Ha mégis magaddal hozod a kutyát

Ági blogjából:

Kutya kihozatala Ausztráliába II. – a gyakorlatban

Mivel az előző bejegyzést a szabályzattal úgyis csak a nagyon elszántak fogják elolvasni, írok egy rövidke összefoglalót is. Hol is kezdjem… Tehát, kutyát hozni Ausztráliába. Bertók Zoli egyébként nagyszerű honlapján külön van egy olyan pont, aminek az a címe, hogy “ne hozd magaddal a kutyát!”

Már a cím is mindent elmond, de idézem az első bekezdést:

“kutya-macska bevándoroltatása Magyarországról hosszadalmas, költséges és szívszakasztó. Akik eddig belefogtak, mind úgy találták jobbnak, ha elajándékozzák az állatot”

Ez utóbbi mondatot rögtön cáfolnám, sokan végigcsinálták már és eszük ágában sem volt elajándékozni inkább az állatot. Igazából csak elsőre tűnik úgy, hogy kutyát kihozni Ausztráliába valami rettenetesen bonyolult és kivitelezhetetlen dolog. Nem átláthatatlan és nem is lehetetlen, bár kétségtelenül nagy odafigyelést igényel.

A kutyaimport menete, nagyon röviden:

  • a kutyának microchippel kell rendelkeznie,
  • aztán kell 1 db sima, hagyományos vérvétel (titervizsgálat), ahol megnézik a veszettségre az ellenanyagszintet
  • utána hosszú hónapokig semmi teendő nincs a kutyával. Ez alatt az idő alatt meg lehet kérni az import engedélyt, árajánlatokat lehet kérni szállítmányozóktól, le lehet foglalni a karantént.
  • az import engedély egy 13 oldalas dokumentum, aminek csak a legelső oldala maga az engedély (benne a kutya fajtája, microchip száma, a titervizsgálat dátuma; az engedély érvényessége, importőr és exportőr adatok). A többi oldal gyakorlatilag a későbbiekben kitöltendő Veterinary Certificate A és Veterinary Certificate B dokumentumok.
  • kell még pár oltás, parazitamentesítés a várakozási idő alatt
  • az exportot megelőző 30 napon belül újabb vértesztek kellenek, ezúttal többmindent vizsgálnak
  • ezek eredményeit kell aztán a kutya kezelőorvosának a Veterinary Certificate A dokumentumra leírogatni az exportot megelőző 4 napon belül, plusz újabb parazitamentesítés, ill. az állat átvizsgálása
  • az utazás napján pedig a rövidebb, Veterinary Certificate B-t kell kitölteni, és nagyon fontos, hogy ezt mindenképp csak hatósági állatorvos teheti meg. Ez gyakorlatilag már semmi extra: az állatorvosnak plombával le kell zárnia a kutya ketrecét, és a plomba számát le kell írnia a dokumentumra. Plusz teljes név, adatok, elérhetőségek, és mindent aláírnia és lepecsételnie, miszerint minden export papír megvan, minden eredmény megfelelő és a kutya is jó egészségi állapotnak örvend.

Nagyon dióhéjban ennyi, már csak néhány TÉVHITET szeretnék eloszlatni, csak amikbe eddig belefutottam:

  • “Tiszta állatkínzás ez a kiviteli mizéria” – mondta mindezt a gazdi arra, hogy a kutya nyakába microchipet ültettek, majd vért vettek tőle. (…) Először is, Magyarországon is alapnak kellene lennie, hogy MINDEN egyes kutyába, származásra való tekintet nélkül microchipet ültetnek. Ha ott is kötelező lenne a microchipes regisztráció, rögtön nem lenne például több autóból kidobott kutya – a gazdi könnyedén azonosítható és bírságolható, elítélhető. (hozzáteszem, itt éves szinten fizetni kell az önkormányzatnak magáért a kutyatartásért is – nevezhetjük ebadónak is, évi kb. $30 az ivartalanított kutya – kb. $150 a nem ivartalanított, a díjszabást önkormányzata válogatja. Frankstonban például 2008. szeptember 1-től már csak ivartalanított kutyát/macskát lehet regisztrálni (pár speciális esetet kivéve). És milyen igazuk van… Nincs is fölösleges szaporulat, és mivel minden pénzbe kerül, plusz szigorúan szabályozott a rendszer és nyilvántartottak a kutyák, kétszer is meggondolja mindenki, mielőtt kutyát vesz – az ember itt átérzi a felelősséget.
  • “a kutyának vagy fél évet karanténban kell lennie” – Valójában mindössze 30 nap a minimum karanténidő a Magyarországról érkezett kutyáknak. Pont erre való a titervizsgálat (RNATT), és az ezt követő otthoni várakozási idő, hogy a karanténidőt minimalizálhassuk. Persze rövidíthető az otthoni várakozási idő is, és akkor értelemszerűen annyival többet kell majd a kutyának karanténban töltenie, de nyilván mindenki arra törekszik, ami a kutyának a legjobb – azaz a karanténidő minimalizálása (= 30 nap).
  • “EU akkreditált labor kell, így a vért Németországba kell küldeni egy vagyonért” – De olyat is hallottam már, hogy Németországba kell utazni magára a vérvételre. Hatalmas TÉVHIT, és gyakran az állatorvosok sem tudják, hová kell küldeni ilyen esetben a vért, úgyhogy a gazdának kell észnél lenni. Ausztrália ugyebár nem EU tagország, így pont nem érdekli az EU véleménye az adott laborról. A vérmintát a titervizsgálathoz az ausztrál karanténhivatal által elfogadott országban kell levenni (Magyarország az!). Ezen kívül államilag elismert laboratórium kell; Magyarországon ezt találtam: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság, 1149 Budapest, Tábornok u. 2. Tel: 1/460-6300. Tökéletes, angol nyelvű igazolást adnak, amit az ausztrál hivatal gond nélkül elfogadott. (16ezer forintba került egyébként a vizsgálat, és jó 3-4 hét elteltével kaptuk meg az eredményt)
  • “az első vérvétel után várni kell a kiutazásig legalább 180 napot” – ez egész pontosan úgy szól, hogy min. 180 napnak kell eltelnie a titervizsgálat dátuma és az állat karanténból való kikerülésének dátuma között. A karanténidő (amiből ugye min. 30 nap kell) tehát beleszámít a 180 napba, így elég 150 napot várni otthon az utazásig. (“One hundred and eighty (180) days must elapse from the date that the blood is sampled for the RNAT test (with a satisfactory result) before the animal can be released from quarantine in Australia”)
  • “ha megvan az engedély, onnantól már akármikor jöhet a kutya” – van elévülés: az AQIS import engedélye 6 hónapig érvényes, a titervizsgálat pedig 12 hónapig.
  • “a karanténidő alatt nem is lehet találkozni a kutyával” – érkezéskor nem találkozhat a gazdi a kutyával, de a karanténidő alatt engedélyezett a látogatás (itt Melbourne-ben például heti 2x lehet látogatni!)
  • “5 hónapra előre kell foglalni a karantént, mert nincs szabad hely” – Sydney-ben jelenleg nem is kell foglalni, mert mindig tudnak helyet biztosítani, érkezési dátumtól függetlenül. “currently the Eastern Creek Quarantine Station in Sydney has space available to accomodate the arrival of cats and dogs at any time”. Melbourne-ben azt kérték a karanténosok, hogy azért egy 6-8 héttel előtte foglaljuk be a szállást, hogy tuti legyen hely.
  • “Ausztráliában nehezebb az élet kutyával, nem annyira szeretik őket” – Melbourne-ben épp az ellenkezőjét tapasztalom, szeretik és megbecsülik a kutyákat. Az egész város kutyabarát, rengeteg parkkal, zölddel. Vannak zárt kutyafuttatók, ahol szabadon lehet őket engedni, pórázon pedig szinte bárhová mehetnek, a botanikus parkokba is (bevásárlóközpontba csak a vakvezetők). Az üzletek előtt gyakran van nekik kitéve vizestál, meg a parkokban a nyilvános csapokhoz is gyakran van kutyatál láncolva. A tengerparton is lehet velük rohangálni meghatározott időszakban. Azt mondanom sem kell, hogy kóborkutya NINCS, se élő, se elgázolt állapotban. A kutyákat szeretik, ápolják a gazdik, és napi szinten kijárnak velük pórázon sétálni (mert kertes ház ide vagy oda, itt tudják, milyen fontos a kutyának a mozgás és a szocializáció) Itt valamiért a végterméket is össze tudják szedni a kutyások maguk után.
  • “szinte lehetetlen kutyával albérletet találni” – eddig én is azt hittem, hogy kutyával nagyon nehéz lesz albérletet találni, aztán mégsem volt az, azonnal megkaptuk a legelső kiszemelt házat, a 2 kutya ellenére.

