tartozik, hogy én 3 éve egyszer már végigjátszottam az IELTS vizsgát Pesten a British Council-nál, és akkor 7-es fokozatot értem el. Azóta szinte csak külföldön éltem, innét táplálkozott az önbizalmam.

Tegnapelőtt megkaptam az eredményt , magnó: 7, olvasás: 6,5 írás: 7, beszélgetés: 7. Az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Azért nevet, mert ez az eredmény is bőven elég a céljaimhoz, és azért sír, mert megint csak egy hetesre futotta. Nehezen hihető, hogy 3 év alatt semmit sem fejlődött az angolom. Vagy akkor Magyarországon fölépontoztak, vagy itt most lefelé de rendesen.

Ez van, ennyi a történet, ha bárkinek is hasznos lesz a fenti tapasztalatom, váljék egészségére és okulására, már elértem célomat. Sok sikert mindekinek!

krisz írta:

Másfél hete járunk IELTS előkészítőre a British Councilba. Elöljáróban megmondom már most, hogy szerintem nagyon hasznos. :)

A tanfolyam 24 órából áll, 3 héten át, 4 egymást követő nap 2×45 percben. Esti kurzus, 19:15-től ,tehát a dolgozó emberek többsége is részt tud rajta venni. Ez General előkészítő, tehát csak erre a vizsgára készítenek fel. (mert ugyebár van IELTS Academic és General, ez utóbbi kell a kivándorláshoz, az Academic pár szakmához kell és egyetemhez) A kurzust felváltva két anyanyelvi tanár tartja, egyikük a writinggal és listeninggel foglalkozik, másikuk a readinggel és speakinggel. (ebből a 4 részből áll a vizsga)

A tanfolyamon 9-en vagyunk, nagyjából egyforma tudással, bár kiemelkedő és kevésbé kiemelkedő tudású emberek is vannak, de úgy érzem, hogy mindenki szót tud érteni a másikkal és a tanárral is angolul, és mindannyian készek vagyunk megoldani a feladatokat közel jól. Ez azért is fontos, mert a speakingek általában egymással történnek, tehát értenünk kell egymást és nem akadályozni a másikat. Persze tanári segítséget és “kontrollt” minden esetben kapunk. A csoport egyébként két részre osztható. Azokra, akik Ausztráliába készülnek, és azokra, akik Kanadába. Nem meglepő, mindkét ország közkedvelt, és mindkét ország ezt a vizsgát kéri a bevándorlóktól.

Szóval a tanfolyamról kicsit bővebben: Az órák alatt szépen sorbavesszük a vizsga részeit és a módszert, amivel a legkönnyebb és leghatékonyabb megoldani azokat. Ugyanis az IELTS-nél az idő az egyik legnagyobb ellenség, nem pedig az, hogy nem értünk valamit. Tehát a rutin az mindenképpen kell a vizsgához. Aztán a módszerek elsajátítása után gyakoroljuk is azokat, vizsgapéldákat oldunk meg. Házit is mindig kapunk, ami nagyon hasznos, mert muszáj otthon is gyakorolni az adott feladatot. Szorgalmi házit is lehet csinálni, a tanárok készséggel kijavítják azokat. Kérdezni is lehet, bármit, ami a vizsgával kapcsolatos, akár mailben is, ha valami nem világos. Igen készségesek a tanárok, szóval aki nagyon szorgos, az hülyére gyakorolhatja az adott feladatot.

Ami nincs: Itt nem tanítanak nyelvtant, nem magyarázzák el miért azt az igeidőt használd, és nem itt mondják el azt sem, hogy milyen apró árnyalatai vannak az angol nyelvnek és kifejezéseinek. Ez nem “angolul megtanítunk téged” tanfolyam, ez full IELTS előkészítő, csak erre fókuszál.

Ami van: tesztek, minden típusból, szóval nagyjából rájöhetünk arra, hogy is állunk az IELTS létrán.

