Életszínvonal

Ausztráliában nem egyszerűen azért jobb az élet, mert nagyobb az egy főre eső nemzeti jövedelem – bár ennek is kétségkívül jelentős a szerepe – hanem azért, mert ez egyike a világ legfejlettebb polgári társadalmainak, méghozzá egy történelmileg és földrajzilag is kivételesen kedvező környezetben. Ez egy ‘szerencsés ország’, ahogy Ausztráliában nevezik. Ezt a környezetet, ezt a fejlettséget nem tudod magaddal vinni, ha innen visszafordulsz.

Az életszínvonalnak vannak olyan összetevői, amire talán még nem is gondoltál. Hát akkor figyelj!

Orsi írta:

Szóval, a hazai hosszú tél után már alig vártam, hogy egy kicsit süttessük magunkat, de nem is a nap volt a legjobb hatással a bőrünkre, hanem a párás levegő, de legfőkepp a víz. Itt most a csapvízre gondolok . . . fura, de valahogy sokkal lágyabb a csapvíz.
Ismerve magam és azt, hogy mennyire ki tud száradni a bőröm, rendesen felfegyverkeztem krémekkel, testápolóval . Még csak néhány napja voltunk Sydney-ben, amikor észrevettem, hogy egyáltalan nem száraz a bőröm, sőt a testápolót sem szívta be. A hajammal ugyanez volt a helyzet, sokkal selymesebb és fényesebb lett. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyit számít az éghajlat és pláne a víz minősége.

Géza, Perth 2006 január

El vagyunk ájulva. Hihetetlen a város. Az egész sokkal-sokkal jobb, mint amire számítottunk.

Zoli, Gold Coast 2006 január

Kicsit ledöbbentem, amikor kiléptem a reptérről: megcsapott a párás 26 fok este 9-kor.
Csak ámultam, bámultam. Kicsit olyan, mintha a Paradicsomba kerültem volna. Rendezett, tiszta utcák, takaros házak, csodálatos növények: pálmák, eukaliptuszok, hibiszkusz, na és a madarak. Nem tudom, mikorra szokom majd meg, hogy itt teljesen hétköznapi látvány, hogy papagájok ülnek a lámpatestek és a fák tetején rikácsolva.

Eszti, Melbourne 2005 november

Lassacskán egy hete, hogy megérkeztem. Csupa pozitív változást vélek felfedezni magamon:) Több üzletben, piacon, postán stb. voltunk, és a legfeltűnőbb különbség az Magyarországhoz képest, hogy mindenkinek széles mosoly van az arcán és az utcán szembejövő is megkérdezi “How are ya?” Kezdem megszokni, hogy én is igy tegyek
A múltkor kávékóstoló volt egy élelmiszer-áruházban, s kb. 10 percet beszélgettem azzal, aki kóstoltatott, s ő közben kérdezte, hogy csináljon-e nekem még egy kávét. Otthon ez úgy zajlott volna le, hogy odamegyek, elveszem a kávét, megiszom, közben egy szót nem szólok, s ha vissza akartam volna menni még egyért, akkor nagyon szúrós szemmel néztek volna rám.
Sokkal mosolygósabb lettem ezáltal én is. Egyszerűen érdekelnek az emberek és kedvem van leállni beszélgetni velük. Ezen kívül pedig, ami nekem magamon a legszembetűnőbb változás: otthon csupa depressziós zenét szerettem hallgatni, Real Playeren is depresszió es melankólia kategóriákat csinaltam csak, miután összeomlott a gépem és újrainstalláltunk mindent, most meg kedvem nincs ilyenekhez, csak gyors zenére vágyom. Könyvekből is inkább a komorakat szerettem, néhányat hoztam is belőlük, de ezeket sincs kedvem kézbevenni. Most először fordul velem elő, hogy amikor azt mondom, ennél szebb már nem is lehetne az élet, akkor úgy is gondolom.

Ági csak egy hete van Ausztráliában, Brisbane 2008

El vagyunk maradva az élménybeszámolókkal, igazából minden nap kellene írnom, annyi minden történik velünk és olyan csodálatos helyeken járunk. Szerintem még 20 év múlva is lesz itt számunkra bőven elég felfedezni való. Egyik ámulatból esünk a másikba; egyrészt a fantasztikus környezet, másrészt az itteni emberek nyugalma, kedvessége, segítőkészsége, életkedve miatt.
Az idő is szuper, olyan 28 fok körüli, napsütéses, némi széllel.

Hihetetlen, hogy az utakon, autópályán akadálytalanul lehet haladni, mert mindenki egyenletes tempóval megy, senki nem szuttyog valamelyik sávban és gyorshajtók sincsenek (és idegbeteg, agresszív sofőrök sem).
A zebrán a gyalogos szinte körülnézés nélkül leléphet, mert úgyis mindenki megáll. Az utak tökéletes minőségűek, és nem csak a városokban.

A parkok, utcák, utak teljesen tiszták, de az utak melletti zöld területeken sincsenek zsákokban kihajítva a szemetek, a wc-csésze, a rozsdás mosógép, még az elhagyatottabb részeken sem.
Rengeteg park van, szuper játszóterekkel, árnyékos padokkal, asztalokkal és bárki által szabadon használható BBQ sütőkkel (és mindenki letakarítja maga után). A családok hétvégeken kijönnek a szabadba; játszanak a gyerekekkel, sportolnak.

Vannak bőven kutyások, mégsem láttunk még egyetlen egy kutyaszart sem, itt valahogy mindenki össze tudja szedni. És el lehet jutni A pontból Z-be úgy, hogy közben egyetlen szerencsétlen kóbor kutyát vagy macskát sem látni az út mentén sétálva, sem elütve – itt korrekt állattartási szabályozás van, de persze ehhez kell egy egész más felfogás, egy egész más állattartási kultúra is.

Gyönyörű virágok, növényzet, pálmafák… És zöld testű, lila fejű papagájok rikácsolnak a fákon, akár ötvenesével. Melbourne-ben meg például több óriási kakadut láttam a füvön gyalogolni. Gekkók, gyíkok. Koalát és kengurut még nem láttunk, csak a rájuk figyelmeztető táblákat az utak mentén (de jövő hétre beterveztünk egy állatkertlátogatást is.

Nemzetközi összehasonlítás

Egészségügyi statisztikák

A WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszerverzete statisztikáiból összeollózott táblázat. Excel formátumban van és egyelőre angolul.

Részletek az ENSZ Fejlődési Indexéből (2006)

Ez az összehasonlítás nem veszi figyelembe az időjárást. Ha figyelembe venné, akkor Ausztrália verhetetlen első lenne. 2006-ban a harmadik helyen áll, Magyarország a 35. helyen.

Korrupciós-index

A Transparency International nevű nemzetközi szervezet évente összeállítja az észlelt korrupció indexét a világ országairól. A 2004-es jelentés ezen a címen található. E szerint a jelentés szerint Ausztrália nem korrupt, Magyarország meg az.