Kutya kihozatala Ausztráliába I. – a szabályzat

Ahogy korábban írtam, két kutyánkat is szeretnénk kihozatni. A procedúra rendkívül szigorú, hosszadalmas és alapos odafigyelést, magas fokú szervezettséget igényel – a legkisebb hiba is azzal járhat, hogy a kutya nem utazhat, vagy épp Ausztráliából fordítják vissza. Az erre vonatkozó információs csomag 18 lépésen, 10 A4-es oldalon keresztül részletezi a teendőket. A száraz anyagra így elsőre még ránézni is fárasztó, és magyar nyelven eddig nem volt elérhető, úgyhogy most legépelem a szabályzatot magyarul, később pedig megírom majd az eddigi tapasztalataimat is.

Ott kezdődik, hogy minden kutyának és macskának, aki Ausztráliába lép, kötelezően rendelkeznie kell az AQIS import engedélyével. De lássuk részletesebben, mi a teendő, ha valaki ki szeretné hozatni a kutyáját:

1. lépés: az alkalmasság meghatározása

Mikor? – még mielőtt az egészhez hozzákezdenél

– Lakóhely: a macskáknak és kutyáknak minimum 6 hónapig az exportot indító országban kell élnie, közvetlenül az exportot megelőzően

– Kor: a minimum életkor a macskák és kutyák exportjához az export időpontjában betöltött 6 hónap

– Vemhesség: a nőstény macskák és kutyák nem lehetnek 3 hetesnél idősebb vemhesek, sem szoptatós anyák az export időpontjában

– Fajta: kutyáknál az Australian Customs Service határozata alapján az alábbi fajtatiszta egyedek behozata tilos Ausztráliába, ők egyáltalán nem kaphatnak engedélyt:

  • dogo argentino (argentín dog)
  • fila braziliero (fila)
  • japanese tosa (japán tosa)
  • pit bull terrier or American pit bull
  • Perro de presa Canario (kanári-szigeteki kutya)

Az Australian Customs Service telefonszámai: +61 2 6275 666 vagy Au-n belül 1300 363 263

Kitér még a hibrid állatokra, azaz pl. házimacska szervállal (Serval Cat) vagy savannah macskával, bengáli macskával való keresztezéséből származó utódokra, farkas keresztezésekre – amik importja természetesen szintén tilos.

2. lépés: A microchip

Mikor? – mielőtt a titervizsgálathoz (RNATT) a vért leveszik

A kutyáknak és a macskáknak is kötelező a microchip, méghozzá olyan, amit az Avid, Trovan, Destron vagy más, ISO kompatibilis olvasó felismer. A mikrochipet azelőtt kell elhelyezni az állatban, mielőtt bármiféle vérvétel történne.

Az AQIS erősen ajánlja, hogy minden egyes állatorvosi vizitnél egészen az állat elutazásáig, mindig ellenőrizzék, hogy a microchip olvasható és rendben van.

Amennyiben a microchip különbözik az AQIS import engedélyén szereplővel, vagy nem találják, vagy nem olvasható amikor az állat Ausztráliába érkezik, akkor az állatot azzal a lendülettel visszaküldik ahonnan jött – természetesen az importőr költségére!!