Végezetül pár szó az IELTS részeiről: Reading: 60 perces, 4 részből áll, egyre nehezedő szövegekkel, 2000-2500 szóban. A szövegek általában magazinok cikkei, újsághirdetések, brosúrák és tájékoztatók, reklám anyagok és mindennapi hírek. Minden szöveghez tartozik pár kérdés, összesen 40 kérdésre kell felelni. Ezek a kérdések lehetnek igaz-hamis típusúak, karikázd be a helyes választ, írd be a megfelelő szót, kösd össze az összetartozókat. Szóval mindenféle teszt jellegű dolog előfordul a readingben a 40 kérdés során.

Writing: 60 perces szintén, de két részre bontható. Az első 20 percben egy levelet kell írni, 150 szóban, aminek témáját és fő vonalát megadják előre. Itt erősen ügyelni kell arra, hogy a hivatalos és baráti levelek angol sémáját betartsuk és arra, hogy a 150 szó mindenképpen meglegyen, mert az bizony erős pontlevonás, ha nincs. Jó hír viszont, hogy szónak számít az “a, an, the” is.

A fennmaradó 40 percben egy 250 szavas esszét kell írni, itt is előre adott témáról. Itt amire ügyelni kell, hogy az esszének legyen bevezetője, mondanivalója, tárgyalása, és befejezése is. Kerek egész legyen az esszé, és szépen bekezdésekre legyen bontva. Könnyen olvasható legyen, ezért az írásunkra ügyeljünk, ha tudunk. Ugyanis ha nem tudja elolvasni a vizsgáztató, akkor gondban leszünk. A 250 szó itt is kötelező, kevesebb nagyon nem ajánlott.

Listening: Ez is 4 részből áll, egyre nehezedő szövegekkel. Ami plusz nehezítés, hogy minden szöveget csakis egyszer hallgatunk meg, repeta nincs. Itt is 40 kérdés van, különböző teszttípusúak. Ami szívás, hogy ha nevet kell leírni és betűzik, akkor betű szerint jól kell leírni, mert egy kis elírás és hibás választ generáltunk. No meg persze a szokásos apró szívatások itt is vannak: pl: elhangzik valami, de pár mondattal később mindent tagadnak, te meg örülsz, hogy megvan a válasz.

Speaking: Ez igen gyors része az IELTS-nek, mindössze 11-14 perc. Csak a vizsgáztató és vizsgázó van bent, ők beszélgetnek. Első pár percben bemutatkozás és személyes kérdések, második pár percben egy témakört kell húzni, 1 percben jegyzetelni, hogy mit akarunk mondani, majd 1-2 percben folyamatosan beszélni róla. Utána meg pár percben párbeszéd a témakörről. A vizsgát rögzítik, ha később probléma adódna vissza tudják hallgatni, hogy ki mit mondott.

A többi feladatot központilag értékelik ki Londonban, tehát nem tudni, hogy ki javítja majd a miénket. Vizsgaeredmény 12-14 napon belül van, legalábbis nekünk ezt mondták.

Végezetül pedig egy hasznos link, ezt már írtuk korábban, de hátha valaki elsiklott felette: aippg

Wallaby, Budapest 2011

listening ugye az első 30 perc, itt volt egy egyszerűbb, bérelhető lakások után érdeklődő szöveg, aztán egy csaj adott egy srácnak tanácsokat a diplomavédésével kapcsolatban, utána egy vaskori társadalom mindennapjairól szóló szösszenet, majd ugyanennek a folytatásaként: hogyan, miből építettek a vaskori emberek házat ( na ez szivatós volt nagyon) és végül a sósvizi krokodilok új megfigyelési módszeréről tudtunk meg érdekességeket :))

readinggel folytattuk: itt az első feladat különböző kiállításokról volt rövid leírás, azokhoz kellett állításokat passzintani, utána egy fizikoterápiás intézet szolgáltatásairól volt egy cikk, ehhez voltak állítások (igaz-hamis-nincs megadva) dolgokat kellett kiválasztani, aztán a milyen finanszírozási lehetőségek közül választhat egy induló vállalkozás szöveg alapján ki kellett egészíteni egy szöveget szavakkal, utána egy, a veszélyes munkakörülményeket szabályzó törvény részleteit ismerhette meg aki értette és ki kellett egészíteni itt is egy szöveget( hát én itt erdőztem be, 2-3 kérdésre túl hosszan kerestem a választ, nem is biztos, hogy jó lett viszont elcsesztem nagyon az időt). Az utolsó reading feladat egy új közlekedési rendszer (valami elektromos, automatikus kisvonatszerűség) projektjéről szólt. Ez 2 oldalas volt, nem volt nehéz,csak nagyon hosszú és 12 kérdés kapcsolódott hozzá ésmivel 10 percet hagytam magamnak rá (∆Ż•…^~Ķ–;ń©ķ∆ !!!! :((( ) hát főleg tippelősre és nagyon kapkodósra sikerült. Első kérdéseknél itt is állításokat kellett kapcsolni bekezdésekhez, utána meg egy erről a rendszerről rajzolt ábrát kellett kiegészíteni.

