A nagytábor

Úgy 20 perc múlva kiértünk a liverpooli állomásra. Leszálltunk a teherautóról, fegyveres katonák vettek körbe  bennünket és a bámuló tömeg között a platformig kísértek.  – Ötödik hadoszlop. – jegyezte meg jó hangosan egy helyes tinédzser.

Liverpool vasútállomás

Liverpool vasútállomás

Tatura

Tatura, Melbourne-től 200 km-re északra, egy nagy füves síkon fekszik, néhány elszórt farmház és eukaliptusz-fa között. Amikor megérkeztünk, az “A” részlegben japán családok laktak, számos gyerekkel. Azt beszélték, hogy Kis-Japán mellett, a “B” táborban vannak a kommunisták, mások meg azt állították, hogy azok a nácik. Az út másik oldalán, a “C” táborban 200 ortodox zsidó élt, köztük egy tucatnyi képzett rabbi is. A “D” táborban voltak a náci-ellenesek. Kevés kapcsolat volt a négy részleg között, a japánokkal meg aztán semmi. Külön engedélyt kellett kérni ahhoz, hogy a másik táborban meglátogassunk valakit, vagy rész vegyünk egy előadáson vagy filmvetítésen.

(A Taturai Múzeum honlapja azt írja, hogy 7 tábor volt, ebből 3 hadifoglyoknak, 4 pedig internáltaknak. Egy-egy táborban kb. 1000 fő lakott. Az összlétszám a II. világháború során 4000 – 8000 fő között ingadozott.)

 Honlap a táborról