3. lépés: A veszettség oltás ellenőrzése

Mikor? – az exportot megelőző 12 hónapon belül

Minden macskának és kutyának rendelkeznie kell veszettség elleni oltással az exportot megelőző 12 hónapos időperióduson belül. Az állat korát tekintve a legkorábbi időpont a veszettség elleni oltás beadatására a 3 hónapos kor.

A veszettség elleni oltás igazolását be kell mutatni a Hatósági Állatorvosnak, amikor az kitölti a titervizsgálatról (RNATT) szóló nyilatkozatot, ami az AQIS import engedélyéhez szükséges.

4. lépés: Keress egy Államilag Elismert Állatorvost, egy Hatósági Állatorvost, valamint egy államilag elismert labort az exportot indító, AQIS által elismert országban.

Mikor? – mielőtt leveszik a vért a titervizsgálathoz (RNATT)

  • Official Government Veterinarian – ez magyarul a Hatósági Állatorvos.
  • Government Approved Veterinarian – ez lehet a kutya kezelőorvosa, minden állatorvos államilag elismert :o) Ez az állatorvos készíti fel a kutyát az exportra, és ő fogja kitölteni a “Veterinary Certificate A” űrlapot is.
  • Government Approved Laboratory – Magyarországon ezt találtam, az itt készült titervizsgálat eredménye teljesen hivatalos, államilag és nemzetközileg is elfogadott és angol nyelven is adnak ki igazolást. TÉVHIT tehát, hogy a vért Németországba kellene küldeni, mert ott van akkreditált labor amit az ausztrálok elfogadnak – ezt a magyar labort kötelesek elfogadni – nekem is simán elfogadták!

A labor elérhetősége:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság, 1149 Budapest, Tábornok u. 2, tel: 1/460-6300

5. lépés: a titervizsgálat (Rabies Neutralising Antibody Titre Test – RNATT)

Mikor? – az exportot megelőző 60 nap és 12 hónap között. Vemhes állatoknak az exportot megelőző 150 nap és 12 hónap között

Figyelem: az AQIS javasolja, hogy ha az állat még soha azelőtt nem kapott veszettség oltást, akkor az oltás után várjanak még legalább 4 hetet, mielőtt elvégzik a titervizsgálatot. Ennyi idő elég az állatnak ahhoz, hogy a megfelelő védettség kialakuljon és jó eredmény szülessen.

A titervizsgálat dátuma az, ami meghatározza azt az időt, amit az állatnak karanténban kell majd töltenie Ausztráliában. Összesen 180 napnak kell eltelnie a (megfelelő eredményű) titervizsgálat dátuma és az állat karanténból való kikerülésének dátuma között.

A kutyáknak és macskáknak Ausztráliába való érkezésük előtt, a titervizsgálat dátuma után min. 60 napig az exportáló országban kell tartózkodni. Minimum 30 nap a kötelező karanténidő, ez persze lehet több is – és ebben az esetben az otthoni várakozási idő kevesebb. Tehát nem feltétlenül muszáj otthon 150 napot várni a titervizsgálat után, mielőtt a kutya Ausztráliába utazhat, hogy ott eltöltsön még 30 napot a karanténban, hanem tulajdonképpen elég lenne csak 60 napot várni – ebben az esetben viszont természetesen a kötelező karanténidő 120 napra nő, annak minden anyagi vonzatával együtt… és így tovább, arányosan.

A titervizsgálat menete: a kutya kezelőorvosa a microchip alapján beazonosítja a kutyát, majd leveszi a vérmintát a titerhez. Az állat microchip számát kötelező ráírnia vért tartalmazó kémcsőre és a laborvizsgálat kérő lapra is. A vérmintát a titerhez AQIS által elfogadott országban kell levenni (Magyarország az.)

A tesztelést csak államilag elismert laboratórium csinálhatja. A vértesztet végző labornak AQIS által elfogadott országban kell lennie. A labor által kiadott leletnek tartalmaznia kell az állat microchip számát, és az eredménynek egyenlőnek vagy nagyobbnak kell lennie, mint 0.5 IU/ml. Amennyiben az eredmény kevesebb, mint 0.5 IU/ml, akkor a kutyát/macskát újra kell oltani és megismételni a procedúrát.

A titerteszt 12 hónapig érvényes a vérvétel dátumától számítva. Az export időpontjában az állatnak érvényes titerteszttel kell rendelkeznie.

6. lépés: A hatósági állatorvos kitölti a titervizsgálatról a nyilatkozatot (RNATT declaration)

A RNATT nyilatkozatot mindenképpen hatósági állatorvosnak kell kitöltenie, NEM a sima állatorvosodnak. A veszettség elleni oltás meglétének igazolását, valamint a RNATT eredményének másolatát be kell mutatni a hatósági állatorvosnak, hogy ki tudja tölteni a RNATT nyilatkozatot.

7. lépés: Az importengedély megkérése

Mikor? – miután megkaptad a titervizsgálat (RNATT) eredményét és a RNATT nyilatkozatot kitöltötte a hatósági állatorvos.

Az AQIS import engedély a kiállítás dátumától számított 6 hónapig érvényes!

Az AQIS import engedélyéhez a formanyomtatvány itt található. Ugyanitt van a hatósági állatorvos által kitöltendő RNATT Declaration is, valamint egy, az importőr által kitöltendő papír, amivel felhatalmazzuk az AQIS-t, hogy a nevünkben eljárjon és privát állatorvost vegyen igénybe ha valamilyen kezelés szükségeltetik, mi pedig vállalunk minden ezzel kapcsolatos költséget, miközben ők semmiért nem vállalnak felelősséget.

Mindhárom formanyomtatványt kitöltve el kell küldeni, plusz mellékelni a labor angol nyelvű igazolását a titereredményről, meg még amit az ember fontosnak tart (pl. az állat oltási könyvéből a veszettségoltásos oldalt)

A paksamétát el lehet küldeni elektronikusan (e-lodgement), vagy manuálisan (emailben, faxon, levélben). Elektronikusan küldve jelenleg összesen $325 a fizetendő összeg, manuálisan küldve $390. Ha több kutyánk van, és ugyanaz az exportőr, az exportáló ország és az importőr, akkor egy pályázat alatt mehetnek és ez esetben a második kutya már csak $165 (ill. $230 manuálisan küldve a jelentkezést). Árak itt.