writing: levél: rendeltem vmi eszközt egy netes áruházból és sérülten jött meg a csomag. le kellett írni, mit honnan rendeltem, mi volt a sérülés, milyen intézkedést várok ( ezelég tipikus levél szerintem)
esszé: a különböző generációk egyre kevesebb időt töltenek együtt, elemezzem ennek az okát és fejtsem ki, hogy ez jó v rossz fejlődési irány-e

speaking: nekem elég egyszerű volt szerintem: honnan jöttem, mivel foglalkozom, miket csinál a cége ahol dolgozom, dolgozom-e számítógépekkel, mire használom a számítógépet, miért hasznos,
mit gondolok, népszerű-e az úszás Mo-n? miért?,
a hosszabb önálló beszéd az volt, hogy el kellett mesélnem egy családi ünnepet. utána miért jók az idősebb generációk a családban, hogy segítik ők a családot és a fiatalabbak őket? a baráti v a családi kapcsolatok-e az fontosabbak Mo-n az embereknek?

IELTS-X

• Ezt nem fogják kérdezni a vizsgán, de a való életben mégis hallhatod majd, jobb lesz tehát készülni.
• Ha kólát akarsz megrendelni, akkor mondd: GIMI E KÓK
• Ha kávét és süteményt akarsz, akkor: KOFÍ END DÓNAT
• Ha fáj valamid, akkor: FAK
• Ha az üzletben látsz valami nagyon drágát, akkor: FAK
• Ha valaki megtámad téged, akkor: FAK
• Ha látsz egy szép lányt az utcán, akkor: VATA FAK
• Ha valaki azt mondja neked, hogy: FAK, erre a megfelelő válasz: FAKJU TUU
• Ha elveszíted az irataid, akkor: ÁJ LOSZT MÁJ FAKING PÉJPERSZ
• Ha hálni akarsz valakivel, akkor: AJ UANA FAK WIT JÚ, avagy: HÁJ, KEN ÁJ FAK JÚ
• Ha keresel egy taxit, akkor: HAV TU GET A FAKING KAB
• Ha valami nem működik, akkor: FAK DET SIT
• Ha valaki idegesít téged, akkor: ÁRJÚ FAKIN WIT MI?
• Ha ez nem elég, akkor: VAT DA FAK JÚ WONT?
• [Zárójelben a magyar fordítás]
• Amikor egy öreg néni kér, hogy segítsd át az utca másik oldalára, akkor: – ÁR JÚ FAKIN SZTJUPID BICS? [Persze! Természetesen!]
• GIMI E KILÓ FAKIN EJPLSZ, MADAFAKA [Kérek egy kilót abból a szép almából]
• Mikor kérik a jegyet ellenőrzésre: – ÁR JÚ FAKING KRÉJZI ESZHÓL? [Természetesen, tessék, itt van!]
• Mikor egy dugóban állunk és vitatkozunk a közlekedésben résztvevő másik személygépkocsivezetővel: – VAN MÓR WÖRD END ÁJL GET JOR FAKIN ESZ AUT FROM DA KÁR END FAK AP HÍR JÚ NESZTI MADAFAKIN BICS! [Kérem, ne legyen ideges, mert ez nem segíthet a helyzeten!]
• Amikor valami rossz történik: – OU SIT, FAK FAK FAK FAK FAAAAAAAK! [Azt a mindenit!]
• Amikor egy hajléktalan pénzt kér tőled: – GET DA FAK AUT OF HÍR BIFÓR ÁJL KIK JÓ MADAFAKING SIT ASZ [Bocsánat, de nincs apróm]

Zaphod jótanácsai, kezdve az angollal

Rómában csinálj úgy mint a Rómaiak

A kivándorlás első axiómája: Próbáljuk meg a célország nyelvét tökélyre fejleszteni ahelyett, hogy a célországot próbálnánk meg magyarra tanítani.

