Apollo Bay – Melbourne

2001.02.28.

Ébredés után átmentünk az információs központba, ahol szívesen segítettek nekünk szállást foglalni Melbourne-be előre. Utána összepakoltunk és mentünk tovább a Great Ocean Roadon, ami végig a part mentén megy. Így alkalmunk volt ismét szörfösöket látni, amint éppen küzdöttek a nagy hullámok ellen. Itt is voltak szép sziklák a vízben, szóval szerintem a 12 apostol ügyet csak a turisták kedvéért túlozták el, hiszen ezen az úton több jó szikla is volt, sőt meg merem mondani, hogy némelyik szebb is volt, mint a 12 apostol.

Lett még egy rendőrségi incidensünk. 60 helyett 70-el mentünk, de egy figyelmeztetéssel elengedett minket.
Aztán összeakadtunk egy nagy kenguruval is, aki így napközben arra gondolt, hogy kiül az út közepére, és akkor ott jó neki. Alig akart elmenni onnan, úgy kellett ledudálni az útról.

Megérkeztünk Melbourne-be, a szállást is megleltük viszonylag könnyen. Ott derült ki, hogy szerencsénk volt, hogy foglaltunk előre szállást, mert másnap az Ausztrál Forma 1 Nagydíj kezdődött és a város teljesen tele volt emberekkel. Igaz, csak erre az estére volt nekünk is szabad szoba. Itt eldöntöttük, hogy akkor nem érdemes maradni, mert sehol nem volt szállás másnapra, még a hostelokban sem, így menni kell tovább. Tasmania lett volna a cél, de láttuk eddigi tévézéseink során, hogy ott most egyfolytában esik és 20 fok körüli a hőmérséklet. Ezt ennek tudatában leszavaztuk és eldöntöttük, hogy visszamegyünk Byron Bay-re, mégpedig úgy, hogy elrepülünk Brisbane-be és onnan kocsival le Byron-ig.

Visszavittük a kocsit és a mellettük lévő Ansett kirendeltségben lefoglaltuk a jegyeket másnapra. Utána gyalogosan felfedeztük a várost. Megnéztük a St. Paul`s Katedral-t, a Victoria parkot, a Kultur Centert és sétáló utcát, amit hatalmas nagy bevásárlóházak szegélyeztek. A hotel portása felhívta a figyelmünket arra, hogy nem messze van egy jó magyar étterem is, ha vágyunk már hazai ízekre is, de mi nem kerestük fel ezt. Az utcán voltak utcai zenészek, bádog szobrok, kutya és emberi alakban, egy csepp kinézetű fal, amin folyt le a víz, egy híd melyet marokkó pálcikák szegélyeztek, és egy több színben játszó torony is, ami a kulturcenter teteje volt. A folyóban, ami a várost kettészeli kenusok edzettek és versenyeztek, a partján az egyik oldalon végig vendéglők voltak, a másik oldalon a pályaudvar, egyetem és egyéb épület. Melbourne-nek egészen európai a hangulata, bizonyára a régi stílusban épített házak miatt van. A folyót több híd is keresztezi, van egy, amelyen csak a gyalogosok közlekedhetnek, és ennek egész érdekes alakja van.
Este, sötétedés után ugyanezeket a helyeket jártuk végig, és készítettünk sok szép képet. Betértünk egy szűk kis utcácskába is, ahol végig gyertyafényes teraszos vendéglők voltak. Egészen hangulatos volt.

Byron Bay ismét

2001.03.01

Reggel felvettük a jegyeinket és indultunk a reptérre, mivel 11-kor szállt fel a gépünk Brisbane felé. A repülés alatt láttuk, hogy az idő nem biztos, hogy jó lesz, mivel egész nagy összefüggő felhősáv takarta azt a térséget. Szerencsére mikor megérkeztünk Brisbane-be jó idő volt, és reménykedtünk, hogy ez így is marad néhány napig. Béreltünk megint kocsit és elindultunk Byron Bay felé ismét. :) A Brisbane-ből kivezető autópálya díjas volt, de egyszerűen megoldották dolgot, mivel egy kosárba kellett beledobni az aprót, így nem kellett megállni a kocsival, csak lassítani egy kicsit.

Útközben több helyen is építették az autópályát, de ez annyira nem akadályozta a forgalmat, igaz nem is volt nagy. Több helyen is kerítéssel védték az utakat, hogy a kenguruk és a wombatok ne száguldozzanak át rajta, mert az végzetes is lehet. Ennek ellenére volt pár őrült kenguru, akinek sikerül átugornia valahogy a kerítést, igaz, ennek sajnos nem sokáig örülhetett. A táj még mindig csodás volt, szép eukaliptuszerdőkkel szegélyezett utak voltak.