Az AQIS igyekszik 10 munkanapon belül jóváhagyni az import engedély kérelmeket, feltéve ha minden szükséges információ megérkezett a beadvánnyal egy időben.

8. lépés: foglalj szállást a karanténosoknál

Mikor? – amikor megkaptad az AQIS import engedélyt.

Amikor kezedben az AQIS import engedélye, fel kell venned a kapcsolatot a kívánt karanténállomással. Az importengedély megléte nem garantálja, hogy hely is lesz a karanténállomáson, úgyhogy célszerű felvenni velük a kapcsolatot és lefoglalni a helyet.

9. lépés: kezdd el intézni a kiutazást

Mikor? – ha megvan az import engedélyed

Ausztráliában összesen 3 db karanténállomás van, méghozzá a következő városokban:

  • Sydney
  • Melbourne
  • Perth

Kutyák/macskák csakis ezen városok valamelyikébe érkezhetnek és a karanténidőt is itt kell eltölteni (úgyhogy ha például Brisbane-ben laksz, akkor gondolom buktad a heti látogatási lehetőségeket, épp elég lesz majd a végén elutazni a kutyáért)

Az állatok utazásához nincs szükség kísérőre. Érkezéskor a gazda nem találkozhat a kutyával, azt az AQIS emberei fogják begyűjteni és rögtön a karanténállomásra szállítják.

A járatot úgy kell lefoglalni, hogy az ausztráliába való érkezés munkanapokon, reggel 8 és du. 4.30 közöttre essen. Ha munkaidő utánra esik az érkezés, ehhez a karanténállomás előzetes jóváhagyását kell kérni (és extra pénzt felszámítva munkaidő után is kimennek érte a reptérre). Figyelem: ausztrál nemzeti ünnepeken ill. hétvégén SENKI nem fogja elhozni a kutyát a reptérről, úgyhogy ha a gazda elnézni, akkor a kutya az egész napos utazás után bizony az egész hétvégét kénytelen a reptéren tölteni a leplombált ketrecben…

Az AQIS nem szabja meg, hogy milyen légitársaságot válassz, viszont az állatnak a csomagtérben kell utaznia, méghozzá IATA által elfogadott kutya/macska szállítódobozban.

A szállítódoboz paramétereivel kapcsolatban szigorú megkötések vannak, amik elengedhetetlenek a biztonságos szállításhoz. Nagy probléma lenne, ha az állat ki tudna szökni a ketrecből, vagy ha a testének bármely része (orra, végtagja, farka) kilógna.

Az Ausztráliába történő szállításkor a kutyák/macskák utazhatnak végig egy gépen, vagy átszállhatnak más gépre bármilyen országban (akár AQIS által nem elfogadott országban is), viszont az eredeti plombának a szállítóketrecen sértetlennek kell maradnia. Az átszállásos verzió esetében lehetséges, hogy az adott ország karanténhatóságától engedélyt kell kérni. Az AQIS javasolja, hogy direkt járatot foglalj az állatnak, ami kevésbé viseli meg egészségileg és lelkileg, mert például mi van, ha az állat lekési a csatlakozást és a reptéren kell maradnia hosszabb időre (és a leplombált ketrecből, mint tudjuk, semmilyen körülmények között ki nem léphet)

Állatszállító cégek világszerte: www.ipata.com

Az AQIS nem vállal felelősséget az utazás közben elszabadult állatokért, és minden szállítási költség az importőrt terheli.

10. lépés: erősítsd meg a karanténszállás-foglalásod

Mikor? – amikor az utazást már elintézted, és még az állat exportja előtt vagy

Kapcsolatba kell lépned a Karanténhivatallal, hogy megerősítsd a foglalásod. Amit kérni fognak:

  • egy érvényes AQIS import engedély szám
  • járatszám és az érkezés pontos dátuma Ausztráliába
  • fuvarlevélszám
  • kontakt telefonszám
  • az állat különleges szükségleteinek felsorolása, amennyiben van

11. lépés: általános oltások

Mikor? – az exportot megelőző 14 nap és 1 év között

Az oltásoknak érvényesnek kell lenniük a karantén egész ideje alatt. Minden oltásnak AQIS által elfogadott országból kell származnia.

  • Kutyáknak kötelezően oltottnak kell lenni distemper (szopornyica), fertőző hepatitis, parvo, para-influenza és kennelköhögés ellen. Figyelem: a Leptospira interrogans elleni vakcina beadását nem ajánlják, mert bezavarhat a tesztelés eredményébe, és ha rossz az eredmény, a kutya nem utazhat
  • Macskáknak oltottnak kell lenni feline enteritis (feline distemper), rhinotracheitis és calicivirus ellen.

12. lépés: csak kutyáknak – Ehrlichiosis, külső paraziták, Brucellosis, Leptospirosis és Leishmaniosis

Mikor? – az exportot megelőző 30 napon belül

Vértesztek: az államilag elismert állatorvos (azaz a kutya kezelőorvosa) ellenőrzi a microchipet és leveszi a vérmintát a következőkre:

  • ehrlichiosis (tropical canine pancytopaenia)
  • brucellosis
  • leishmaniosis
  • leptospirosis

A kutya microchip számának rajta kell lennie a vérminta kémcsövén és a laborkérelmi nyomtatványon. A vért csakis államilag elfogadott laborba lehet küldeni tesztelésre. Az eredménynek angol nyelvűnek kell lennie és tartalmaznia kell a kutya microchip számát.

Ha nincs microchip szám a laboreredményen, vagy a tesztelés követelményei nem teljesültek, a kutyát az Ausztrál karanténhivatal visszaküldheti a kiinduló országba, az importőr költségére (megj. nemrég változott a szabályzat, régebben volt egy olyan opció is, hogy a kutyát ilyenkor újratesztelhetik az importőr költségére. Most már úgy látszik, nem vacakolnak ilyenekkel, inkább visszafordítják…)

A teszteredményeket fel kell tüntetni az AQIS import engedélyének “Veterinary Certificate A” dokumentumán. A teszteredmények másolatait hatósági állatorvosnak kell jóváhagynia (láttamozni, aláírás-pecsét) és a kutyával együtt kell menni a papíroknak is.