Most azt hiszed, hogy ezzel elmondtam a spanyolviasz receptjét. Jöttek már nekem azzal, hogy “de én penge vagyok németből és oroszból is, sercperc alatt bele fogok jönni az angolba is, csak jussak ki.”

Vagy azzal hogy, az “angolom kicsit döcögős, de azért ‘jó’ vagyok angolból”.

Személy szerint én az IELTS 7.0-s eredményre mondom azt, hogy “az angolom nem olyan gázos” Ez a Rigó utcai felsőfok felett van egy picivel.

Az angolom jó, mondod egy használatlan középsulis érettségivel vagy Rigó utcai C vizsgával.

Ha jó az angolod, akkor azt ajánlom, hogy még gyakorolj.

Legfőképpen az angol élő részére gondolok.

Rigó utcai intermezzó:

A Rigó utcában az angolnak arra a részére fognak fókuszálni, amivel külföldön elvérzel mint egy meglőtt nyúl. Érdekes, hogy a magyar oktatási rendszer agyai azt hiszik hogy Dickensek meg Shakespearek róják a macskaköves angol utcákat, ahol este a nők síppal a nyakukban sietnek hazafelé, nehogy Jack megcsászározza őket.

Az ott számonkért angolnak annyi a köze a való élethez mint vámpírnak a bicsérdizmushoz.

Beszélgess, vitázz, mesélj vicceket (Pesten a Ráday utcai kréglikben mondjuk) nézz filmeket angolul, nézz CNN-t amerikaiul. Nézz DVD-t eredetiben. Szoktasd magad az élő angolhoz. Külföldi talajralépésed ne legyen olyan röhejes mint Kossuth Lajcsinak volt New Yorkban. (Lajcsi a sitten bemagolta a szótárat, s amcsiba megérkezve kiesett a száján egy focicsapatra való kapás)

Ott vannak az indiaiak. Nézd meg őket. A nyelvtanuk röhejes. De csak darálják, csak erőlködnek, csak nem lehet lelőni őket. Nyomják. Ránk meg az a jellemző, hogy nem tudjuk eldönteni hogy She moves-t vagy She is moving-ot mondjunk, s leblokkolunk mint egy olajozatlan henger.

Arra fókuszálj, hogy ne kelljen keresni a szavakat. Na és ha azt mondod, hogy She don’t go?! De legalább nem azt mondtad, hogy She ööö Does ööö nt ööö go.

Ha jó az angolod, akkor csak úgy tudsz Ausztráliába jönni, ha angolt tanulni (is) jössz.

Magyarul Ausztráliában

Valamiért a magyar testvéreim azt hiszik, hogy angol nélkül is lehet külföldön érvényesülni. Lehet hogy az 56-ban kivándoroltak meg tudtak kapaszkodni,(ami szerintem ez sokban a 49-ben kivándoroltak jószívűségétől is komolyan függött) de ez ma már nem érvényes. 56-ban még a focilabda is kocka alakú volt. Felejtsd el, Ausztrália világelső az ügyes törvények és rendeletek meghozásában. És itt valamiért nincsen ez túlbonyolítva, így eléggé működnek is.

– Csak jussak ki, majd egy magyarnál elhelyezkedek, amíg megtanulok angolul. Vagy majd ott eldolgozgatok, hiszen mindenhova kell egy ezermester, fegyverhordozó, kisegítő, takarító, vagy valami ilyesmi.

– Ha ha ha.

A kivándorlás második axiómája: Magyarnak ne dolgozz, magyart dolgoztass.

Ezek a magyar munkáltatók egytől-egyig zsarnokok, akik a normális zseton harmadáért dolgoztatnak, és mikor odaadják ezt a pénzt, tekintetükkel várják, hogy köszönd is meg, hiszen köszönet jár nekik, mint a magyar kivándorlók megmentőjének illetve felkarolójának.

