Földrajz

A Föld boldogabbik felén

A Nap itt is keleten kél és nyugaton nyugszik, de északon delel. Az évszakok az északi félgömb évszakaival ellentétesen vannak. December, január és február a nyár. Karácsonykor tikkasztó hőség van, az iskolákban nyári szünet, a munkahelyeken a szokásos nyári szabadságolások ideje.

Magyarországtól kb. 16 ezer km távolságra vagyunk. A modern utasszállító gépek óránként 1000 km-t tudnak megtenni erőlködés nélkül, vagyis a teljes repülőút 16 óra. Kicsit persze mindig több, mert valamennyi idő mindig elmegy az üzemanyag-felvétellel vagy az átszállással.

Egy jó távolság-mutató honlap

Ausztrália és Magyarország területe

Ausztráliából 82 Magyarország telne ki. A népesség csak két és félszerese a magyarnak.

Csak a parton élnek emberek

Ausztrália lakosságának 85%-a a part menti 50 km széles sávban él. A lakosság negyede még közelebb: a parti 3 km széles sávban.

Forrás: Department of Environment and Heritage, 2005. Natural Trust. The Journal of the Natural Heritage Trust, No. 22, Summer 2005. Canberra.

Ausztrália lakosságának túlnyomó többsége a tengerparti nagyvárosokban él. A vidék szinte üres. A pontos számokat megtalálhatod az Ausztrál Statisztikai Hivatal honlapján.

Nincsenek falvak!

A mezőgazdaságból élők szétszórt tanyákon élnek. Csak azt termelik, amit eladnak. Ritka, hogy valami más is van a farmon, mint az az egy fajta dolog, amire specializálódtak. Talán csak egy kis konyhakert a friss zöldségeknek.

A kisvárosok éppen úgy néznek ki, mint a nagyvárosok. Lásd Google Maps. A házak mögött nincs baromfiudvar. Magyarországi hasonlattal élve: minden lakópark.

Nincs tehát helye a háztájinak. A legtöbb helyen nem is engedi meg a helyi önkormányzat. Ettől még előfordul. Van egy jó ismerősöm, akinek a szép, sőt előkelő helyen lévő sydney-i háza mögött, egy pici baromfiudvarban van 5-6 tyúk és tojnak is rendesen.

Ausztrália és a világ többi része

Van a weben egy ügyes honlap, ami kijavítja a térképrajzolók hibáját. A földgömb a síkra terítve torz képet ad, a sarkokhoz közeli területek felnagyítódnak, az egyenlítő mentén lévők meg kicsik maradnak. Akkor jó a terület-összehasonlítás, ha ezt a torzítást is figyelembe vesszük. Ez a kis térkép, amit itt látsz ezen az oldalon, ez is torz. Ezen Ausztrália kisebb területű, mint a valóságban. Katt ide:

http://thetruesize.com

Csak írd be a keresőbe, hogy Australia.

Sydney és Budapest összevetése

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Sydneyben 1,44 millió lakás van, ezek 64%-a önálló családi ház, a maradék pedig társasházi lakás vagy láncház. Körúti gangos bérkaszárnyák és panelek nincsenek. A pusztai szemlélő számára Sydney egy gigászi, földszintes kertváros, kb. olyan mint Rákoskert, csak a házak más stílusúak. Ez a “Rákoskert” kb. 40×50 km nagyságú. Egy ingatlanügynökség honlapján azt az adatot találtam, hogy a területe pontosan 1580 négyzetkilométer.

Ebből az egészből csak kb. 4×2 km nagyságú a City. Ez az, amit a képeslapokon láthatsz. A pontos területe 6,2 négyzetkilométer. Ez az összes, aminek európai város kinézete van. Nagy házak, faltól falig aszfaltozott utcák, sok bolt, szórakozóhely, éjszakai élet, nagy forgalom, bár nem olyan nagy, mint Budapesten. Valójában ez sem európaias. A nagy házak ugyanis mind irodák és nem lakóépületek. Egészen új jelenségnek számít, hogy úgynevezett apartman blokkok is épülnek a City-ben és közvetlen környékén. Ezek méregdrága luxuslakások, gyakran szállodai szolgáltatásokkal.