Lépj kapcsolatba az AQIS-szal, amennyiben a kutyának nem sikerült megfelelni a teszt követelményeknek

Ehrlichiosis: A kutyákat tesztelni kell “Ehrlichia canis” fertőzésre, ez az IFAT (indirect fluorescent antibody test). A tesztnek negatív eredményt kell hoznia 1:40-es hígításon.

A külső paraziták elleni kezelést az Ehrlichia teszteléssel egyidőben kell megkezdeni, mivel ezt a betegséget kullancsok terjesztik.

A kutya kezelőorvosa ehhez alkalmazhat fiprinol-t (pl. Frontline-t) vagy permethrin-t (pl. Permoxin-t). A kezelésnek azonnal meg kell ölnie a kullancsokat – a szájon át adagolt szerek és a kullancsírtó nyakörvek nem elfogadhatóak, sem azok a termékek, amelyek csak azután ölik meg a kullancsot, hogy az már megharapta az állatot. A fürdetés és öblítés a kullancsok és a kullancsharapás megelőzésére elfogadható.

A kezelést az export előtt meg kell ismételni a gyártó utasításainak megfelelően. A kezelést szintén meg kell ismételni az exportot megelőző 4 napon belül. A kezelések dátumait kötelezően fel kell tüntetni az AQIS import engedélyének “Verterinary Certificate A” jelű nyomtatványán.

Brusellosis: a kutyákat tesztelni kell Brucella canis fertőzésre, “serum agglutination test”-et használva. A tesztnek negatív eredményt kell hoznia.

Ha a vérvétel ehhez a teszthez már megtörtént, a kutyát nem lehet pároztatni, vagy mesterséges megtermékenyítést alkalmazni rajta az export előtt.

Leishmaniosis: A kutyákat tesztelni kell Leishmania infantum fertőzésre, IFA teszttel (indirect fluorescent antibody test, IFAT), vagy ELISA-val (enzyme linked immunosorbent assay). A tesztnek negatív eredménnyel kell zárulnia.

Leptospirosis: A kutyákat tesztelni kell Leptospira canicola-ra, “microscopic agglutination test”-et használva.

Negatív eredmény kell (kevesebb, mint 50% agglutination, 1:100-hoz szérumhigításnál)

Azt a kutyát, amely pozitív eredményt kap 1:100-hoz vagy többnél, de negatívat 1:800-hoz, újra kell tesztelni az első tesztet követő minimum 14 nap után. A második tesztnek szintén negatív eredménnyel kell zárulnia 1:800-nál, vagy kevesebbnél.

Azok a kutyák, amik pozitív eredményt kapnak 1:800-nál vagy többnél, nem alkalmasak az importra.

Figyelem! A Leptospira interrogans elleni oltás nem javasolt, mert a vakcina hatással lehet a teszteredményekre, és azt eredményezheti, hogy az állat nem felel meg az importkövetelményeknek

13. lépés – kutyák és macskák akik Malayziában készülnek fel az exportra

14. lépés – azokra a kutyákra vonatkozik, akik valaha már jártak Afrikában (babéziózis)

15. lépés: külső és belső paraziták elleni kezelés

Mikor? – az exportot megelőző 4 napon belül. Történhet egyidőben a Veterinary Certificate A kitöltésével.

Belső paraziták: hengeresférgek, szalagféreg, kampósféreg, mindenféle féreg ellen kell kezelni a kutyákat és macskákat is, például Drontal-lal.

Külső paraziták: kutyákat és macskákat is kell kullancs- ill. bolhaírtóval kezelni. Olyan kezelés kell, ami a kullancsokat direkt kontaktus útján öli meg. A szájon át adagolt szerek, injekciók és a vegyszerezett nyakörvek nem elfogadhatóak, sem azok a termékek, amelyek csak azután ölik meg a kullancsot, hogy az már megharapta az állatot. A fürdetés és öblítés, valamint a “spot on” (a tarkóra csöppentős) termékek elfogadottak.

Kutyák: a 12. lépés alapján már meg kellett kezdened a külső paraziták elleni kezelést. A kutyákat újra kel kezelni külső paraziták ellen az exportot megelőző 4 napon belül.

A termék nevét, az aktív hatóanyagait, a dózis mértékét és a kezelés dátumait fel kell tüntetni a Veterinary Certificate A-n.

16. lépés: a Veterinary Certificate A kitöltése, valamint az export előtti átvizsgálás

Mikor? – az exportot megelőző 4 napon belül

A veterinary certificate A és B dokumentumokat az AQIS import engedélye tartalmazza. A dokumentumokat célszerű jó előre alaposan áttanulmányozni.

A veterinary certificate A-t a kutya kezelőorvosa (sima államilag elismert állatorvos) tölti ki, vagy hatósági állatorvos.

A vizsgálatra magát az állatot és minden dokumentációját (pl. oltási könyv, laboreredmények) vinni kell. Az állaton nem mutatkozhatnak fertőzés vagy járványos betegségek jelei.

Egy átfogó vizsgálatra van szükség a külső paraziták ill. a kutya általános egészségi állapotának felmérése céljából. A kutya minden testrészét, a hajlatokat, belső combot, füleket is kitüntetett figyelemmel kell átvizsgálni. Az állatnak egészségesnek, fittnek kell lennie, hogy bírja a hosszú utazást és a karanténidőt.

Ha az orvos hibát ejt a veterinary certificate A-n, nem használhat korrektor folyadékot. Látni kell az eredeti (hibás) írást, és mellette a javítást, valamint minden korrigálást szignóznia kell a hatósági állatorvosnak.

Az AQIS import engedélye nem módosítható.