Nevetséges! Egytől-egyig ugyanolyanok, emberkereskedő zsarnokok, akik valamilyen szinten függnek is az új friss magyar husitól, mert nem szeretnek külföldit felvenni. Ezeknek a gazdáknak az angolja is elég siralmas (persze otthon meg előadják a Texasból jöttemet) szóval nem is tudnának külföldit kormányozni.

De ha ez még ez nem is lenne gond, ugye ezek a külföldiek beszélnek angolul és tisztában vannak a dolgokkal, vagyis nem lehet nekik tökmagot fizetni. Mindegy, majd csak jön egy gyámoltalan magyar gyerek hamarosan. Majd vele megcsináltatom.

Jól van, ha szolgalelkű vagy, és ezek ellenére is vállalod a külföldi munkát, akkor áldásom rá. De tanulj meg angolul, s egyből normálisabb helyre kerülhetsz, jobb zsetonnal.

A 22-es csapdája s egyben a kivándorlás harmadik axiómája: Magyar környezetben nem fogsz megtanulni angolul.

Az axióma kiegészítése: a gazdád nem fog ebben támogatni. Az érdekek ütköznek.

És ez a magyarnak eldolgozgatás rész is egyre szűkül. Jó, ha lány vagy és benyomnak egy tuti helyre takarítani mondjuk egy Egyiptomból kivonulthoz, akkor jó helyed van. A világon senki sem fog elkapni, hogy takarítani, mosni, főzni gyereket vigyázni mész családokhoz. Soha nem is lesz ennek rizikója.

De a srácoknak már más a helyzet. Te mint csávó, nem fogsz tudni ablakot pucolni, meg kertet nyírni. Ezt a kertészes dolgot valahogy kitalálták maguknak a magyarok. Emlékszem, anno én is ezt mondtam világi cimbimnek: – Balu, kijutok, aztán elgondozgatok egy parkot. (Szerintem ez a magyarság növényimádatában gyökeredzik.) Ilyen nincs. Lehet hogy volt valaha, de ma ilyen nincs.

Nade, azért nehezebb srácnak munkát találni egy magyarnál, mert itt szinte fizikai munkáról beszélünk igazán. De itt meg ugye telephelyen kell dolgozni és a telephelyeket szokták is ellenőrizni a bevándorlástól. Nem mondom, hogy tuti, hogy elkapnak, de nem stresszmentes így melózni. Aztán ezeken a helyeken ki vagy téve a balesetveszélynek. Amíg a csajod max. kivasalja a kisujját, addig neked simán a fejedre eshet egy tégla, levághatod az ujjadat köszörűvel, eltörhet alattad a létra satöbbi.

Persze a legálisan dolgozók is megsérülhetnek, de nekik van biztosításuk, van munkahelybiztonsági tréning kártyájuk, vannak felszereléseik, satöbbi. Csak úgy hogy kimegyek dolgozni valamilyen magyarnak, az így elég meredek elképzelés.

És pont ezek miatt, ezek a rabszolgatartók is kezdik csökkenteni az ilyen légből kapott munkásokat. Ahol nagyjából biztonságban lehetsz, a mondjuk egy pék, vagy egy festő. Bár a festők nemegyszer akrobatizálnak, úgyhogy az is sanszos. De a pékségben is van zárlatos sütőajtó.

Szóval érted, inkább ne csinálj ilyesmit. Meg ha lejár a vízumod és úgy döntesz, hogy maradsz akkor meg szó szerint kemény korlátok közé zártad magad.

Parázva vezetsz, parázva alszol, ha egy razzia betör a szomszédba, parázva haladsz el a rendőrök mellet az utcán, parázva ismerkedsz magyarokkal, hiszen haszonlesésből is feldobhat valaki. Az ausztrál állam 1000 dolcsit fizet egy téglának fejenként. A bevándorlási központ telefonügyeletén a géphang ezzel kezdi: Üdvözlöm, ha érdeklődni akar a munkása jogairól, nyomja meg az egyest. Ha fel akar valakit dobni, nyomja meg a kettest. Vízummal kapcsolatos dolgok hármas gomb.