Megérkeztünk Byron Bay-be ismét, és ennek nagyon örültünk, mert jó volt az idő. Gyorsan leltünk is egy szállást, közvetlen a tengerparton egy apartmanházban. Megint volt egy egész lakásunk, az idő is jó volt, tenger is volt, mi kellhet még? :) Elmentünk bevásárolni, vettünk sok-sok gyümölcsöt, midenfélét. Utána elmentünk vacsizni, ettünk bug-ot, ami olyasmi, mint a homár, csak érdekesebb az alakja, és az íze sem annyira jó. Installtam egy gyümölcssalit otthon, volt benne alma, kiwi, barack, paw-paw és narancs. Finomra sikerült. Kimaradt belőle a rambután, így azt magában kóstoltuk meg.
Este volt egy kis nyári zápor, de az időt nem hűtötte le.

Byron Bay

2001.03.02

Alvás végre addig volt, ameddig bírtuk, igaz apuék szorgosak voltak és elmentek napfelkeltét fényképezni.
Reggeli után beacheltünk egy nagyot, aztán kitaláltuk, hogy itt az ideje megismerkedni a szörffel is. Apuval elindultunk megkeresni a kölcsönzőt és némi kérdezősködés után meg is leltük a boltot. Oda gyorsan eltrappoltunk, csak úgy byronbay-esen, mezítláb :), ami izig volt, mert már így reggel is jó meleg volt az aszfalt. Béreltünk gyorsan 3 bodydesk-et, ami olyan mint a szörfdeszka, csak pehelyből készül és hasalni kell rajta, nem állni. El is szórakoztunk rajta egy jó kis időt, élveztük, ahogy sikerült meghasalni a nagy hullámokat és a parta kiszáguldani vele. A hasunk kidörzsölődött a homoktól és sótól, világossá vált, hogy miért szokás szörfös ruhát hordani. A naptejet is elfelejtettük felkenni, annyira elmerültünk a mókában, így egyenes következmény volt, hogy leégtünk szépen. A deszkákat sajnos vissza kellett vinni egy idő után, de a beachelés nem maradt abba, hiszen klassz hullámok voltak.

Életemben először végre sikerült áfonyát ennem, amire már annyira vágytam. Nagyon fini kis gyümölcs. Este a család főzött, így megspóroltunk egy éttermet.
Tusolás után derült ki igazán, hogy mennyire égtünk le, hát nagyon. Rettentően. Vettünk gyorsan pár hűsítő gélt, mivel nekünk csak fújós égés utáni kenőcsünk volt, az meg nem volt jó arcra.

Byron Bay még mindig

2001.03.03.

Hólyagos arccal és karokkal ébredtem, ami rettentően rossz látvány és fáj is egy kicsit. Nagyon elszontyolodtam, hiszen ilyet még nem éltem át. Kivertem a hisztit is miatta, bár ezért csak én vagyok a felelős, hogy leégtem. Tanultam belőle. A hasam is tiszta sebes lett a szörfözéstől, de ez nem fájt, csak nem volt szép látvány. Egyszóval kellemes volt reggel tükörbe nézni. :)
Az eső esett, egész nap, de nem volt hideg, sőt egészen kellemes volt így az idő. Aludni is lehetett szépen, mert a meleg nem űzött ki minket a szobából. A csapat kettévált, apuék mentek felfedezni a Gold Coast-ot, a Surfers Paradise-t és a Warner Bros Movie World-öt, mi pedig maradtunk otthon.

Kimostunk, sétáltunk, nézelődtünk, saliztunk és elvoltunk.
Este „olasz” étterem, de az inkább konzervkaja volt, és pocsék ízű…

Byron Bay forever

2001.03.04.

A házinénink felhívta figyelmet arra, hogy itt a városban vasárnaponként nagy piac van, amire érdemes kimenni. Megfogadtuk a tanácsát. Parkolót nehezen leltünk, de azért sikerült. A piac egy nagy réten volt, szép standok voltak felhúzva. Volt mindenféle áru. Ruha, gyümölcs, használati tárgy, dísztárgy és egyéb bazár. Voltak zenészek és mutatványosok is. Sőt volt masszírozó sátor is, meg helyben facsart gyümölcslevek, pl cukornádlé, meg minden jó. Nagyon szép volt és igényesen megcsinálva, szép vásári forgatag, meg miden. [Nekem tetszett nagyon a piac, régi stílusban ment az egész, viszont tele fiatalokkal.]