17. lépés: mikrochip leolvasása, a Veterinary Certificate B kitöltése, az állat beplombálása a szállítódobozba

Mikor? a “Veterinary Certificate A” kitöltése után, általában az indulás napján

A “Veterinary Certificate B”-t hatósági állatorvosnak kell kitöltenie. A következő dokumentumokat kell bemutatni a hatósági állatorvosnak, hogy aláírja és lepecsételje (jóváhagyja), majd ezek az állattal együtt fognak utazni Ausztráliába.

  • az AQIS import engedélyének eredeti példánya vagy másolata
  • a kitöltött “Veterinary Certificate A”
  • általános oltási bizonyítványok
  • veszettség oltás bizonyítvány
  • RNATT laboratórium eredmény
  • (csak kutyák esetében:) brucellosis, ehrlichiosis, leishmania és Leptospirosis laboratórium eredmények angol nyelven

Lehet másolatokat használni, azonban az összes dokumentációnak, ami Ausztráliába érkezik az állattal, eredeti aláírásokkal és pecsétekkel kell rendelkeznie.

Egy hatósági állatorvosnak le kell olvasnia az állat microchipjét és egyeztetnie a számot az AQIS import engedélyén, valamint az összes egyéb dokumentumon szereplővel. Amennyiben a microchip szám megegyezik, a hatósági állatorvosnak fel kell jegyeznie a számot a “Veterinary Certificate B”-n.

Ha a microchip szám nem egyezik az AQIS import engedélyén szereplővel és/vagy a többi dokumentáción lévővel, VAGY a microchip hiányzik és nem leolvasható, az állat alkalmatlan az importra!

A hatósági állatorvosnak fel kell jegyeznie a plomba azonosító számát a “Veterinary Certificate B”-re, és leplombálni a szállítóketrecet (benne a kutyával ugye). Meg kell győződni róla, hogy az állat felkészült az utazásra, mielőtt a ketrecet leplombálják. Ha egyszer már le lett plombálva a ketrec, az állat onnan már semmilyen indokkal, semmilyen körülmények között ki nem jöhet.

Javasolt egy vizesedényt a ketrec belsejére erősíteni, kívülre pedig egy tölcsért applikálni, amiből egy cső vezet a vizesedénybe, így anélkül is pótolni lehet a kutya vizét, hogy ki kellene nyitni a ketrecet. Javasolt a kutya alá tenni valami nedvszívó almozást (ami az Ausztráliába történő érkezéskor megsemmisítésre kerülhet). A ketrecet javasolt kitáblázni: “Live Animal” (élő állat)

18. lépés – az állat becsekkolása a légitársaságnál

A legtöbb esetben az állatot nem az utas terminálnál kell becsekkolni, hanem a szállítmányoknál.

Az AQIS import engedélynek (mely tartalmazza a Veterinary Certificate A és B-t is) a vérteszt eredményeknek, az oltási papíroknak és minden más ide vonatkozó dokumentumnak az állattal kell utaznia Ausztráliába. Ezek a dokumentumok lehetnek eredetiek vagy akár másolatok is, de mindenképp eredeti aláírás és pecsét kell rájuk az exportáló ország egy hatósági állatorvosától.

Az AQIS javasolja, hogy csinálj egy másolatot minden dokumentumról, és legyen Nálad.

Amennyiben olyan nagyon kivételes körülmény adódik, ami miatt az állat ketrecét ki kell nyitni az utazás vagy az átszállás alatt, utána újra le kell plombálni és az AQIS-nak egy igazolást kell benyújtani (amit egy hatósági állatorvos, reptéri hatóság, vagy a gép kapitánya tölt ki), részletezve a körülményeket. Az erre az esetre vonatkozó instrukciókat a kutyaketrec oldalához javasolt csatolni még indulás előtt, az exportáló ország repterén.

Megérkezés Ausztráliába

Megérkezéskor az állatokat a reptérről az AQIS emberei gyűjtik be, és közvetlenül a karanténállomásra szállítják őket. A reptéren az állat a gazdájával nem találkozhat, a látogatás nem engedélyezett. Az AQIS biztosítja az elhelyezést, a fekhelyet, az ételt, a vizet és a gondoskodást az állat részére. Mindezek költségét az importőr állja, és még az állat szabadulása előtt be kell fizetnie. Amennyiben az állat orvosi ellátást igényel, az AQIS értesíti az importőrt és megszervezi a magán-állatorvosi ellátást az importőr költségére. A magán állatorvos közvetlenül az importőrnek fog számlázni. Itt a vége, fuss el véle! :o)

A többi már azokra a kutyákra és macskákra vonatkozik, akik elhagyták Ausztráliát, és 6 hónapnál kevesebb idő elteltével visszatérnének. Plusz felsorolja az AQIS által elfogadott országokat.

Végül írok még a karanténköltségekről is, a jelenlegi díjszabás itt található.

  • belépés a karanténba (minden állat esetében felszámítják) – $15
  • állatorvosi vizsgálat – khmm, az ár 15 percenként értendő, de azt mondják, általában elég egy fél óra – $40 (azaz min. $80)
  • papírmunka – szintén minden állat esetében. – $40. Ha további információk szükségesek a dokumentumok feldolgozásához, akkor 15 percenként további $40
  • macska szállása, naponta, első macskára: $29
  • további macska (ugyanattól az importőrtől és exportőrtől, közös cellába az első macskával): $23
  • kutya szállása, naponta, első kutyára: $39
  • további kutya (ugyanattól az importőrtől és exportőrtől, közös cellába az első kutyával): $33
  • bármilyen felmerülő állatorvosi költség – határ a csillagos ég
  • raktározás (ha az állatot nem viszik el a karantén lejártával) – normál karanténköltségek

Ha valakinek valami nem tiszta, inkább nézze meg az angol nyelvű anyagot. A doksi fordításáért felelősséget nem vállalok – ahogy olvastam az eredetit, rögtön írtam ide magyarul, és még egyszer tuti nem futok át rajta, hogy nem néztem-e félre valamit. :o)

Nehezítésképp a mi esetünkben a 2 kutya kiszállítását 2 különböző országból kísérlem meg összehangolni. Mielőtt kijöttünk, Arwennek Csehországban találtam biztonságos, tökéletes ideiglenes családot, Barkának pedig Magyarországon (sőt, ő a házat sem hagyta el, hiszen rá barátaink, házunk új tulajdonosai vigyáznak)

Júniusban (mindössze 1 nap különbséggel) megvolt mindkét kutyánál a vérvétel a titervizsgálathoz. Kb. 3 hét múlva kaptuk meg az angol nyelvű, hivatalos laboreredményeket, miszerint a kutyáink védettek a veszettség ellen, az érték mindkét kutyánál megfelelő (0.5 IU/ml fölött kell lennie, Barkáé 7.8 volt, Arwenére a cseh labor meg nem is írt konkrét értéket, csak azt igazolta, hogy “magasabb, mint 0.5” – az ausztrálok mindkettőt elfogadták!)