A City kellős közepének számító Centerpoint Tower nevű kilátótoronytól 1,2 km-re Surry Hills vagy Redfern kerületekben már kisvárosi hangulatú csendes utcácskák vannak, réges-régi földszintes, esetleg egyemeletes sorházakkal, a házak előtt kis virágoskertekkel, hátul zárt udvarokkal. Az udvarokban eredetileg mosókonyhák meg szerszámos-bódék álltak, ma garázsok. Kijáratuk a hátsó utcára néz, amit ösvénynek (lane) neveznek. Itt az elkényeztetett macskák a járdán meg a közúton heverésznek, meg lehet őket simogatni.

Ez tehát Ausztrália legnagyobb városa, 4 millió lakossal. Ez a legek legje. A macskasimogatástól félórányi sétára van az állami parlament épülete.

A város szerkezete történelmileg alakult ki, akár csak az európai nagyvárosoké. Van ugye a középkori városmag, az egykori várfal nyomaival, a várfalat követő körkörös utcákkal. Milyen vicces vagyok, mi? Hát persze, ezt minden kivándorló tudja, hogy Ausztráliában az első város – igen, ez Sydney – még alig múlt 200 éves. Na, a középkori városmag után jönni kell egy, a polgárosodás korából származó, mondjuk éppen 200 éves impozáns belvárosnak, nagy palotákkal, széles utakkal, sétányokkal, szobrokkal, szökőkutakkal és konflisokkal. Ez a helyzet Párizsban, Milánóban és persze Budapesten is, tehát ez kell, hogy legyen Sydney-ben is. Sydney azonban makacs egy hely és nem alkalmazkodik az európaiak világképéhez. Sydney 200 évvel ezelőtt egy jelentéktelen kis falu volt a világ végén, egy mindössze néhány ezer főt számláló gyarmat központja. Konflis talán volt egy, de sem körút, sem nagy bérkaszárnyák, sem elegáns paloták nem voltak. A kormányzónak volt egy kőháza, ami már nem is létezik.

A földrajzi és a közigazgatási felosztása is merőben más, mint amihez Európában szoktál. Megpróbálom leírni:

Földrajzilag a beépített területet Sydney Metropolitan Area-nak, röviden Sydney Metro-nak, magyarul nagyvárosi területnek hívjuk. A Sydney nevet hol erre a nagyvárosi területre, hol pedig csak a City-re értjük.

A nagyvárosi területet a jellege, beépítettsége és természetes határai szerint szokás tovább osztani: Inner West, Eastern Suburbs, Southern Beaches, North Shore, Ryde Area, Hills District, stb. Ezek a helyben lakóknak elég jó tájékoztatást adnak arról, hogy miféle környékről is van szó. A budapesti megfelelőjük lehet mondjuk az olyan megnevezés, mint: Dél-Pest vagy Buda.

Létezik egy sokkal finomabb felosztás is. Ezek a suburb-ök (szöbörbök). Valamikor valaki teljesen véletlenszerűen és logikátlanul határokat húzott a térképre és azt mondta, hogy ettől a vonaltól balra Rockdale van, jobbra meg Allawah. Ilyen szöbörbből van vagy 7-800. A szöbörbök túlnyomó többsége családi házas lakóterület, de vannak tiszta ipari negyedek is, mint pl. Silverwater, Alexandria vagy Wetherill Park. A szöbörbök nem rendelkeznek semmiféle közigazgatási önállósággal. Ezek csak helynevek.

A postai címzésben vagy a helyiérdekű vasút megállóin is a szöbörb neve szokott szerepelni és ha megkérdezik tőlünk, hogy hol lakunk, akkor is ezt szoktuk válaszolni. Ha értetlenül néznek vissza, akkor hozzátesszük a nagyobb földrajzi egység nevét, mint pl. South West. Ha messzi vidéken kérdezik, akkor persze Sydney-t mondunk.