A bazározás után ellátogattunk a Fruit Land-be, ahol traktoros vontatóval vittek minket körbe. Sokféle gyümölcsöt termesztenek itt, amit a kijáratnál lévő árusnál meg is lehet vásárolni. Volt gyümölcsbemutató és kóstoló is. Sok érdekes gyümölcsöt láttunk, volt olyan almaszerűség, aminek sárgadinnye íze van, meg rothadt krumpli kinézetű gyümölcs aminek meg csoki íze van /chocolate fruit/ , meg rágógumi ízű gyümölcs is volt, aminek érdekessége hogy több kilósra is megnőhet. /jack fruit/. Meg volt csónakázás a tóban, kacsa etetés, kisvonatozás a réten, állatsimogatás.
A gyümölcsösnél bevásároltunk, vettünk makadám diót, ami az egyik legkeményebb diófajta, meg chocolate fruitot nyalókának lefagyasztva, meg körte ízű almát. :)

Mikor visszaértünk Byron Bay-re már készülődött egy kisebb vihar. Hatalmas nagy hullámok voltak, meg szörfösök mindenfelé. Mi leültünk nézni őket, és egyszer csak elmosott minket a víz, mert annyira kicsapott a hullám. :)

Byron Bay – Water World

2001.03.05.

Reggel sajnos rossz volt az idő, esett meg fújt a szél erősen. Délben elindultunk a Gold Coast-i Water World-be, ahol volt mindenféle csúszda. Volt ilyen családi 6 személyes csónak, amivel egy nagy csúszdán lehetett lemenni, meg tandemes csúszda is, sötétben és éles kanyarokkal, megtévesztő világító nyilakkal, hason csúszás szőnyegen, fenéken csúszás mindenféle tempóban, hullámmedence, de az olyan volt, hogy kiborult az ember a gumiból, meg fémpályás vízisikló is.
Este nagy vihar volt.

Byron Bay – Sydney

2001.03.06.

Kelés után nekivágtunk az útnak Sydney felé az autópályán. Végig hatalmas eső volt, néha akkora, hogy le kellett húzódni az út szélére, mert nem láttunk semmit. Izgalmas volt.
Beérkeztünk a városba és különös látvány fogadott minket. Úgy tűnt, mintha a Harbour Bridge a város közepére lenne építve csak úgy, mivel a víz nem látszott. Átautóztunk rajta, szép volt a látvány a hídról, bár gyorsan átsuhantunk.

Kimentünk a reptérre leadni a kocsit, aztán vissza a városba egy backpack szálásra. Szép kis koliszerű volt, igaz, amikor odamentünk még csak egy szobát tudtak adni, mert a másik nem volt kitakarítva.
Vacsorára egy közeli étterembe mentünk el, hatalmas giant crab-et enni. Ez olyan kerek rák, ami több kilós is lehet. Az íze finom volt, de izmos dolog feltörni, volt szenvedés vele.
Utána sétáltunk egyet a városban, és a szálláson szobát cseréltünk, mert nem lehetett bezárni az ajtaját belülről.

Sydney, going home

2001.03.07.

Arra keltünk, hogy bontják a közeli utca burkolatát. A csapat megint kettévált, és mindenki ment a maga útjára. Apuék felültek az egyik Explorer buszra és körbejárták a várost és környékét.
Mi pedig kimentünk a Darling Harbour-ba, hogy Béla is láthassa nappal, hiszen mikor először itt jártunk ő nem tudott jönni, mert beteg volt. Megnéztük együtt a Aquariumot, és így másodjára is nagyon jó volt. Vettünk jegyet az Imaxbe, ahol majd a 3D-s T-rexet nézhetjük meg. Utána betértünk egy 4 szintes Dymocks könyvesboltba, ahol jól eltöltöttük az időt, ugyanis rengeteg jó könyv volt itt és vásároltunk is belőle. Az ebédet a Central Plazaban tudtuk le, ahol szintén az alsó szinten lehet étkezni, és mindenféle nép jellegzetes étkeit meg lehet találni. Utána visszamentünk az Imaxhez, hogy megnézzük a filmet, ami nagyon jó volt. Nem sokan voltunk, így simán sikerült középre ülni. A látvány fantasztikus volt és élethű. Utána volt egy kis szédülés, meg rosszullét a szemüveg és a látvány miatt.

Este együtt elmentünk a német sörözőbe, ahol kiderült, hogy van egy magyar származású pincér is. Aztán összepakoltunk és elbúcsúztunk Ausztráliától.

Utazás haza

2001.03.08.

Reggel kimentünk a reptérrel, ahol várakoztunk egy kicsit. Aztán cserélgettük a jegyet, hogy egymás mellett ülhessünk végre. Később beszálltunk a gépbe és kiderült, hogy nem egy British gép visz vissza minket, hanem a Quantas egyik gépe. Ezzel csak az volt a baj, hogy közös kivetítője volt, nem úgy mint ideúton. A szervízmegálló Bankokban volt, melynek reptere rettentően zsúfolt, olyan mintha az ember egy szűk utcába kerülne, ahol két oldalt bazárosok vannak, nagy neonreklámokkal.

© 2002 Somlai Krisztina,
Kriszta [kisvasut@mailbox.hu] és Tejfel [tejfel@mailbox.hu] Ausztráliában