Olyan kutyáknál egyébként, akiket évente rendszeresen oltanak veszettség ellen, nem kell azon aggódni, hogy nem lesz megfelelő az eredmény; a védettség megvan.

Az államilag elismert laboreredmény birtokában lehet megkérni az importengedélyt. Ide az ausztrálok betettek egy szerintem halálfölösleges lépést – a laboreredménnyel még külön el kell menni egy hatósági állatorvoshoz (fontos ám, hogy hatósági legyen!), aki semmi mást nem csinál, mint leírja egy külön nyomtatványra is azt, ami a laboreredményen már mind rajta van. Ez a “RNATT declaration”. Ezt, és a laboreredményt kell majd csatolni az importengedély-kérelemhez, meg azt a nyilatkozatot (Private Veterinary Attendance and Treatment Declaration), amiben megbízom a karanténosokat, hogy állatorvost intézzenek és mindent én állok.

Amennyiben mondjuk 2 kutyánk van, és ugyanaz az importőr és az exportőr is, elég 1 import engedélyt kérni, és azon belül 2db, a kutyára vonatkozó adatlapot kitölteni. Kérdezik azt is, hogy egy cellába kéred-e őket (csak azonos fajoknál lehetséges, a kutyádat a cicáddal nem fogják közös cellába zárni). Amennyiben közös szálláshelyet (shared accommodation) kértél nekik, fontos, hogy egy napon érkezzenek. Min. 30 napot kell ugyanis együtt tölteniük a szabály szerint, szóval ha az egyik állat korábban érkezik a másiknál mondjuk 2 héttel, akkor ennyivel több időt fog eltölteni a karanténban; hiába jár le korábban az ideje, nem jöhet ki hamarabb a másiknál.

Mivel nekem 2 különböző országból jönnek, két külön import engedélyt kellett rájuk kérnem (magasabb összegért természetesen, mintha egy pályázat alatt futottak volna), és megosztott szállást sem kérhetek, mivel más országból, más exportőröktől jönnek. De nem is kértem volna, minimálisan olcsóbb csak, ha közös cellát kérek, és ugye korántsem biztos, hogy mindkét kutya minden eredménye tökéletes lenne és így tudnának ugyanazon a napon repülni.

Gond volt még, hogy az import kérelmen a microchip számon kívül meg kell adni a microchip gyártóját, típusát is – amiről nekem persze fogalmam sincs. 5 éve lettek a kutyák bechippezve, 15 számjegyű Európai szabványnak megfelelő chippel, és a neten rákeresve a microchip számokra, nem csak a magyar adatbázisban, de az európaiban is szerepelnek (microchip szám, név, fajta) A PetVetData-nak, ami a Magyar Állatorvosi Kamara állatnyilvántartó rendszere, írtam egy udvarias emailt, amiben vázoltam a helyzetet, és kérdeztem tőlük, hogy tudnám kideríteni a chip típusát. Ez vagy másfél hónapja volt, válasz persze azóta sem érkezett, mire is számítottam? Úgyhogy az import kérelmen a típusnál bejelöltem az “other ISO compatible” pontot, majd részleteztem, hogy a gyártóról ugyan fogalmam sincs, de 15 számjegyű EU szabvány chipek vannak csak forgalomban Mo-n, és eddig egyik Európai országban sem volt gond az állat microchipes beazonosítása. Elfogadták.

Az internetes felületen töltöttem ki az import engedély kérelmet (mert így kevésbé volt drága). A csatolmányokat viszont nem engedte feltölteni, tárhelyproblémákra hivatkozva. És ilyenkor persze visszadob az egésznek az elejére, írogathatod be elölről az összes adatot… Háromszor kicsinyítettem a doksikat, hátha az a baja, de sehogysem engedte. A végére már kezdtem elveszíteni a türelmemet. Emailben pályázni nem mertem, mert az ugye még drágább, úgyhogy dobtam nekik egy emailt, hogy nem megy a rendszerük, mi legyen. Szinte azonnal vissza is jött a válasz, amiben elnézést kértek a kapacitásproblémáik miatt, és megengedték, hogy a csatolmányokat emailben küldjem el. Elküldtem.

5 munkanapot kérnek a válaszra, de a 3. munkanap már válaszoltak is mindkét kérelmemre. Barkára megadták rögtön, de Arwennél kifogásolták, hogy a halálfölösleges RNATT declaration-t szerintük nem hatósági állatorvos pecsételte le Csehországban, úgyhogy kellett találni egy hatóságit és kitölteni egy új nyilatkozatot. Ezek után rögtön megadták.

Közben már elkezdtem körbenézni szállítmányozók terén is. Nagyon fontos az alapos tájékozódás, mert döbbenetes árkülönbségek vannak, hihetetlen lehúzások!