A közigazgatási felosztás egészen más dolog. Budapesten megszokhattad, hogy van egy fővárosi közigazgatási egység, amit kerületekre osztanak. A fővárosnak valami hatalma is van a kerületek fölött, ha nem tévedek.

Itt nem így van. A területet egyszerűen felsakktáblázták és az egyes négyzetek közepén valakit megválasztottak tanácsnak. A tanácsoknak valami fajta rangsoruk lehet, mert vannak olyanok, amik csak megyék (shire), aztán olyanok, amik municipialitások (municipiality) és olyanok is, amik nagyvárosiak (city). Ezek a területi egységek nincsenek alá- vagy fölérendelt viszonyban egymással. Nincs egy Sydney-i Nagyvárosi Tanács, ami alá oda lenne rendelve pl. a Dél-Sydney-i Városi Tanács. Van 39 egymástól teljesen független tanács Sydney Metro egész területén. Eddig úgy-ahogy hasonló lenne a dolog Budapest kerületi felosztásához. De mégse, a szélre eső tanácsok területei ugyanis messze túlnyúlnak a beépített vidék határán is. Nem csak egy kicsit, hanem nagyon. Budapesten ez nincs így, a budapesti kerületek azok tényleg budapestiek, nem tartozik hozzájuk pl. az egész Budai-hegység.

Durván ezek a tanácsok felelnek meg tehát a budapesti kerületeknek, mert egynek-egynek a területén kb. ugyanannyi ember él ott is és itt is. Földrajzilag viszont nem városi kerületek, mert nem csak városi részek tartoznak alájuk, hanem minden, ami útba esik. További különbség, hogy Budapesten a VIII. kerületben lakók úgy azonosítják magukat, hogy a VIII. kerületiek. Használják is magánbeszélgetésben ugyan úgy, mint a postai címzésekben. Sydney-ben ez nem szokás.

Jómagam a Liverpooli Nagyvárosi Tanács (Liverpool City Council) területén lakom. Ehhez a tanácshoz mindenféle lakó- és ipari területek, egy forgalmas alközpont, jókora mezőgazdasági vidékek és közönséges bozótok is tartoznak.

Ha tovább nyomozzuk a dolgot, akkor titokzatos feliratokkal találkozhatunk régi trafóházakon meg egyéb infrastrukturális létesítményeken: S.C.C. vagy Sydney C. C. Ez azt jelenti, hogy Sydney County Council, vagyis Sydney grófság tanácsa. Ez valami régi közigazgatási felosztás. Annyira azonban nem régi, hogy itteni életem kezdetén ne fizethettem volna a villanyszámlámat egy Sydney C. C. Electricity nevű vállalatnak.

A telekkönyvekben ma is használatosak ezek a régi megnevezések. Ezt a cikket például Cumberland grófságból, Holsworthy községből írom.

László írta Sydney belső nyugati kerületeiből:

Sydney reptere a belvárostól kb. 10 km-re, déli irányban van. A repülők odáig a város fölött érnek el. Bizonyos városrészekben, bizonyos napszakokban a fejed fölött pár száz méterre repülnek a nagy Boeing-ok. A Sydney-i Egyetem miatt nem akarok  túl messzire elmenni, nos, ez éppen a légi útvonal alá esik. Általában az Inner West városrészei érintettek az ügyben. Az egyik kollégám Petershamben lakik, néha oda megyünk BBQ-ra. Kint ülünk a kertecskében, s olyan 10-15 percenként elzúg egy Boeing (vasárnap délután), de úgy, hogy a saját szavad nem hallod pár másodpercig. Meg lehet szokni, mindent meg lehet szokni, de kezdetben azért nehéz is lehet. Meg lehet messzebbre költözni.
László azóta messzebb költözött.

Jó ausztrál térképek a weben

Nemzeti parkok és természetvédelmi területek