Több szállítmányozótól is kértem árajánlatot, összesen 4 országból, amiket most nem részleteznék, csak néhányat említek meg. Volt olyan szállítmányozó, aki nyilvánvalóan nem ismerte az ausztrál kiviteli szabályokat, különben nem hívta volna fel a figyelmem, hogy “érvényes állatútlevél szükséges majd az utazáshoz!” (hehh, ha csak ennyi kellene…), valamint a 3 nap tranzitidő, amit adtak, messze kimeríti az állatkínzás fogalmát, mivel a kutyának leplombált ketrecben kell utaznia, ahonnan az utazás végéig semmilyen körülmények között nem jöhet ki (1milla/kutya volt az ajánlat egyébként)

Magyarországon az Airmaxcargo adott viszonylag elfogadható ajánlatot (a 700ezer Ft/kutya ajánlatnak sajna örülni kell), és Magyarországról kaptam az összes árajánlat közül a legdrágábbat is: 5400 euro/kutya (ötezernégyszáz euro!!!). A kecsegtető ajánlatot adó MoveOneRelo bizonyára hiszi is, hogy ez az összeg teljesen reális és normális egyetlen, mindössze 23 kg-os kutya kihozatalára. Ausztriában az AnimalsFirst-nél Thomas-szal váltottam pár levelet; a fickó teljesen képben volt az ausztrál szabályokat illetően, már csak az árajánlatával volt gondom (4405 euro/kutya). Ebben persze benne van mindenféle kezelési költség, a hatósági állatorvos papírkitöltögetése, a ketrec leplombálásának költségei, maga a ketrec is.

A legfontosabb szerintem, hogy a választott szállítmányozó kooperatív legyen, valamint tisztában kell lennie az ausztrál előírásokkal és az exportot megelőző teendőkkel, követelményekkel. Bármilyen kis hiba, mulasztás is végzetes lehet, és a kutyát visszafordítják. Akinél nem érzem, hogy ott van a témában, az tök mindegy, milyen ajánlatot ad, nem bízom rá a kutyáimat.

Végül egyébként Prágából, az ATS-től kaptam a legjobb árajánlatot (1000 euro…, a Corean Airlines gépével), messze veri a többiekét. Bár rendszeresen szállítanak állatokat mindenfelé a világon, Ausztráliába ez lenne az első, állításuk szerint eddig még nem találkoztak olyannal, akinek volt mersze és kitartása végigcsinálni az ausztrál követelményeket.

A srác udvarias, mindig gyorsan, pontosan és időt nem sajnálva válaszol, valamint tökéletes az angolja is, úgyhogy mellette döntöttem. Plusz ha valamit esetleg elnézett, és a végén duplaannyiba kerülne a szállítás, mint amit az eredeti árajánlatban megadott, még akkor is bőven a többi ajánlaton belül vagyok.

Igenám, de az egyik kutya Magyarországon él. Direkt megkérdeztem a külföldi szállítmányozókat, hogy egészen biztosan nem gond-e, ha az utolsó állatorvosi dokumentumot (Veterinary Certificate B) más ország állatorvosa tölti ki (ilyenkor plombálják le a ketrecet is ugye, és a plomba számát rá kell írni a dokumentumra.) Egyértelműen azt mondták, hogy NEM gond, nyugodtan indíthatom a kutyát Bécsből, vagy Frankfurtból, vagy bármilyen EU országból, mivel ezek az országok ugyanolyan besorolásban vannak az ausztrálok szerint karanténilag, egyik sem veszélyesebb a másiknál, pont ugyanazok a szabályok érvényesek rájuk. Azt mondták, már többszázszor küldtek kutyát más országokból Au-ba, és higgyem el, hogy ennek ez a menete, nem lesz semmi gond.

Számomra is logikusnak tűnik egyébként: ugyan miért ne indíthatnám a kutyámat Bécsből, vagy Prágából? Nincsenek is országhatárok; ez csak egy apró technikai részlet, hogy a repülő a végén melyik városból száll fel. Na de mivel alapos vagyok, és elég nagy a tét, biztos ami biztos alapon rákérdeztem inkább az AQIS-nál is, hogy ugye akkor nem gond, ha a magyarországi kutyám Prágából indulna. Legnagyobb meglepetésemre a következő választ kaptam, ami úgy ahogy van, bullshit, pláne mivel én magam is ismerek több embert, aki Bécsből indította a kutyát Sydney-be és nem kellett hozzá külön pénzért külön nyomtatványokat kitölteni.

Dear Agnes

Thank you for your email.

First, you will need to verify that the official veterinarian in the Czech Republic is prepared to sign the Veterinary Certificate B for ‘Barka’, based on the results of the tests that were carried out in a laboratory outside the Czech Republic.

Then you will need to apply for an amendment to the IP09013204, in which the exporting country is Hungary. For this, you will need to complete the attached form and send it to AQIS with a payment of 150AUD. When AQIS receives the completed form with the scheduled fee, AQIS will amend the import permit. (Please note the amended import permit will have a different number).

As you are aware, if you send it from the Czech Republic “Barka’ will not meet the “Residency requirement” as per the import permit conditions. AQIS would consider issuing a ‘Certificate of Equivalence’ (C of E) to cover the residency requirement, however, you will need to apply for a C of E and a payment of 80AUD is applicable. A blank form is attached.

Hope this information is useful.

Kind regards

A bürokrácia iskolapéldája. Azért elismerésem: nem lehetett könnyű ennyire gyenge, erőltetett indokot találni arra, hogy még jobban lehúzhassanak. Ez azért már nekem is sok: ugyan miért ne tudna a cseh állatorvos véleményt alkotni a Magyarországon készült, hivatalos és angol nyelvű laboreredményekről? Amik ráadásul a betegségek latin nevét, meg a véreredményt tartalmazzák, számokkal. A cseh hatósági állatorvosnak annyi lesz a dolga, hogy leplombálja a ketrecet, leírja a plomba számát, meg láttamozza az (angol nyelvű!), már kitöltött export dokumentumokat, hogy az állat egészséges és felkészült az utazásra.

De nem, kérjek módosítást, aztán majd 150 dollárért elbírálják, meg még egy C of E dokumentumot is rámvágnak 80 dollárért, csak mert a magyar kutyám Prágából indulna. Röhej!

Hát itt tartok most, kénytelen leszek új import engedélyt kérni Barkára. Aztán ha megvan az új import engedély, akkor tudom majd befoglalni a szállásukat. Aztán jön a többi teendő persze…